Interjú

Gyűjteményhez ad
katonaság
oktatás
sport
szakszervezet
1956
továbbtanulás
egyetem

Orvosi hivatás és a sport

2266 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Leírás: Az interjúalany beszél családjáról, és arról, hogy a front kellős közepén született 1944-ben (0:48). Szól oktatásáról és családjáról (2:00), majd rátér arra, hogyan határozta meg a családi nevelés és a sport a későbbi előmenetelét (4:28). Beszél édesapjáról, Szikszóra költözéséről (6:51). Szól oktatásáról és a sport szerepéről (10:35), majd orvosi hivatástudatának kialakulásáról, a versenyszerű sportról, annak társdalami támogatottságáról az 1950-es években (15:55). Szól arról, hogy a szocialista gazdaság mellett is minden nyáron dolgozva kellett fenntartania magát (20:52). Beszél Trianon hatásáról, a szomszédos országokban élő magyarság kisebbségi helyzetéről (24:30). Beszél Kiskunmajsa szociális és gazdasági helyzetének fejlődéséről, a tanyavilág háttérbe szorulásáról, valamint a cigányság egészségügyi és társadalmi helyzetéről (27:30). Szól az 1970-es, 80-as évek gyakori betegségeiről, és arról, mennyire másak napjaink problémái (29:30). Szól hitéletéről és a vallás fontosságáról (29:30), majd politikusi hivatásáról és a rendszerváltoztatásról (36:30). Végül elmeséli, hogy egyszer egy súlyos balesetet szenvedett orosz katonát kellett volna ellátnia, de az orosz bürokrácia nem hagyta, hogy magyar orvos lássa el a sebesültet (39:17).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Dr. Kiss Imre Tibor
Interjúalany lakhelye: Kiskunmajsa
Interjúalany született: Alsóvadász, 1944
Interjúalany foglalkozása: háziorvos
Felvétel időpontja: 2011. május 19.
Felvétel helyszíne: Kiskunmajsa

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:21:00
Az interjúalany beszél az 1919-es román megszállásról (1:44), pilóta öccséről, akit Olaszországban képeztek ki (9:20), mesél az állomás bombázásáról, az óvóhelyről (11:37), a rekvirálásokról (15:15), arról, hogy a háború után a Felvidéken nemkívánatos személynek nyilvánították őket (16:14).
Interjúalany: Mágyel Istvánné
Felvétel időpontja: 2011. február 18.

Hossz: 00:46:00
Az interjúalany beszél szüleiről, nagyszüleiről és Salgótarján kisiparáról (0:40), valamint a háború alatt működő vendéglőjükről (6:20). Rátér a világháború eseményeire és arra, hogyan költöztek le vidékre, majd hogyan próbálták meg elrejteni állataikat a katonák elől (8:55). Beszél arról, hogyan házasodott cseléd nagymamája és milyen értékeket adott át a családja (12:12). Külön szól a román katonák felbukkanásáról (13:55). Szól az 1950-es évek mezőgazdasági terrorjáról, a megélhetési nehézségekről, és arról, hogyan találták fel magukat mégis. Elbeszéli azt is, hogyan zaklatták és verték meg édesapját a hatóságok (15:22). Szól a szakszervezetek jelentőségéről és 1956-os eredetükről (24:40). Házasságáról, oktatásáról és munkába állásáról is beszél (31:44). Rátér a salgótarjáni ipar jelentőségére és hanyatlására (35:00). Beszél a csernobili atomkatasztrófáról, a környékre gyakorolt hatásáról (43:58). Végül visszatér a szakszervezet jelentőségének bemutatására (42:44).
Interjúalany: Plantek Lászlóné
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 18.

Hossz: 00:34:00
Az interjúalany szól családjáról, származásáról, és arról, hogyan költöztek Pécsre (0:05). Rátér arra, milyen volt a pécsi evangélikus gyülekezet, és arra, hogy náluk tartották a bibliaórákat, ami miatt az állambiztonság is felfigyelt rájuk (5:32). Elmeséli, hogyan váltak lehetetlenné körülményeik, és hogyan költöztek 1951 után évekig keresztül-kasul az országban (8:20). Szól arról, hogyan döbbent bele abba, hogy a rendszer számára nem kívánatosak (12:16). Beszél az 1956-os forradalom kitöréséről, és arról, hogyan szállították az élelmiszert Budapestre (13:26). Szól a megtorlásokról, édesapja és férje börtönbüntetéséről és karrierjük derékba töréséről (15:06). Rátér középfokú oktatására, házasságára, valamint arra, hogy sokat helyezték őket ide-oda az országban (17:56). Elmeséli, miként lehetett mégis tanár, képesítés nélkül, majd azt, hogyan szerzett képesítést (20:22). Beszél arról, hogyan kerültek férje munkája révén Győrbe, és ő hogyan kezdett ott is tanítani, majd lett igazgató (22:56). Végül a rendszerváltoztatásról szól: szavazást kért maga ellen az iskolában, de nem váltották le. Megemlíti az egyházi iskolák újraindítását is (30:44).
Interjúalany: Jancsó Kálmánné
Felvétel időpontja: 2010. december 29.