Az interjúalany mesél családjáról, gyermekkoráról, sváb származásáról, névváltozatásáról. (05:12) Részletesen elmeséli szülei életének történetét. (12:40) Elmondja a megszálló szovjet katonák viselkedését. (14:30) Beszámol a falusi életről, munkáról, iskoláról, a padlássöprésekről és a vallási életről. (22:50) Elmeséli, hogy a második világháború végén a falujukból édesapja szabotzsa miatt nem vitték el a leventéket Németországba. (24:32) Az interjúalany beszámol középiskolás élményeiről, kapcsolatairól a katonasággal. (34:54) Kalocsa környékéről a család Ajka mellé költözött, apja és anyja is itt kapott állást. Később Pápára került kollégiumba. (41:04) A rádióból értesült az 1956-os eseményekről. Részt vett a tüntetéseken. (47:54) 1959-ben lépett be a KISZ-be. Többször beszélt a forradalom eseményeiről, egyik tanára mentette meg a kirúgástól. (52:50) Színésznek készült, de nem vették fel, így elektroműszerész lett. (57:46) A Keszthelyi Helikon egyik főszervezője volt, találkozott többek között Kodály Zoltánnal is. Fiataloknak szervezett programokat, elkezdett helytörténettel foglalkozni. (01:09:30)

Az interjúalany 1941-ben született Akasztón. Beszél családjáról. Apja jegyző, anyja tanító volt. Gyermekkora meghatározta egész életét. Apját a II. világháború után B-listázták, innentől kezdve rossz volt a család helyzete, sokat költöztek, anyagi problémáik voltak. (03:04) Az interjúalany a gimnáziumot Kiskőrösön végezte el, a család is ide költözött. Itt kapott apja is hét év után állást. (04:24) Nem nyert felvételt az elektromérnöki karra, így gyógyszertárba került technikusnak. Elmondja másfél évtizedes gyógyszertári munkájának részleteit. (07:18) 1976-ban a helyi Vöröskereszt független titkára lett. Ekkorra már jól ismerték karitatív tevékenydégét. Azonnal felvették főiskolára szociális szervező szakra, később elvégezte az ELTE szociológia posztgraduális képzését is. Szerette a vöröskeresztes munkát, a társadalom minden rétegével kapcsolatba került. (09:34) 1985-ben megválasztották parlamenti képviselőnek a Hazafias Népfront jelöltjeként. Igazán akkor érezte jól magát, amikor vidéken kellett dolgoznia. Részletesen beszél képviselői munkájáról. Elsősorban a megyei gyűléseken döntöttek minden témában, több mint egy évig tartott, míg képviselőként az interjúalany is beleszólhatott a tárgyalásokba. (18:16) Elmondja, milyen volt a kapcsolata képviselőtársaival. A bizottságokban jó volt a hangulat, tudtak közösen dolgozni, a képviselők azonban klikkekre oszlottak. Kádárt nem ismerte személyesen, de csak beteg, sajnálandó öregembert látott benne. (22:36) Beszél a politika és a szociológia kapcsolatáról. (25:26) A rendszerváltoztatás előtt az egyetemen igen aktív politikai élet folyt, állandóak voltak a viták, amelyek felnyitották a szemét. (27:20) Bemutatja parlamenti beszédeit, felolvas részleteket. (31:18) Beszél a polgári (fegyver nélküli) szolgálat lehetőségeiről. (32:54) Beszél Bős-Nagymarosról. Alaposan utánajárt, végül úgy döntött, hogy nem szavazza meg. (33:56) Mindig sikerült tartania a személyes kapcsolatot választóival, sok fórumra meghívták, sokan keresték fel, de szociális munkájából kifolyóéag ő is látogatta a közösségeket. (36:40) Örül, hogy részese lehetett a rendszerváltoztatásnak. Úgy érzi, hogy 1989-ben az egész Parlament felébredt. Jónak tartotta, hogy sok új képviselő került be. Beszél az újonan megjelent politikai erőkről. (42:38) Az interjúalany gimnazista volt az '56-os forradalom alatt. Gyerekesen állt hozzá az eseményekhez, időbe telt, mire felfedezte a forradalom jelentőségét, utána már diáktársaival részt szeretett volna venni a tüntetéseken. (51:42)

Az interjúalany beszél a családjáról (1:54), édesapja és nagyapja, valamint saját első és második világháborús emlékeiről, menekülésükről a szovjetek elől, a férfiak internálásáról (3:19). Kitér arra, hogy édesapját 18 hónap után engedték el, és ezután semmilyen magasabb pozíciót nem tölthetett be (11:29). Mesél a vallásgyakorlás nehézségeiről, a papok meghurcolásáról (14:27), tanulmányairól (18:37), az 1956-os forradalom előzményeiről, és magáról a forradalomról, valamint annak leveréséről (23:05). Beszámol a forradalom leverése utáni dányi megtorlásról (46:10), a lakiteleki találkozóról, az MDF-be való belépéséről (47:23), az 1990-es választásokról (50:30), az MDF-SZDSZ paktumról (52:01), államtitkári kinevezéséről (55:00), értékrendjéről (55:35).