Interjú
Gyűjteményhez ad
Nem vágytam el soha a falumból!
2503 megtekintés
Hossz: 00:29:00
Leírás:
Az interjúalany 1921-ben született Jéken, máig itt él. Beszél családjának történetéről. Édesapja harcolt az I. világháborúban, édesanyja sokat betegeskedett. Három testvére volt. Elmondja iskolás élményeit. Reggel imával kezdték a napot, délben szünet volt. A hat elemi osztályt végezte el. (03:12) Beszél arról, hogyan élte meg a II. világháborút. El kellett bújniuk az oroszok elől. Elmondja, hogy a környéken sok zsidó élt. Beszél a környékbeli zsidók foglalkozásáról, a deportálások szörnyűségéről. A Vörös Hadsereg csak átvonult a környéken, de nem pusztítottak. (10:06) A háború után nélkülözniük kellett, a boltokban szinte lehetetlen volt vásárolni, gyakorlatilag csak abból éltek, amit megtermeltek. Beszél a Rákosi-rendszerről, a beszolgáltatásokról. Elmondja a mindennapi munka menetét, hogyan dolgoztak a földeken, hogyan tenyésztették az állatokat. (12:42) Öt gyermeke született, többségük pedagógus lett. Sikerült előteremteni a gyermekek számára a szükséges javakat a tanuláshoz. Az interjúalany is dolgozott a TSZ-ben, ahova kötelező volt beadni a földet. Úgy gondolja, hogy nem biztos, hogy jó volt a TSZ kialakítása, de ha már létrehozták, nem kellett volna szétbontani, mivel így sok föld van parlagon. Beszél a környék TSZ-einek működéséről. Hibának tartja, hogy három falut összevontak, mivel a munkások nem ismerték a másik falu földjét. (17:10) Beszél rokonságáról, a családi kapcsolatokról. A TSZ-ek feloszlása után a korábbi TSZ-elnökök saját maguknak nagy területeket osztottak ki, míg az interjúalany nem kapott semmit. (19:08) Fiatalkorában szórakozási lehetőségként csak a bálok voltak, emellett esténként közösen munkákat végeztek (fosztó), amelyek összekovácsolták a fiatalokat. (22:24) A rendszerváltoztatás az interjúalany életében nem hozott nagy változást. Gorögkatolikus, mindig is tartotta vallását, de a kommunista időkben ez nehézkes volt. (25:16) A mai fiatalok helyzetét kilátástalannak tartja. Beszél saját mindennapjainak nehézségeiről, de nem panaszkodik. (29:34)
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A földosztás, majd az államosítások következményeiről
- Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- Politika és egyház viszonyáról
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az egyház szerepéről, vallási életről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve:
Estók Istvánné
Interjúalany lakhelye:
Mezőladány
Interjúalany született:
Jéke,
1921
Interjúalany foglalkozása:
nyugdíjas fizikai munkás
Felvétel időpontja:
2010. november 21.
Felvétel helyszíne:
Mezőladány
Interjút készítette:
II. Rákóczi Ferenc Szakközép-és Szakiskola, Kisvárda
Kapcsolódó interjúk
Taskovics Istvánné életútja
Hossz: 00:45:00
Beszél a háborúról, bombázásról (3:00-tól), a szovjet bevonulásról, földosztásról, rekvirálásról, helynévváltozásokról, feketevágásról (16:00-tól) és az 50-es évekről, a TSZ-ről és az abban folyó munkáról (23:00-tól).
Interjúalany: Taskovics Istvánné
Felvétel időpontja: 2010. június 29.
Beszélgetés Gizi nénivel
Hossz: 00:39:00
Az interjúalany felvázolja a harmincas évektől a Kádár-korszakig a főbb állomásokat (0:30), majd megemlíti a beszolgáltatási rendszert (3:30). Szól arról, hogy a háború alatt iskolába járt (6:00), majd rátér a bombázásokra (7:30). Elmeséli, hogyan kellett édesapjának és a katonáknak kivinni a leventéket Németországba, és hogyan tudtak mégis visszafordulni (9:50). Szól az orosz megszállásról, arról, hogyan menekültek ki fiatal lányokként a pincéből az erőszak elől, valamint arról, hogy végül másokat erőszakoltak meg (13:50). Szól arról, hogy a később jövő kozákok már rendesebbek voltak, de később is ki kellett egyszer szaladniuk a rétre az erőszak elől. Arról is szól, hogy hány nőt becstelenítettek meg a faluban, hogyan lettek betegek, és arról, hogy még ők szégyellték magukat (17:15). Szól a hitéletről, a vallási nevelésről, és arról, hogy beléjük ivódott a becsület és a szüzesség eszméje (23:18). Szól az 1950-es évekről, a beszolgáltatási rendszerről és arról, hogy lehetett társulni is a beszolgáltatásban, kivéve, ha valakinek több földje volt (26:38). Szól a körülmények javulásáról a Kádár-korszakban, valamint a TSZ-ek megszervezéséről (32:05). Végül a munkákról és a házépítésről szól (37:00).
Interjúalany: Ferincz Sándorné
Felvétel időpontja: 2011. július 12.
Délvidéki exodus
Hossz: 00:45:00
0:00 A riportalany elmondja, hogy a jugoszláviai Zomborban született. Édesapja géplakatosként dolgozott a vasútnál, majd bevonult az I. világháborúba. Beszél az édesapa munkájáról és háborús emlékeiről. 4:03 A háború után az apa hazatért, de nem akart esküt tenni a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságra és így csak alkalmi munkákat tudott vállalni. Elmondja, hogy miként élte meg a család az anyaországtól való elszakadást. 7:18 Szól arról, hogy miként változott az életük a magyar csapatok bevonulása után. 9:55 Hangsúlyosan beszél arról, hogy a család az orosz csapatok bevonulása előtt elmenekült Zomborból. 1944 novemberében értek Pécsre, ahol elhurcolt zsidók lakásaiban helyezték el a menekülteket. A front közeledtével továbbutaztak Körmendre. 14:50 Körmenden több bombázást éltek túl, majd a MÁV alkalmazottakkal nyugatra indultak, de Szlovéniában elakadt a szerelvény. Partizán fogságba estek és gyalog tértek haza. 28:25 Pécsett telepedtek le, de nem maradt semmijük, az édesapát B-listázták, ezért a gyerekeknek szakmát kellett tanulni. Szól arról, hogy egy koncentrációs tábort megjárt zsidó kárpitosnál lett inas. 33:20 Az ’50-es években titkolnia kellett származását. 1954-ben sikerült kiváltania az ipart és Pécs-Vasason nyitott műhelyt, ahol a szénbányászok voltak a legfontosabb megrendelői. Szól arról, hogy az 1960-as évek végén a növekvő adóterhek miatt vállalatnál helyezkedett el. 42:00 Végezetül a nyugdíjba vonulása előtt ellátott munkahelyi funkcióiról szól.
Interjúalany: Pécskay Imre
Felvétel időpontja: 2011. március 04.
