Interjú

Gyűjteményhez ad
1956
megtorlás
Kádár-korszak

1956 árnyékában

2589 megtekintés

Hossz: 00:28:00
Leírás: Édesapja bányászcsaládból származik, édesanyja cselédlány volt. 1946-ban született a mára Tatabányához tartozó Bánhidán. Jó módban éltek, édesapja megbecsült ember volt a környéken. Erről mesél az interjúalany(0:05). Az akkori politikáról nem nagyon értesült akkoriban, de személyes élményei alapján vissza tud emlékezni pl. a bányában dolgozó politikai foglyokra(3:11).1956-ban 10 éves volt, eleinte örült, hogy édesapja nem mozdult ki a család mellől. De mivel egy helyi nagygyűlésen megjelent, a forradalom után az édesapját is elvitték a hatóságok(6:08).Édesapja disszidálni akart, bár az édesanyja nem. Miután az édesapját elvitték nagyon nehéz anyagi helyzetbe kerültek(9:04).A rossz anyagi helyzet miatt nem tudott továbbtanulni(11:45).Az interjúalany az édesapja munkáskitüntetéseiről, a munkaversenyekről mesél(12:04).Édesapját az éj leple alatt vitték el, fekete autóval. Kihallgatták, kiengedték, megint elvitték, majd egy koncepciós perbe fogták. A pert Győrben rendezték meg, itt 10 év börtönre ítélték(13:32).Az interjúalany elmeséli a kihallgatás és a per körülményeit(15:07).Az édesapja'56-os múltja miatt az interjúalany nem kapott munkát és végig megbélyegezték(17:23).1956-ban az édesapja járőrözést szervezett, nehogy az oroszok elvigyék a fiatlokat(19:42).Egy hónap híján 6 évet ült börtönben, ekkor amnesztiát kapott. A börtönben töltött évek után édesapja nagyon megrokkant(22:16).Az ismerősök, barátok a forradalom után cserben hagyták a családot(24:10).Édesapja 1971-ben ment nyugdíjba, a következő évben meg is halt. Ehhez kapcsolódóan az interjúalany elmesél egy történetet(26:13).
Említett időszakok, témák
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
Interjúalany neve: Szekér Józsefné
Interjúalany lakhelye: Tatabánya
Interjúalany született: Tatabánya, 1946
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. június 14.
Felvétel helyszíne: Tatabánya

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:41:24
Tárgy: 1956, Holokauszt
Az interjúalany elmeséli, hogy családja egy része hogyan esett a holokauszt áldozatául, másik része pedig hogyan úszta meg az elszállítást. Beszél az oroszok bevonulásáról Budapestre és a század közepének Újpestjéről. Elmondja, hogy hogyan élték meg a holokausztot, és miért nem disszidáltak külföldre. Mesél apjáról, aki nemzetközileg elismert vegyész volt a bőriparban. Végül szól a családjában bekövetkező különböző tragédiákról, illetve arról is, hogy hogyan kellett a férjével a saját lábukra állniuk. 0:11--születés, család, polgári származású felmenői, nagyszülei lágerbe szállítása, szülei, hogyan próbálták meg elkerülni a lágerbe szállítást; 6:48--hogyan élték meg a szovjet hadsereg bevonulását; 7:55--emlékei az 1956-os eseményekről; 11:28--miért nem disszidáltak külföldre; 14:30--születésének körülményei; 17:7--gyermekkora; 17:40--milyen változások álltak be az életében az 1960-as évek elején; 22:50--milyen volt Újpest a gyermekkorában, milyenek voltak az életkörülményeik; 26:35--hogyan lett az édesapjából bőrgyári igazgató, milyen külföldi útjai voltak; 33:30--hogyan állt a saját lábára a házzassága után; 38:8--hogyan hatott az életükre édesapja halála; 39:54--hogyan próbálták bedolgozással kiegészíteni a családi keresetet
Interjúalany: Bereczki Pálné
Felvétel időpontja: 2010. október 26.

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany először édesapjáról beszél, aki böszörményi középparaszti család egyetlen tanult tagja volt. Édesanyja bankban dolgozott, majd házassága után lemondott az állásáról. Nagyapja ismerte Jászai Marit, és felmerült egy időre, hogy színész legyen (0:24). Mesél gimnáziumi éveiről, jellemzi a nyilvános és magántanulók, valamint a lánytanulók helyzetét (4:00). Tanítóképzőt végzett, így 19 évesen már tanított. A Rákosi-rendszerben az iskolarendszer átalakításakor lett tanár, amikor annyira kellett a képzett pedagógus, hogy nem számított osztályidegensége (15:20). 1950-ben tanyasi iskolába került. Szól a munkavállalók, tanulók származás szerinti osztályozásáról (18:38). Részletesen beszél a tanyasi tanítók feladatairól (19:45). Szól arról, hogyan végezte el az egri főiskolát, és miként államvizsgázott 1956 októberében (25:32). 1956. október 23-án Budapesten tartózkodott, ahol este még böszörményi társaságával szórakoztak. Feleleveníti továbbá a Rákosi-rendszer szörnyűségeit (28:16). November 4-én hajnalban hallotta Nagy Imre rádióbeszédét (30:36). Nyugdíjba vonuláskor egy párttitkárral való konfliktusa miatt csak a minisztériumban tett panasza után kapta meg a szolgálati emlékérmet (32:04). Ezzel kapcsolatban elemzi a Kádár-korszak változását 1957 és 1982 között.
Interjúalany: Fekete Janka
Felvétel időpontja: 2011. március 19.

Hossz: 00:27:00
Gyermekkori, gyermekkorban átélt háborús emlékképektől a fiatal felnőttkorig. A II. világháború utolsó évében született az öccse, ott, ahol a háború elöl a pincében keresett menedéket a család (01:57). A szovjet megszállók a házukban működtették a telefonközpontot. Ez viszonylagos biztonságot is jelentett. Apja katona, édesanyja az ellátás híján súlyos beteg volt. A család gyermekei Rákoshegyre kerültek (03:40). Az édesapa hazatérése és az édesanya részleges felépülése után a család a nincstelenségből próbált talpra állni (06:00). A banktisztviselő apa és a betegellenőrként Sülysáptól Rákoshegyig (gyalog) ingázó, dolgozó édesanya a gyermekeket nehéz körülmények között nevelte fel. (07:41, 13:49). A gyermekkor maradandó szépségei, emlékei (sok-sok munka és játék, szoros baráti kötelékek, emlékezetes iskolaévek) mellett (09:07) az ifjúsági élet, úttörőmozgalom közösségformáló ereje és az iskolai tanulmányok elevenednek meg (11:21, 12:47). 1956-ról és az eseményekről alig-alig volt információja (15:09). A közgazdasági technikumban képesített könyvelő / vállalati tervező / statisztikus végzettséget szerzett. Tanítóképzőbe nem kerülhetett "egyéb" kategóriájú származása, osztályidegen besorolása miatt (18:07). Szó esik tanulmányokról, érettségiről, korabeli iskolai évekről, a szigorú, de kulturált viseletről, viselkedési normákról (20:51). A emberi hétköznapokról... A pénzügyi területen dolgozó fiatal hölgy foglalkozása, munkája mellett (24:41) a katonai szolgálatát éppen megkezdő fiatalemberrel történt megismerkedéséről vall -a későbbi férjéről... zárszóként házasságukról (1966. április) és következő évben megszületett lánygyermekükről (26:00).
Interjúalany: Lami Józsefné
Felvétel időpontja: 2011. június 09.