Az interjúalany beszél Pécsen töltött gyermekkoráról, családjáról, iskolás éveiről. (00:58) Zsidó származású, így a német megszállás után családjával együtt nehéz helyzetbe került. Családját egzisztenciálisan ellehetetlenítették. 1944 májusában jött létre a pécsi gettó. Az interjúalany elmondja mindennapjait a gettóban. (07:02) Elmondja a zsidók elszállítását és annak körülményeit. Egy vagonba 82-84 ember került, személyes holmikat nagyon keveset vihettek magukkal. Az úti cél ismeretlen volt a zsidók számára. Vagononként napi két vödör vizet kaptak. Az út négy napig tartott. (12:50) Éjszaka érkeztek meg Auschwitzba, szétválasztották a munkaképeseket és a munkaképteleneket. Mindenkit levetkőztettek, fertőtlenítettek, borotváltak. (15:10) Az interjúalany elmondja a körülményeket a lágerben. Összezsúfolva, ágyak nélkül, barakkokban helyezték el a zsidókat. Ételt, italt minimális mennyiségben és nagyon rosszat kaptak, dolgozniuk nem kellett, de fizikai állapotuk miatt nem is tudtak volna. (22:24) Az interjúalany 6 hétig volt Auschwitzban, amikor Mengele kiválasztotta őt munkára. 3-4 napos út után érkezett meg rabtársaival Ravensbrückbe. Itt már két emberre jutott egy ágy és kaptak vizet, kissé jobb élelmet is. 3 hetet töltött itt. (25:20) Ezután Thüringiába, egy kábeljavító üzembe került 31 társával. Az ott lévő civil munkások segítették a zsidókat, addig nem tudtak Auschwitz létezéséről. (28:10) Az interjúalany 1944 decemberében tüdőgyulladást kapott. A megsemmisítéstől az ott dolgozó lengyel orvos mentette meg hamis diagnózissal. Ekkor tudta meg, hogy édesapja meghalt. Felépülése után áprilisig itt dolgozott. (30:56) Az amerikai csapatok elől a német katonák faluról falura vitték a dolgozókat. Egyik éjjel a német őrök eltűntek. Négy másik magyarral együtt tovább vándorolt egy héten keresztül, a polgári lakosság segítette őket. (35:10) Az egyik faluban magyarokkal találkoztak. Lengyel katonákra főztek, varrtak. 1945. május 8-án érkeztek meg az amerikai katonák. (38:00) Az interjúalany egy női gyűjtőtáborba került, majd elvitték egy pilseni szállodába főzni. Itt volt egy hónapig. (39:50) Pilsenben találkozott 5 pécsi ismerősével. Végül egy román transzporttal indult haza. Budapesten, majd Pécsen ételt és segélyt kapott. Sikerült felvennie a kapcsolatot családja életben maradt tagjaival. Ekkor ismerkedett meg későbbi férjével. (45:16)

Az interjúalany beszél 1956 helyi hatásairól (5:51, 34:54), majd rátér II. világháborús, a kettős megszállást és a légitámadásokat illető emlékeire (15:28). A háború utáni újjáépítésről és a szövetkezetekről is szól (23:40). A munkásőrség felépítéséről, jellegéről is beszél (9:57). Az 1958-as május 1-jei felvonuláson való részvételét is elmeséli (32:38), majd értékeli a rendszerváltoztatást (37:32).

Friedrich Tünde családjának történetéről mesél, párhuzamosan a 20. századi magyar történelmi eseményekkel(0:18). Kutatásai során kiderült, hogy nagyapja a malomiparból elég jól megélt. Még a gazdasági világválság idején is(3:24).Édesapja 1920-ban született, hadmérnök lett, majd a második világháborúban bevonult, igaz nem hosszú időre(4:05)Szovjet hadifogságba esett, erről Friedrich Tündének sokat mesélt(5:10). Hazatérésekor szembesült a kommunista hatalom rendelekezéseivel(5:58). Munkát nem nagyon kapott, tanyasi postás volt, amígy 1950-ben tanító nem lett Jászapátiban(6:41).Felvették a szegedi matematika-fizika szakra és a testnevelési főiskolába. Futballbírói képesítést is szerzett(7:31).Átköltöztették őket egy kulák család házába(9:00). 1956-ban a szülei reménykedtek a pesti eseményekkel kapcsolatban. Édesanyja, több nővel egyetemben ledöntötték a szovjet emlékművet. Édesapját pedig a karhatalom kereste, zaklatta(9:39). Egy éjjel be is lőttek a házuk ablakán - majd el is vitték őket(12:05). Édesanyját és az édesapját a karhatalom emberei több alkalommal is megalázták(13:48). Édesapjától elvették a diplomáját, utcaseprő, útkaparó lett(14:19). Az édesapja tanítványai befogadták Friedrich Tündét, amikor a család helyzete nagyon nehéz volt(15:49). Beszámol az emberek a családhoz való viszonyáról is(17:22). Az 1960-as évekig tartott a nyomor, utána szépen lassan kezdett rendbe jönni a család sorsa(17:54). A '70-es években az ldesanyja takarékszövetkezetet kívánt létrehozni, de végül bezáratták - komoly rendőrségi ügy lett belőle. Édesanyja egészsége meg is rendült(18:44).1977-78-ban házasodott volna meg, de származása és múltja miatt megtagadták - a húgához hasonlóan(21:04).Az édesapja ezért, ahogy tudta, a maga eszközeivel "bosszút is állt". A rendszerváltoztatás szabadította meg őket ettől(23:01). Ma már nyugdíjas, de könyvtárosként is dolgozik(24:35).Fogalommagyarázat(25:17).