Interjú

Gyűjteményhez ad
katonaság
oktatás
sport
szakszervezet
1956
továbbtanulás
egyetem

Orvosi hivatás és a sport

2297 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Leírás: Az interjúalany beszél családjáról, és arról, hogy a front kellős közepén született 1944-ben (0:48). Szól oktatásáról és családjáról (2:00), majd rátér arra, hogyan határozta meg a családi nevelés és a sport a későbbi előmenetelét (4:28). Beszél édesapjáról, Szikszóra költözéséről (6:51). Szól oktatásáról és a sport szerepéről (10:35), majd orvosi hivatástudatának kialakulásáról, a versenyszerű sportról, annak társdalami támogatottságáról az 1950-es években (15:55). Szól arról, hogy a szocialista gazdaság mellett is minden nyáron dolgozva kellett fenntartania magát (20:52). Beszél Trianon hatásáról, a szomszédos országokban élő magyarság kisebbségi helyzetéről (24:30). Beszél Kiskunmajsa szociális és gazdasági helyzetének fejlődéséről, a tanyavilág háttérbe szorulásáról, valamint a cigányság egészségügyi és társadalmi helyzetéről (27:30). Szól az 1970-es, 80-as évek gyakori betegségeiről, és arról, mennyire másak napjaink problémái (29:30). Szól hitéletéről és a vallás fontosságáról (29:30), majd politikusi hivatásáról és a rendszerváltoztatásról (36:30). Végül elmeséli, hogy egyszer egy súlyos balesetet szenvedett orosz katonát kellett volna ellátnia, de az orosz bürokrácia nem hagyta, hogy magyar orvos lássa el a sebesültet (39:17).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Dr. Kiss Imre Tibor
Interjúalany lakhelye: Kiskunmajsa
Interjúalany született: Alsóvadász, 1944
Interjúalany foglalkozása: háziorvos
Felvétel időpontja: 2011. május 19.
Felvétel helyszíne: Kiskunmajsa

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél családjáról, édesapja jogász diplomájáról (0:15). Rátér oktatására, a német nevelőnők alkalmazására, majd az intézményes iskolákra (5:10). Beszél a tanítóképzőről, a hozzá kapcsolódó presztízsről, és arról, hogyan helyezkedett el tanítani először a visszacsatolt Erdélyben, majd otthon (8:12). Beszél a háborús hangulatról, például arról, hogyan fogadták Erdély visszacsatolását (11:20), miként gondoltak a Vörös Hadsereg katonáira (13:35). Arról is szól, hogy milyen naivul bíztak a háború megnyerésében, a csodafegyverben bevetésében. Kimentek Ausztriába, de azt gondolták, csak addig, amíg ki nem verik az oroszokat (14:30). Szól az összepakolásról és az út fáradalmairól, illetve arról, hogyan fogadták őket az osztrákok (15:36). Említi, hogyan találkozott két amerikai katonával (24:45). Szól arról, hogyan laktak ott egy erdőben, majd egy családnál (27:32), valamint arról, hogyan térhettek vissza Magyarországra, és hogyan ellenőrizték a visszatérőket Hegyeshalomnál (32:52). Végül hazaútjának állomásait említi (35:50), és azt, hogyan kezdhetett újra dolgozni az új hatalomra való eskü letételével (38:20).
Interjúalany: Bagossy Lászlóné
Felvétel időpontja: 2011. március 23.

