Interjú

Gyűjteményhez ad
megszállás
Horthy Miklós
szovjet megszállás
II. világháború
szövetkezetek
Kádár-korszak
óvóhely
légitámadás
Németország
beszolgáltatás
TSZ
leventemozgalom
'50-es évek
Rákosi-korszak
egészségügy
bunker
nyilasok
egyház
beszolgáltatás

Beszélgetés Gizi nénivel

3344 megtekintés

Hossz: 00:39:00
Leírás: Az interjúalany felvázolja a harmincas évektől a Kádár-korszakig a főbb állomásokat (0:30), majd megemlíti a beszolgáltatási rendszert (3:30). Szól arról, hogy a háború alatt iskolába járt (6:00), majd rátér a bombázásokra (7:30). Elmeséli, hogyan kellett édesapjának és a katonáknak kivinni a leventéket Németországba, és hogyan tudtak mégis visszafordulni (9:50). Szól az orosz megszállásról, arról, hogyan menekültek ki fiatal lányokként a pincéből az erőszak elől, valamint arról, hogy végül másokat erőszakoltak meg (13:50). Szól arról, hogy a később jövő kozákok már rendesebbek voltak, de később is ki kellett egyszer szaladniuk a rétre az erőszak elől. Arról is szól, hogy hány nőt becstelenítettek meg a faluban, hogyan lettek betegek, és arról, hogy még ők szégyellték magukat (17:15). Szól a hitéletről, a vallási nevelésről, és arról, hogy beléjük ivódott a becsület és a szüzesség eszméje (23:18). Szól az 1950-es évekről, a beszolgáltatási rendszerről és arról, hogy lehetett társulni is a beszolgáltatásban, kivéve, ha valakinek több földje volt (26:38). Szól a körülmények javulásáról a Kádár-korszakban, valamint a TSZ-ek megszervezéséről (32:05). Végül a munkákról és a házépítésről szól (37:00).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Ferincz Sándorné
Interjúalany lakhelye: Lenti
Interjúalany született: Páka, 1930
Interjúalany foglalkozása: varrónő
Felvétel időpontja: 2011. július 12.
Felvétel helyszíne: Lenti

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:38:00
0:00 gyermekkor, családi háttér, mesél az iskoláiról, édesapja állampénztári tanácsos volt, adóhivatali tisztségviselőként dolgozott, édesanyja háztartásbeliként nevelte a gyermekeket 3:49 édesapja leventeoktató volt, hogy legyen pénzük a gyermekek neveltetésére, mesél a leventeoktatásról, később pedig az édesapja Marosvásárhelyre került, hogy a magyar közigazgatás bevezetésében dolgozzon 6:21 mikor az édesapját Gödöllőre helyezték, a család odaköltözött, bővebben mesél erről az időszakról 9:12 a háború alatti bombatámadásokra emlékszik vissza, volt, hogy vonaton érte őket a támadás, de Nagykőrösön szerencsére nem érzékeltek sokat ebből, édesapját kötelezik arra, hogy a fronttal együtt hátráljon 11:32 1945-ben jutottak haza Magyarországra, de a lakásukat kirabolták, semmijük nem maradt 15:04 édesapját igazolóbizottság elé állították, szerencsére nem volt komolyabb gond belőle, de lefokozták közönséges írnokká, és a nyugdíjából elvették az első világháborús éveket 16:10 hazamentek Nagykőrösre, édesapját a népítélet alá vették, belépett előtte a szociáldemokrata pártba, sikerült azonban felmentést kiharcolniuk 23:37 a szociáldemokrata pártból kizárták az édesapját, de az édesanyja belépett a kommunista pártba 24:05 ő osztályidegen lett, ún. X-es, majd a Lenin Intézetébe kerül 27:53 másfél után otthagyta az egyetemet, de visszament, mert nem akarta, hogy az édesapját zaklassák emiatt, az egyetemet végül estin fejezte be 29:21 1956 után egy fekete karszalag miatt ellenforradalmárnak nézik, de nem volt belőle végül semmi, mesél 1956-os élményeiről is 35:35 a családból sokan nem futhatták be osztályidegenként azt a pályát, amit szerettek voltak
Interjúalany: Pál Tiborné
Felvétel időpontja: 2011. március 23.

Hossz: 00:36:00
0:00 mesél a korabeli községi vezetésről, a település lakóiról 3:48 a falu legnagyobb ünnepe március 15.-e volt, de voltak egyéb egyházi ünnepek is 10:49 felidézi a söröskocsikat 13:30 két éjjel-nappal működő kút volt a faluban, mesél a pékekről is 17:16 a faluban egy autó, és pár hintó volt 19:16 mesél a falu iparosairól 21:45 a tejet kannákban hozták be Kocsodról 23:30 a falunak volt tűzoltósága, csendőrsége, kisbírója, továbbá országos vására is 30:12 Pécelen volt három Hangya-bolt, de voltak egyéb üzletek is 34:04 a cserkészet mellett voltak leventék is, előbbiből volt katolikus és református csapat
Interjúalany: dr. Rohály Gábor
Felvétel időpontja: 2011. június 06.

Hossz: 00:53:00
Az interjúalany beszél családja német származásáról és evangélikus vallásáról illetve ennek vállalásáról 1945 utáni időkben. Hallhatunk az IBUSZ-nál töltött munkaéveiről, a szocialista évek mindennapjairól: névadó-ünnepély, szocialista brigád, lakáshoz jutás lehetőségei. Mesél a szocializmus turisztikai jellemzőiről, disszidálásokról, csempészetről. 0:10--szülők, szülők foglalkozása, családi háttér 4:21--kitelepítések, ennek körülményei, megpróbáltatlások 11:24--hogyan jött haza a nagyanyja a Németországból, hogyan fogadják, egyéb rokonok hazalátogatásai 16:17--a hitélet és a templombajárás a kommunizmus alatt 18:00--személyes emlékei az 1956-os események helyi történéseiről 20:00--iskolái 21:10--munkája idegenvezetőként a határon, az IBUSZ alkalmazásában 23:10--hogyan zajlott az utazás külföldre a Kádár-korszak alatt, milyenek voltak a társasutak 26:00--hogyan jut ki ő külföldre először; konfrontáció a kitelepítettek és az otthonmaradottak között 30:00--határáttörés, csempészések 32:30--hogyan próbálják beszervezni a pártba, hogyan működött a titkosszolgálat az IBUSZ-ban 34:35--hogyan zajlott a névadóünnepség (a keresztelés helyett), egyéb ünnepségek, szórakozás, munkahelyi ünnepségek 30:35--a szakszervezeti bizalmi feladatköre 40:30--hogyan tesznek szert a különböző fogyasztási cikkekre, lakásra az emberek, ők hogyan építettek lakást maguknak, a vállalatok hogyan próbálják a dolgozóikat lakáshoz cserélni 46:13--a "Burda"; a Páneurópai piknik 49:45--a rendszerváltoztatás, hatása; hatása a kiutazásra
Interjúalany: Puhr Lujza
Felvétel időpontja: 2011. január 20.