Interjú

Gyűjteményhez ad
katonaság
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
1956
Rákosi-korszak
párttagság
hadifogság
Kádár-korszak
amerikai hadsereg

Hadifogoly mindennapok

2649 megtekintés

Hossz: 00:44:00
Leírás: 0:00 családi háttér, kisparaszti családból származik, de édesapja eladta a földjét, és Szolnokon dolgozott 1:33 1943 októberében bevonult katonának Debrecenbe, majd tartalékos tiszti iskolába került 3:00 1944 júniusában nyugatra indultak, az első megállójuk Ausztriában volt, amerikai hadifogságba estek 5:52 teherautókon Csehországba viszik őket, ahol átadják őket az oroszoknak, de az orosz katonák szívesen fogadták őket 9:36 de onnan marhavagonokban elindítják őket Budapestre, majd Szolnokra, ahol a szüleit még látta 16:08 továbbindítják őket, majd egy romániai gyűjtőtáborba vitték a hadifoglyokat, onnan pedig a Szovjetunióba transzportálják őket, a romániai gyűjtőtábort maguk között csak haláltábornak nevezték, nem volt tábori vécé, nem kaptak ennivalót 19:28 őket Izsevszkbe vitték, ami az Urál nyugati oldalán volt, az udmurt autonóm régióban 21:43 ők, mivel tisztek voltak, nem dolgoztak eleinte, de maguk kérték, hogy mehessenek dolgozni, velük volt Imrédy János, Imrédy Béla fia is hadifogságban 23:42 az oroszok nem is láttak még almát, csodálkoztak rajta, nagyon szegény volt a térség; a hadifoglyok nagyon lefogytak, és a hasuk felpuffadt, a halálos beteg foglyok egy részét hazaküldték, hogy ne rontsa a statisztikát, nagyon kevesen tértek haza onnan 26:43 a békeszerződés megkötése után változtak a körülmények, pl. nem kellet őrrel bemenniük a városba 28:05 1949-ben jöttek haza, Imrédy Jánost nem engedték haza 29:42 a bátyja két héttel később ért haza, mint ő, nekiláttak az álláskeresésnek, Szolnokon az építőiparban helyezkedett el, majd később a vízügynél dolgozott, és onnan vonult nyugdíjba 31:23 be akarták léptetni a pártba, de nem lépett be, a Rákosi-korszak szörnyűségeit idézi fel 35:04 1956-ban a vízügynél is voltak megmozdulások, őket elvitték a forradalom leverése után 37:10 a Kádár-korszak enyhébb volt a Rákosi-rendszerhez képest, nem kellett félelemben élni, de a vallásosság például hátrányt jelentett
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Csomor István
Interjúalany lakhelye: Szolnok
Interjúalany született: Jásztelek, 1922
Interjúalany foglalkozása: osztályvezető-helyettes
Felvétel időpontja: 2011. február 04.
Felvétel helyszíne: Szolnok

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:38:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, a család nővérnek szánta egy gyermekkori fogadalmuk miatt 3:44 mikor Miskolcot megszállták a németek, véget ért a tanítás, ő közben 1944-ben Szatmárnémetiben végezte a tanítóképzőt, 1948-ban öltözött be, két év noviciátus következett 5:05 de 1949 augusztus végén feloszlatták a rendeket Romániában, nem jöhetett haza egyből a magyar állampolgársága miatt 6:08 édesapja mezőgazdaságból próbált megélni, de a beadások és a padlássöprések miatt ez képtelenség volt 7:53 végül elment tanítani, mert kevés volt a pénz a családnak, de először nem alkalmazták a „sötét múltja” miatt 11:03 sok probléma volt azzal is, hogy a saját falujában kezdjen el dolgozni 14:39 a templomba járás nehéz volt számára, meg is feddték érte 19:04 1950-ben vitték el a nővéreket Vállaljról, őt viszont a szülei hetekig bújtatták 21:33 mesél arról, hogy 1945 januárjában a falu lakosságát elvitték a Szovjetunióba, mintegy kétszáz embert, az édesapja is kikerült velük, de szerencséjére csak kilenc hónapot voltak ott 24:00 felidézi a szatmári tanítóképzőn töltött napjait 28:28 a püspök és a vállalji plébánia rajta keresztül tartotta a kapcsolatot 32:31 további történeteket idéz fel a noviciátusból
Interjúalany: Szamosvári Mária
Felvétel időpontja: 2010. október 16.

