0:00 családi háttér, gyerekkor, életfilozófia 5:46 édesapja harcol az első és a második világháborúban is, amerikai hadifogságban is volt, de Magyarországra érve nem engedték azonnal haza, beszél az iskolás évekről 10:54 az egyetem elvégzése előtt egy évvel már tudták, hogy hova mennek majd tanítani 11:54 mesél az iskoláiról 14:41 az ösztöndíja több volt, mint a tanári fizetése, abból egyébként is fizetnie kellett a tervkölcsönt, békekölcsönt, az agglegényadót, és a honvédelmi adót is, diákként jó soruk volt 15:45 beszél a Rákosi-rendszerről, a vezérkultuszról, sorba kellett állni az alapvető élelmiszerekért, Rákosi nem bírt elviselni semmilyen kritikát, ehhez képest a Kádár-rendszer maga volt a csoda 21:26 az ifjúsági szervezetekről mesél, a DISZ-ről, a KISZ-ről, sok volt a kivételezés is 24:04 az egyház ostobaságokat követett el, (pl. Mindszenty 1956-ban királyságról beszélt), ugyanakkor az állam részéről ostobaság volt korlátozni a vallásszabadságot 29:30 a Rákosi-rendszerben, a nyílt diktatúrában, bárkit pillanatok alatt elintéztek, aki nem értett egyet a rendszerrel 31:49 az 1956-os forradalom nem érintette őt és a közvetlen környezetét 33:29 a Kádár-rendszer felüdülés volt Rákosihoz képest, 1956 voltaképpen Rákosiék ellen volt, Kádár idején indult el a téeszesítés, ami a paraszti életben egy pozitív fordulatot jelentett, de fájdalmas volt megválni a tulajdontól, megszűnik a származás alapú kategorizálás is 37:00 a Kádár-rendszer megnyitotta a világot a diákok számára, elkezdődött a háztáji gazdálkodás, ami plusz pénzt jelentett, sőt, elindultak a házépítések, mesél az agitációról, amit a TSZ-szervezéskor folytattak 40:35 az első fizetése nem volt sok, de összefogva sikerült megvenniük mindent, összehasonlítja ezt a mostani devizahitel-válsággal 45:22 a rendszerváltoztatáskor áskálódtak ellene, hogy hagyja ott az igazgatói posztját, a váltás nagyon hirtelen történt, az MDF az egyház segítségével nyert 1990-ben, mesél a további választásokról 48:35 a mai fiatalokkal aránytalanság történt, mivel sokan szereznek diplomát, de nem tudnak elhelyezkedni, túl sok diákot vettek föl

Az interjúalany beszél családi hátteréről, kisgyerekként átélt második világháborús emlékeiről (0:18), tengerésztiszt édesapjáról, annak Horthy Miklóssal kapcsolatos emlékeiről (2:06), jegyrendszerről, beszolgáltatásokról, padlássöprésről (5:28), a fűtőanyagról (6:53), deportálásokról, szerzetesrendek feloszlatásáról, a ferencesek elhurcolásáról, édesapja B-listázásáról (7:43), munkahelyi viszontagságairól, az erőszakos TSZ-szervezésről (10:12), tanulmányairól, testvéreiről (11:09), az 1956-os eseményekről, és az azt követő megtorlásról (15:03), TSZ-ekről, a magyar mezőgazdaság tönkretételéről (22:56).

Az interjúalany beszél nehéz gyerekkoráról. Sokat kellett az iskola mellett dolgoznia, de már ekkor is pedagógus szeretett volna lenni. (03:00) Sohasem bánta meg, hogy a tanári hivatást választotta. Családjában ő volt az első diplomás. Nagykanizsán úttörőház igazgatója volt, majd áthelyezték iskolaigazgatónak. Néhány év alatt az interjúalany vezetése alatt a rettegett iskolából mintaintézmény lett. (08:10) Az 1956-os forradalomban nem vett tevékenyen részt. A család is távol tartotta az eseményektől. Politikával akkor sem és azóta sem foglalkozott. (11:48) Az 50-es évek második felében Nagykanizsán nem voltak diákkörök, csak kulturális szemlék, színjátszó körök. (14:18) A 70-es években már iskolaigazgatóként nézett utána Nagykanizsa 1956-os történetének. Sok kollégája részt vett a forradalmi eseményekben. Emiatt az iskolákban több besúgó is volt. (18:04) Iskolaigazgatóként egy rövid időre be kellett lépnie az MSZMP-be. A rendszerváltoztatás után az MSZP és az SZDSZ is megpróbálta beléptetni a pártba, de mindig nemet mondott. (21:26) Tevékenyen részt vett a városi kulturális programok rendezésében, csak városnapokat 11-szer szervezett, közben folyamatosan publikált pedagógiai szakcikkeket. (23:42) Miután nyugdíjba ment, mint igazgató, 1995-2000 között a nagykanizsai tv szerkesztő-riporter munkatársa volt, tudósított a városi újságban is.(27:24) Közben gyerekeknek, múzeumoknak szervezett programokat, ezekhez szponzorokat szerzett. (28:34) Részletesen elmondja újságírói munkáját. (33:10) Munkáját mindig elismerték, számos kitüntetésben részesült. (35:44) Könyveket írt és szerkesztett. Első könyvében feltérképezte Nagykanizsa katonai múltját, másodikban a XX. század nagy eseményeinek tanúival készített interjúkat, harmadikban az idősek és mozgáskorlátozottak életéről írt. (37:36) 2003-tól az idősek helyzetének javításával foglalkozik. (38:30)