Interjú

Gyűjteményhez ad
ÁVO/ÁVH
börtön
KISZ
Néphadsereg
1956
'50-es évek
párttagság
60-as évek

Télen-nyáron rövidnadrágban

2782 megtekintés

Hossz: 00:48:00
Témakörök: Mindennapi élet , 1956
Leírás: 0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja kőbányász volt, édesanyja hat éves korában meghalt, a bánya nem működött télen, ezért sokat nélkülöztek akkoriban, ők is a kőbányában kezdték a munkát 2:31 16 évesen a kenyérgyárban dolgozott inasként, de mellette kitanulgatta a pék szakmát; ezt követően az üveggyárban dolgozott 4:33 amikor Pesten helyre állt a rend, akkor Marosán György kijelentette, hogy mostantól lőni fognak, éjszaka leküldtek Salgótarjánba ávósokat 6:01 a bányászokat kirendelték, hogy támogassák a bányászokat, ez lett az oka később a sortűznek december 8.-án, ők a rendőrségi ajtóval szemben álltak, a rendőrök le voltak itatva, egy provokátor adta a szájukba a jelszavakat, az orosz városparancsnok felszólítja őket a feloszlásra, és a tárgyalóküldöttség megválasztására 9:18 a rendőrség udvaráról kijött egy tank, közben alacsony orosz katonák elfoglalták a helyüket a lövészárokban, de nem ők lőttek 11:53 egy fegyvert el akartak venni egy pufajkástól, de lelőtte ezeket, rövid idővel később pedig a rendőrök és az ávósok tüzet nyitottak kétszer is 13:57 ő a rendőrségi épület tetejéről kapott egy acélmagos lövedéket a térdébe, (az orosz katonák nem rendelkeztek ilyen fegyverrel, csak a rendőrök) 15:45 hazaindult a sebével, másnap került kórházba, ami tömve volt halottakkal és sebesültekkel 17:29 az orosz katonák keresték Szuezt 19:40 járt traktoros iskolába, mesél arról, hogy ott mit tanítottak 56-ról 22:30 a rendőrség részéről bocsánatkérés máig nem történt 25:02 1957-59 között volt katona, „ellenforradalmi kutyáknak” nevezték őket, Mezőtúrra sorozták be, megpróbálták megtörni az oda besorozottakat 32:41 1956 után alkalmazkodni próbált a rendszerhez, ezért belépett a pártba, feli is szólították őt erre 34:20 visszaemlékezik az iskolás éveire 40:43 a salgótarjáni acélgyár a szovjet nyersanyagra és a szovjet piacra volt ráépítve, mikor elveszítették ezt a piacot, a gyár nem tudott terméket eladni 43:39 belépett a KISZ-be is, amivel gyakran jártak előnyök
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
Interjúalany neve: Muselák József
Interjúalany lakhelye: Somoskőújfalu
Interjúalany született: Salgótarján, 1937
Interjúalany foglalkozása: traktoros, kőfaragó, bádogos
Felvétel időpontja: 2011. március 09.
Felvétel helyszíne: Salgótarján

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:42:00
Az interjúalany beszél családjának lengyel származásáról (1:15-ig). Édesapja szolgált az I. világháborúban, hadifogoly lett (2:14-ig). Beszél arról, hogyan lett kántortanító (4:03-ig), majd az iskolaévekről az egri Érseki Tanítóképzőben (6:25-ig). Kitér a pályakezdés éveire, összehasonlítja a kántori és a tanítói fizetését. 7.00-tól: beszél a katonai szolgálatról a II. világháború előtt és alatt. 11:45-től: a leszerelése utáni, de még a háború alatti időszakról beszél, amit a Borsod megyei Arlóban kántortanítóként töltött. 15:08: A nyilas uralom alatt ismét katona, Linzig vonultak, ahol amerikai fogságba estek. 22:35-től: a hazatérés után igazolni kellett magát, majd hazatért Arlóra, ahonnan politikai nyomásra áthelyezték volna, de ő ezt elutasítva Pinkamindszentre ment kántortanítónak (25:05-től). Beszél az 1947-es választásokról (26:08-tól), a TSZ megalakulásáról (27:40-től), a falusi életről (28:56-tól). Beszél 1956 helyi eseményeiről (30:46-tól) és elbocsátásáról 1957-ben. (37:15-től) a MUK-ról és internálásáról beszél.
Interjúalany: Kömlői Sándor
Felvétel időpontja: 2011. február 27.

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél arról, hogyan kezdett iskolába járni, hogyan készítette fel édesanyja, és milyen felszereléssel dolgoztak (0:12). Rátér későbbi élményeire, a második osztályra és tanulmányai befejezésére (6:00). Szól a gyakorlóiskoláról (8:48), és arról, hogy a nővér megkérte apját, hogy tandíjmentesség fejében hagyja ott a lányát tanulni, de édesapja nem tudta nélkülözni a lányát a munkából (10:42). Szól arról, hogyan nevelte a nagyanyja, mikor édesapa cselédnek állt (15:00), majd hogyan költöztek egy rokonukhoz (19:00). Beszél II. világháborús emlékeiről, az oroszok előli bújkálásról és a rekvirálásokról (26:20). Szól arról, hogy mennyire próbálta elnyomni a vallást a kommunizmus. Őt is megfigyelték, hogy templomba vitte a gyerekeket, a férjét pedig még a rendőrség is zaklatta (31:40). Végül a rendszerváltoztatásról szól (33:50).
Interjúalany: Czipóth Józsefné
Felvétel időpontja: 2011. április 17.

Hossz: 00:29:00
0:00 családi háttér, édesapja földművelő gazda volt, édesanyja is a földdel foglalkozott 1:15 a nagyapja az első világháborúban esett el, ezért édesanyja félárván nőtt föl 2:56 az iskoláira emlékezik vissza, az órákon esett szó Trianonról is 5:20 a tanulmányait már a háború idején folytatta, egy idő után a diákvonatok megszűntek, így gyalog jártak iskolába 7:03 látják bevonulni a német katonákat 9:04 mesél az orosz megszállásról, csendben vonultak be a településre, kitűzték a fehér zászlót a faluban, a bajt azonban a rablócsapatok okozták, rekvirálták az állatokat, a gabonát, és a zsírt, részegeskedtek, a lányokat pedig el kellett dugni a katonák elől 15:27 az újrakezdés nagyon nehéz volt, mivel mindent elvittek, nem volt mivel vetni, 17:15 az államosítás során elvették tőlük a földet, be kellett adni a termelőszövetkezetbe, volt akiket csak erőszakkal tudtak rávenni a csatlakozásra, a kárpótlás során visszakapta a földeket 20:00 kötelező beszolgáltatás volt, padlássöpréseket tartottak 22:12 1956-ban a falubeli eseményekben részt vett, mert mindenkinek elege volt a Rákosi-rendszerből 24:11 a forradalom után volt megtorlás, bár nem olyan mértékben, mint máshol 26:58 a háztáji részben pótolta a termelőszövetkezetbe bevitt földeket 28:32 a rendszerváltoztatás egy felszabadulást jelentett, kivették a földjeiket a TSZ-ből
Interjúalany: Matics Károlyné
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 09.