Hossz: 00:28:32
Az interjúalany mesél a II. világháború előtti tanyasi hétköznapokról, és a világháborúval kapcsolatos emlékeiről. Beszél iskolás éveiről és a levente mozgalomról. Elmondja, hogy hogyan érintették őt és családját a beszolgáltatások, padlássöprések, a mezőgazdaság átalakítása és a téeszesítés. 0:30--gyermekkora, a tanyasi mindennapok, az általuk végzett mezőgazdasági munka; 4:33--emlékei a II. világháborúról; 6:7--hogyan ismerkedett meg a férjével, milyen munkákat végeztek a TSZ-ben, hogyan zajlottak a beszolgáltatások; 9:15--iskolás emlékei, hogyan bújtak el a szovjetek elől; 10:25--a levente mozgalom; 11:40--miben változott az élete, amikor elköltözött tanyáról, munkája TSZ-tagként; 14:18--hogyan folytatták a vallásos életüket a szocializmus alatt; 16:21--utazások a TSZ keretében; 19:9--padlássöprés; 20:17--közös munkák a falun (pl. tollfosztás, cséplés), egyéb mezőgazdasági munkák
Interjúalany: Kovács Ferencné
Felvétel időpontja: 2010. november 03.

Hossz: 00:30:00
Az erdélyi református lelkész interjúalany 1933-ban született. Beszél arról, hogyan élte meg az 1940-es visszacsatolást. Határtalan lelkesedéssel és örömmel várták a magyar csapatokat. (01:40) A környéken nem volt nagy magyar-román ellentét, csupán apró személyes csipkelődések. A románok többsége is magyarul beszélt. Az interjúalany, ahogy az emberek többsége is, meg volt győződve arról, hogy németek nyerik a világháborút. (03:20) Beszél a háború végén a Vörös Hadsereg bevonulásáról és a Manui-gárdisták vérengzéseiről. Amíg a terület hovatartozása el nem dőlt népőrség felügyelt a rendre. (05:42) A háromszéki református gimnáziumban tanult. A bentlakásos intézményben a tanulóknak kellett eltartaniuk magukat (nem pénzt kellett fizetni, hanem élelmet, használati cikkeket hoztak). Csak magyarul tanultak, de sok felekezet tagjaival együtt. Az interjúalany 1952-ben érettségizett, ekkor már tilos volt a hitoktatás. A hittant nem csak a vallás miatt tiltották, hanem, mert ennek keretében tanították a magyar történelmet is. (09:44) Nehéz volt vallásos életet élni, figyelték azt is, hogy ki jár templomba. A tiltások ellenére a székelyek többsége csak azért is járt templomba és járatta hittanra a gyerekét, hogy ezzel ellenálljon a rendszernek. (11:16) A teológiai egyetem volt az, ahova felvették az osztályidegenek gyermekeit is. A teológián végzetteknek az egyház biztosított állást. Amikor a kommunisták rájöttek, hogy így sok lelkész/pap kerül ki az egyetemről, korlátozták a felvehető hallgatók számát. (14:20) Az interjúalany elmondja, hogyan próbálták akadályozni lelkészi munkáját. Beszél arról, hogy a kollektivizálások hogyan zajlottak, több embert kivégeztek vagy áttelepítettek. (18:36) Erdélyben nagy lelkesedéssel fogadták az 1956-os eseményeket és az első hetekben meg voltak győződve arról, hogy az USA segítségével Magyarország független lehet. Információkhoz csak a rádióból jutottak, a securitate figyelt arra, hogy ne terjedjenek át a forradalmi események. (22:02) Beszél a Ceausescu-rendszerről, a falurombolásról. Megpróbálták szétzúzni a magyar közösségeket, a magyar identitást. A magyar városokba románokat telepítettek. (25:40) Ceausescu alatt nagyon kemény volt az élet. Még az előre meghatározott mennyiségű, jegyre adott élelemért is sorba kellett állni. A magyaroknak nem engedték, hogy elhagyják az országot. (27:46) A magyar nyelvoktatás bizonyos keretek között mindvégig megvolt, csak egyre több román órát kellett tartani. Az értelmiséget próbálták lefejezni, hogy utána könnyebben lehessen a többi embert románosítani. (28:56) A romániai rendszerváltoztatás óta sokat javult a magyarság helyzete, szabadabb a sajtó és az emberek is. (30:12)
Interjúalany: Ince Sándor
Felvétel időpontja: 2010. november 03.