Interjú

Gyűjteményhez ad
KISZ
egyház
határőrség
kisdobos
oktatás
úttörőmozgalom
rendszerváltoztatás
továbbtanulás
párttagság
ünnepek
pályaválasztás
propaganda
Kádár-korszak
Református Egyház

A magyartanárnők emlékei

2301 megtekintés

Hossz: 00:41:00
Témakörök: rendszerváltoztatás
Leírás: Az interjúalany beszél boldog gyermekkoráról, az úttörőmozgalomról és annak a gyermekekre gyakorolt pozitív hatásáról (0:48). Szól arról, hogy többször jelentkezett a pécsi testnevelési főiskolára, de nem vették fel, így tanárképző főiskolára ment (5:10). Később a magyar szakot is elvégezte, s az irodalomtanításban nagy sikereket ért el a szakmunkástanulók körében is (8:00). Beszél arról, miként került a Csokonai Vitéz Mihály Gimnáziumba (12:48), illetve arról, hogy mi változott a tananyagban tanári pályafutása során a tananyagban, például az orosz nyelvvel kapcsolatban (13:10). Szól a gimnázium kihívásairól (14:40), majd a Kádár-rendszer nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsüléséről (16:25). Beszél arról, mi változott a rendszerváltoztatással, mi tűnt el, és mi maradt ugyanúgy. A mozgalmi élet felszámolódott, de a tanárok nem változtak (20:10). Szól arról, hogy a hetvenes években hogyan alakult ki a helyi KISZ szervezet (23:20), majd arról, hogy milyen nagy esemény volt, mikor Csurgót várossá nyilvánították (24:05). Szól a kommunista propaganda és a hitélet konfliktusáról, például arról, hogy titokban kellett egyházi esküvőt tartania, valamint a felvételi során gyakorolt kontraszelekcióról (26:28). Végül családjáról és az anyaságról szól (30:00).
Említett időszakok, témák
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
Interjúalany neve: Nagy Béláné
Interjúalany lakhelye: Csurgó
Interjúalany született: Csurgó, 1952
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. március 03.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:53:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, családjáról, az oktatásról és a szórakozásról, megemlítve a Rákosi-rendszer diktatúráját (0:16). Rátér az úttörőmozgalommal való megismerkedésre (04:27) és a középiskolai évekre (6:00). Beszél főiskolai éveiről (11:07) és az elhelyezkedésről (14:09), majd részletesen beszámol az úttörőmozgalomról, illetve a KISZ-ben betöltött szerepéről (16:34), és értékeli a mozgalmi élet politikai és tartalmi részeit (30:10). Szól pártbéli tevékenységéről (34:50), és a párt decentralizálásáról is (42:55). Végül a rendszerváltoztatás pozitív és negatív hatásait elemzi (47:34).
Interjúalany: Tulok József
Felvétel időpontja: 2011. március 08.

Hossz: 00:20:13
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, oktatásáról, valamint családja felvidéki eredetéről és kitelepítéséről (0:09). Rátér szakmai előmenetelére, arra, hogyan került Recsk településére, és arra, hogyan kezdte a bányásztelepülés életét kutatni (7:29). Beszél arról, hogyan került közelebbi kapcsolatba a volt recski foglyokkal, hogyan kezdte a recski munkatábor történetét kutatni (8:44). Beszél a tábor helyének mai fenntartásának nehézségeiről és lehetőségeiről (12:00). Elmeséli Erdey Sándor történetét, aki nem csak fogoly volt Recsken, hanem 1954-ben kalandos körülmények között visszatért, hogy fényképeket készítsen a táborról. Szól a tábor életéről, a kegyetlen kínzási formákról, a foglyok terrorizálásáról (15:12). Végül arról szól, hogy miért kerülhetett Recskre a tábor, illetve arról, hogy sokáig még a helyiek sem tudták, hogy ott tábor működik (17:35).
Interjúalany: Hugyecz János
Felvétel időpontja: 2011. április 01.

Hossz: 00:28:00
Édesapja bányászcsaládból származik, édesanyja cselédlány volt. 1946-ban született a mára Tatabányához tartozó Bánhidán. Jó módban éltek, édesapja megbecsült ember volt a környéken. Erről mesél az interjúalany(0:05). Az akkori politikáról nem nagyon értesült akkoriban, de személyes élményei alapján vissza tud emlékezni pl. a bányában dolgozó politikai foglyokra(3:11).1956-ban 10 éves volt, eleinte örült, hogy édesapja nem mozdult ki a család mellől. De mivel egy helyi nagygyűlésen megjelent, a forradalom után az édesapját is elvitték a hatóságok(6:08).Édesapja disszidálni akart, bár az édesanyja nem. Miután az édesapját elvitték nagyon nehéz anyagi helyzetbe kerültek(9:04).A rossz anyagi helyzet miatt nem tudott továbbtanulni(11:45).Az interjúalany az édesapja munkáskitüntetéseiről, a munkaversenyekről mesél(12:04).Édesapját az éj leple alatt vitték el, fekete autóval. Kihallgatták, kiengedték, megint elvitték, majd egy koncepciós perbe fogták. A pert Győrben rendezték meg, itt 10 év börtönre ítélték(13:32).Az interjúalany elmeséli a kihallgatás és a per körülményeit(15:07).Az édesapja'56-os múltja miatt az interjúalany nem kapott munkát és végig megbélyegezték(17:23).1956-ban az édesapja járőrözést szervezett, nehogy az oroszok elvigyék a fiatlokat(19:42).Egy hónap híján 6 évet ült börtönben, ekkor amnesztiát kapott. A börtönben töltött évek után édesapja nagyon megrokkant(22:16).Az ismerősök, barátok a forradalom után cserben hagyták a családot(24:10).Édesapja 1971-ben ment nyugdíjba, a következő évben meg is halt. Ehhez kapcsolódóan az interjúalany elmesél egy történetet(26:13).
Interjúalany: Szekér Józsefné
Felvétel időpontja: 2011. június 14.