0:00 családi háttér, nagyapja Kanadában próbált szerencsét, édesanyja is ott született, de az első világháború után hazatelepedtek, édesapja egy szegény családból származott, apai nagyapja Doberdónál elesett a harcokban 6:33 a szülei összeházasodtak, a család akarata ellenére, a nagyapjuk sokat mesélt Kanadáról, az öccse később Kanadába vándorolt ki 1956-ban 8:39 a nagy gazdasági világválság miatt édesapjuknak csak alkalmi munkái voltak 11:30 a háborúra való felkészülés miatt egyre több munka lett, így édesapjuk is el tudott helyezkedni asztalosmesterként 14:16 1941-ben kezdett el iskolába, akkor még olyan iskolába, ahol 1-4. osztályig egy tanteremben volt mindenki, később áttértek a délelőtt-délután turnusra 15:30 első osztályban nem volt könyvük, csak a katolikus katekizmus, édesanyja baptista volt, és a nagyapja sem látogatta a katolikus templomokat, így ő sem nagyon szerette a hittant, az első két osztályban meg is buktatták belőle, pótvizsgáznia kellett 20:20 1945 őszén kezdte a felső tagozatot, akkor már nyolc általános volt, falusi iskola volt ugyan, de tanították a német nyelvet, neki az könnyű volt, mert nagyapja és édesanyja sváb volt, németül beszélgettek, 1946-tól oroszt oktattak 22:47 édesapja egy kis színjátszó kört csinált a faluban és környékén 24:47 orosz nyelvből nem volt annyira jó, de sikerült mindig jól levizsgáznia 27:16 megkezdődött Sztálinváros építése, az édesapja ott dolgozott a faépítő-telep vezetőjeként, ő pedig dolgozott a zsebpénzért, mert Székesfehérvárra került kollégiumba, és kohó és-, gépipari technikumba 30:20 Magyarországon akkor még jegyrendszer volt, majd ezt követte a békekölcsön rendszere; őket, mint középiskolásokat küldték ki a házakhoz, hogy békekölcsönt jegyezzenek, részt vettek a pákozdi emlékmű felépítésében 36:10 egy alkalommal megszökött a kollégiumból, és feljött Budapestre, ott megkereste a Fővárosi Tanácsot, elhelyezik egy gimnáziumba, és kollégiumi elhelyezést is kap, a közbeeső az éjszakát a Margitszigeten töltötte, két hetet pedig ismerősöknél töltött 44:51 végül bejut a kollégiumba, a szülei is megtudják, hogy hova ment

Az interjúalany beszél arról, miként élte meg gyerekként a II. világháborút (0:05), majd rátér iskolaéveire (6:10), illetve a kommunista rendszer kiépülésére, a vallásos és kommunista nevelés ellentétére, és a hiánygazdaságra (7:20). Beszél szerepvállalásáról az 1956-os forradalomban, a Sztálin-szobor ledöntéséről (17:20), a fegyveres harcokról (19:15), valamint a forradalom okairól, így az élet ellehetetlenítéséről (20:56) és arról, hogy a rádió elnöke nem engedte beolvasni a MEFESZ pontjait (23:34). Végül a megtorlásokról szól. Őt magát is két év bányamunkára ítélte a bíróság (30:20).

Az interjúalany beszél 1941-es katonai bevonulásáról, szerepéről a katonaságnál (1:20), az amerikai hadifogságban töltött időszakról (6:20), kaposvári fogadtatásukról és az újrakezdésről, cukorgyári munkájáról (8:24), a szakszervezetről, fizetéséről (10:38), értékeli a hazatérése utáni éveket (13:14), mesél az 1956-os forradalomról (13:50), a forradalom utáni közhangulatról (17:05), szertornász múltjáról (18:05).