Az orvos interjúalany 1918-ban született Szegeden. Apai részről skót és olasz származású. Anyai részről egyik nagybátyja Horthyval szolgált együtt a Novarán. Az interjúalany is sokáig tengerésznek készült. (04:32) Felesége nagyon régi nemesi családból származik, rokona volt Boldog Meszlényi Zoltán vértanú, esztergomi segédpüspök. Feleségének egyik őse volt Kossuth Lajos felesége. (07:12) Részt vett az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozón (jamboree). Sok érdekes, híres emberrel ismerkedett meg. Szinte minden hétvégén evezett és táborozott cserkésztársaival. A táborozások alkalmával jó ismeretségbe került Szent-Györgyi Alberttel, aki később az orvosi egyetemen is tanította. (12:22) Tagja volt a szegedi medikus-patikus bálok szervezőbizottságának. Az álarcos bált mindig más stílusban rendezték meg. Szent-Györgyi még a Nobel-díj után is beöltözve részt vett ezeken a mulatságokon, többször együtt szórakozott a medikusokkal. (15:50) Visszatér a gödöllői jamboree-ra, ahol jó ismeretségbe került Móra Ferenccel. (16:42) Beszél a II. világháborúról, Magyarország vitatott hadbalépéséről. Az interjúalany 1941-ben lett gyakornok. Kapott egy ösztöndíjat Berlinbe, 1943 januárjában indult útnak. Látta az Unter der Lindenen tartott sztálingrádi vereség miatti gyászfelvonulást. Közelről látta Hitlert és Göringet is. Átélte Berlin bombázásait. Mindezek ellenére az Humboldt Egyetemen tovább folyt a tudományos élet. Kapott egy ösztöndíjat Svédországba is, de ekkor már udvarolt későbbi feleségének így nem élt a lehetőséggel. (22:12) Részletesen beszél a berlini viszonyokról. Az egyik légitámadás alkalmával eltalálták a nagycirkuszt, a vadállatok is kiszabadultak. Nagyon szigorú jegyrendszer volt már ekkor. (26:52) A háború után angol fogságba került, amely valójában nem is volt fogság. Praktizálhatott, élelmiszerben fizetést is kapott, megtanították autót vezetni. Egy idő után elszökött. Vonattal jutott el a határig, ahol a magyar katonák teljesen kifosztották. Mielőtt elengedték, kihallgatták őket. (29:58) Mivel "kapitalizmussal fertőződött" kirúgták. Rövid idő után Makón kapott alorvosi állást. Itt került át a nőgyógyászatra, ahol borzalmasak voltak a körülmények. (31:12) Egyik éjszaka elvitték egy "rövid kihallgatásra", amely 1,5 évig tartott, 12 különböző börtönben. 5 hónapig azt sem tudta, hogy miért tartották fogva. A börtönökben embertelenek voltak a körülmények. Budapesten tartották fogva, amikor megtudta a vádat: államessenes fegyveres összeesküvés. Azóta sem érti a vád alapjait. Sok egykori magas pozíciójú emberrel raboskodott együtt, például korábbi MÁV vezérigazgatóval is. Koncepciós perben 2,5 évre ítélték, átkerült a gyűjtőfogház börtönkórházába. (39:42) A börtön után nem kaphatott volna állást, de mivel szükség volt szülész-nőgyógyászra Mezőhegyesen, fél év után alkalmazták, itt dolgozott 1981-ig. Múltját a Békés megyei pártbizottság sohasem hánytorgatta fel. Az utolsó 16 évben igazgató volt. (43:24) Még börtönből való szabadulása előtt négy nappal átszállították Márianosztrára. Részletesen beszél a börtönökben uralkodó körülményekről, kínzásokról, (52:32) Erőszak és fenyegetések hatására aláírta vallomását, de később ezt nem ismerte el. (57:28) Mezőhegyesen élte át az 1956-os forradalmat. Az önkormányzatnál folyamatos iratmegsemmisítés volt. Az interjúalanyt be akarták választani a forradalmi tanácsba, de múltja miatt nem fogadta el. (01:01:34)

Kaszás Jánosné, akasztói parasztasszony először a gyermekkoráról beszél, ennek kapcsán kitér az elemi iskolára és a tanyai szolgálatra. Szemléletes beszámolót hallhatunk az aratásról egy nap munkarendjének bemutatásával. Az alany később Budapesten cselédkedett, a munka mellett kitér a vasárnapi kimenőre a Városligetben. A budapesti évek után otthon férjhez ment, férje a fronton elesett. Nővéreivel megszenvedték az orosz megszállást. (00-08:30) család, gyermekkor, iskola, tanyai szolgálat; (08:30-14:40) aratás: egy nap keresztmetszete; (14:40-23:47) cselédélet Budapesten, vasárnap a Városligetben; (23:47-26:27) otthon férjhez megy; (26:27-29:26) a férj halála a Don-kanyarban; (29:26-43:20) orosz megszállás Akasztón

Az interjúalany beszél gyerekkoráról, postafőfelügyelő édesapjáról (0:30), majd rátér a cserkészet szerepére (4:10). Szól arról, hogyan telt gyermekkorának egy része Kulcson, ahol többek között a „tejútra menés” játékot játszották (6:15). Elmeséli, miként került hadikórházba a II. világháborúban (8:10). Szól a háború utáni életről és a B-listázásról (12:40), majd visszatér annak körülményeire, hogyan került hadifogságba Asztrahánba, ahol értelmetlen munkákat végeztettek velük (14:40). Szól hazatérésének körülményeiről (17:18), majd szól további életéről, oktatásáról, és arról, hogy nem kapott nyugdíjat, mert annak idején halottnak nyilvánították (18:40). Végül állatorvosi munkájáról és annak elismeréseiről beszél (20:40).