Az interjúalany beszél családjáról, Kunágotáról (0:45), Horthy Miklós nyári vadászatairól Kunágotán (4:41), majd mesél fiatalkoráról, az iskoláról, a mezőgazdasági munkákról, a nagy szegénységről (10:57), a leventemozgalomról (10:57), majd ismét kitér iskolai élményeire, a szegénységre (14:42). Ezután rátér második világháborús élményeire, a németországi, majd franciaországi hadifogsága történetére (16:20). Beszél a hazatérése utáni állapotokról, a szovjet mintájú szocializmus idegenségéről, Rákosiról, és a kulákokról (25:37), a "békés, nyugodt" Kádár-rendszerről, a cigányok helyzetéről a '60-as években (29:15), az 1960-as téeszesítésről, a mezőgazdasági termények iránti keresletről, azok felvevőpiacáról, valamint röviden említést tesz a rendszerváltoztatásról (31:31).

0:00 családi háttér 00:30 a háború idején fiatal lány volt, zöld tábori levelekkel tartották a kapcsolatot, mesél a debreceni bombázásokról 2:05 német katonákat is elszállásoltak náluk, elvonulásuk után kozák felderítők jöttek, a közeli kertben a tömény italokat elfogyasztották, ők ezalatt bujkáltak 10:44 az ötvenes évekre emlékezik vissza, alig volt élet a háború után, jöttek a beszolgáltatások 16:45 1956-ból nem vettek észre sokat, de a kulákok elnyomása vagy a beadások megszűntek 18:39 a hatvanas években az élet javult, a megtermelt javaikat megtarthatták, több áru volt az üzletekben, ugyanakkor megindult a TSZ-szervezés, de később a TSZ felvirágzott

Az interjúalany 1921-ben született Jéken, máig itt él. Beszél családjának történetéről. Édesapja harcolt az I. világháborúban, édesanyja sokat betegeskedett. Három testvére volt. Elmondja iskolás élményeit. Reggel imával kezdték a napot, délben szünet volt. A hat elemi osztályt végezte el. (03:12) Beszél arról, hogyan élte meg a II. világháborút. El kellett bújniuk az oroszok elől. Elmondja, hogy a környéken sok zsidó élt. Beszél a környékbeli zsidók foglalkozásáról, a deportálások szörnyűségéről. A Vörös Hadsereg csak átvonult a környéken, de nem pusztítottak. (10:06) A háború után nélkülözniük kellett, a boltokban szinte lehetetlen volt vásárolni, gyakorlatilag csak abból éltek, amit megtermeltek. Beszél a Rákosi-rendszerről, a beszolgáltatásokról. Elmondja a mindennapi munka menetét, hogyan dolgoztak a földeken, hogyan tenyésztették az állatokat. (12:42) Öt gyermeke született, többségük pedagógus lett. Sikerült előteremteni a gyermekek számára a szükséges javakat a tanuláshoz. Az interjúalany is dolgozott a TSZ-ben, ahova kötelező volt beadni a földet. Úgy gondolja, hogy nem biztos, hogy jó volt a TSZ kialakítása, de ha már létrehozták, nem kellett volna szétbontani, mivel így sok föld van parlagon. Beszél a környék TSZ-einek működéséről. Hibának tartja, hogy három falut összevontak, mivel a munkások nem ismerték a másik falu földjét. (17:10) Beszél rokonságáról, a családi kapcsolatokról. A TSZ-ek feloszlása után a korábbi TSZ-elnökök saját maguknak nagy területeket osztottak ki, míg az interjúalany nem kapott semmit. (19:08) Fiatalkorában szórakozási lehetőségként csak a bálok voltak, emellett esténként közösen munkákat végeztek (fosztó), amelyek összekovácsolták a fiatalokat. (22:24) A rendszerváltoztatás az interjúalany életében nem hozott nagy változást. Gorögkatolikus, mindig is tartotta vallását, de a kommunista időkben ez nehézkes volt. (25:16) A mai fiatalok helyzetét kilátástalannak tartja. Beszél saját mindennapjainak nehézségeiről, de nem panaszkodik. (29:34)