Interjú

Gyűjteményhez ad
ÁVO/ÁVH
egyház
oktatás
rendszerváltoztatás
Kádár-korszak

Visszaemlékezés – Hirka Monika

2527 megtekintés

Hossz: 00:31:00
Témakörök: rendszerváltoztatás
Leírás: Az interjúalany beszél a gyerekkoráról (1:02), tanulmányairól, pályakezdéséről (3:33), a Csurgón végzett tanítói munkájáról a 80-as években (10:43), az elmaradt rendszerváltoztatásról (20:54), arról, hogy pap nagybátyját elhurcolta az ÁVH (25:12).
Említett időszakok, témák
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Hirka Monika
Interjúalany lakhelye: Csurgó
Interjúalany született: Csurgó, 1934
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2010. november 16.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:28:00
Az interjúalany beszél arról, hogy küzdötte fel magát édesapja jogdoktorrá, hogy aztán a kommunisták kirugják, lletve szól édesanyja nemesi származásáról (0:05). Elmeséli, hogy piarista diák volt az államosításig (3:24), majd azt, Nagy Imre nagy megkönnyebbülést jelentett, például az internálótáborok bezárásávál (4:35). Szól arról, hogy ő magyar-történelem-pszichológia szakot végzett, de ötvenhatos múltja miatt csak nagyon későn és nagyon nehezen sikerült elhelyezkednie (5:50). Szól arról, hogy miként tört ki a forradalom Pesten és Vácott, hogyan lázadtak fel a Rákosi-rendszer ellen a munkások, s ők hogyan kezdtek el forradalmi lapot szerkeszteni (6:48). Elmeséli, miként döntötték le az emlékműveket, és azt, hogyan választott magának új polgármestert Vác (10:50). Elmeséli a váci rabszabadítás körülményeit (12:45), majd azt, hogy a forradalom leverése után hogyan vallatták és zsarolták az Aradi utcában (15:00). Szól arról, hogy kik voltak még vele a börtönben (19:30), és arról, hogy miként tudott elhelyezkedni a már korábban elbocsátott édesapja, és ő, miután kiengedték (20:30). Beszél arról, hogy a börtönben miként tartották az erősek a gyengékben a lelket (22:42), majd arról, hogy fizikai munkásként mennyi egyszerű, becsületes emberrel tudott megismerkedni (26:30).
Interjúalany: Gyombolai Márton
Felvétel időpontja: 2010. december 04.

Hossz: 00:39:00
0:00 családi háttér, a szülei gazdálkodók voltak, Pestre járt leányiskolába a hetedik kerületbe 3:41 a leányiskola arra is jó volt, hogy a lányok beletanuljanak a női szerepekbe, ő egy pesti munkáscsaládnál lakott, 42-en jártak egy osztályba, főleg zsidó lányok 8:39 a zsidókkal szemben nem tapasztalt gyűlöletet az iskolán belül 11:01 a nagykőrösi gimnáziumban folytatta a tanulmányait 16:48 1943-ban már voltak légiriadók, de a nagy változást 1944 hozta el, az iskola hamarabb befejeződött, 1944. november 2.-án érte el az otthonukat a front, a ház alatti pincében húzták meg magukat 21:15 az első orosz csapatok rekvirálták a lovakat, keresték a férfiakat, volt egy osztálytársa, akit lelőttek, ő a pincében bújt el az orosz csapatok elől 25:22 időnként elmenekültek a szovjetek elől, mert a harcoló alakulatok után jöttek a sokkal erőszakosabb orosz csapatok, az egyik velük bujkáló fiatal nőt megerőszakolták, az orosz katonák rendszeresen berúgtak, őt is keresték, a házukat pedig kirabolták, az értékeiket megsemmisítették 31:15 végül bemenekültek Nagykőrösre, és egy barátnője házában bújtak el, és ott éltek kilenc hónapig, a szomszédban oroszok voltak, onnan is lehetett hallani a női sikolyokat 37:27 később egy elemi iskolában helyezték el őket, újrakezdték az iskolát
Interjúalany: Lőrincz Andrásné
Felvétel időpontja: 2011. március 01.

Hossz: 00:37:40
Az interjúalany elmeséli, hogy családjával milyen körülmények között költöztek át a II. világháborút követően Magyarországra, hogyan érintették a rokonságát a kiépülő új rendszer intézkedései, és milyen nehézségeket okozott számára a továbbtanulás során származása, illetve vallásos meggyőződése. Szól a rendszerváltoztatás korában kifejtett tevékenységéről, és a rendszerváltoztatással kapcsolatos véleményéről is. 0:23--gyermekkora, születése, családja, szülei, édesapja részvétele a II. világháborúban; 2:19--hogyan hatott a gyermekkorára a származása, hogyan élte meg diákként az 1950-es éveket; 5:39--mit csinált az érettségi után, milyen munkát végzett miután nem vették fel az egyetemre, hogyan jutott be végül a szegedi orvosi egyetemre és milyen volt az egyetemi élet; 8:58--hogyan sikerült vallásos életet élnie egyetemi évei során; 11:30--első munkahelye, milyen volt a munkája, hogyan sikerült itt a vallását gyakorolnia, hogyan lépett fel a vallás ellen a hatalom a Kádár-korszakban; 17:0--milyen ifjúsági mozgalmakban vett részt a középiskolában és azt követően; 18:27--viszonya a kommunista rendszerhez, hogyan vitték el egy rokonát málenkij-robotra, hogyan zajlott az internálás; 21:10--hogyan jöttek át családjával Magyarországra a II. világháború után, milyen megaláztatások érték a családját a származásuk miatt; 23:53--részvétele a lánchídi csatában 1986-ban, illetve a bős-nagymarosi vízlépcső elleni tüntetésben és egyéb ellenzéki megmozdulásokban; 27:48--emléke Nagy Imre újratemetéséről; 29:33--hogyan hatottak az életére a rendszerváltoztatás eseményei, mi a véleménye a rendszeváltásról és az első demokratikusan választott kormányokról; 32:33--hogyan alakult a családi élete a rendszerváltoztatást követően; 33:48--részvétele az MDF-ben; 34:35--milyen hátránya származott a szocialista rendszerben a vallásos meggyőződése miatt, hogyan lehetett megélni a vallásos életet a korszakban
Interjúalany: Czeininger Tamás
Felvétel időpontja: 2011. április 10.