Hossz: 00:32:00
Az interjúalany 1940-ben született Bükkszentkereszten. Gyermekkorát beárnyékolta a II. világháború. Szülei nem örültek neki, fiút akartak. Szülei szlovák származásúak voltak, az egész családnak problémákat okozott a magyar nyelv. (04:48) Az általános iskolát szülőfalujában és a sátoraljaújhelyi szlovák iskolában végezte el, mai napig tartja egykori diáktársaival a kapcsolatot. Tanulmányait a Budapesti Szlovák Tanítónőképzőben folytatta. (07:28) 1956 nagy megrázkódtatás volt számára, mert nem hitte volna, hogy szembekerül egy igazi forradalommal. Diáktársaival kíváncsiságból megnézte a város különböző pontjainak eseményeit. A kollégiumban vészelte át a harcokat. A rádióból értesült az eseményekről, de nem volt túl tájékozott. (13:02) Amint lehetett, vonaton hazautazott. Magánál tartott egy képet a forradalomról, ezt megtalálták és elvették tőle, felelősségre akarták vonni, de tanára megmentette. (16:48) Mivel nagyon fiatal volt, a II. világháborúról csak emlékképei vannak, a németek és oroszok elől is el kellett dugni az élelmet, az oroszok erőszakoskodásától és fosztogatásaitól is félni kellett, a nők bujkáltak. (19:02) Kissé jobban emlékszik a Rákosi-rendszerre, a beszolgáltatásokra. (21:32) Beszél pedagógusi munkájáról. Szlovák anyanyelvű gyerekeket tanított, sok szeretetet kapott tőlük. Egykori diákjai máig felkeresik néha. Tanárként is vallásos életet élt. Az előírt kereteken kívül a népszokásokat, népdalokat, hagyományokat is megtanította a gyerekeknek, hagyományőrző egyesületet hozott létre többedmagával. Más csoportokkal is felvették a kapcsolatot, közös programokat szerveztek. (29:38) 1947-ben kezdődött meg szülőfalujában a csehszlovák-magyar lakosságcsere. Mivel szinte teljesen szlovák nemzetiségű volt a település, önkéntesen mehettek a lakosok, minden vagyonukkal együtt. Nagyon sokan az áttelepülést választották. Az interjúalany családjában is nagy viták voltak, végül a maradás mellett döntöttek, ezt később sem bánták meg. (32:02)
Interjúalany: Ladányi Endréné (Lujzika néni)
Felvétel időpontja: 2010. november 02.

Hossz: 00:44:00
Az apai nagyszülei zsellérek voltak, de fiaikat igyekeztek továbbtanítatni (0:39).1938-ban született, apja szabómester volt. Az interjúalany a családról, a mindennapokról és a lakóhelyéről mesél(1:35).Hortváth Tibor a második világháborús emlékeit idézi vissza, kiemelve Budapest bombázását(7:20).A szovjet és a német megszállásról is beszél(8:19).Horváth Tibor az oktatásról, az egyházi iskolák tanrendjéről, valamint az őket érintő kommunista intézkedésekről(11:15).Szól a megbélyegzésekről, melyek a kommunista rezsim alatt érték a családját. Őt magát is több éven, évtizeden keresztül végigkísérte a megkülönböztetés(17:42).Az interjúalany a gimnáziumi éveiről mesél, ahol szintén gátolta a "nem kívánatos" származása(23:10).1956-ban a fegyveres harcokban nem vett részt. De több ismerőse, rokona disszidált, vagy netán a megtorlás áldozata lett(24:42).1957-ben végezte el a középiskolai tanulmányait, az érettségivizsgának a menetéről, feltételeiről, valamint a továbbtanulásról (kitérve az egyetemista életmódra) mesél(27:20).A Kádár rendszerről megjegyzi, hogy az első évtizede az nagyon nehéz volt, de utána is voltak rendszeres rendőri ellenőrzések stb(32:48).Horváth Tibor a Kádár-korszakban feltörő beat zene hatásiról, a mindennapokról mesél(36:13).Az interjúalany viszonya semleges volt a pártállammal szemben. A rendszerváltoztatás nem változtatta meg alapjaiban az életét, nem is tartja igazi rendszerváltoztatásnak(38:04).Iskolaigazgatóként jó viszonyban volt a város vezetésével, ezzel kapcsolatban saját pozíciója keltette felelősségről, feladatkörröl beszél(40:41).
Interjúalany: Horváth Tibor
Felvétel időpontja: 2011. március 08.