Interjú
Gyűjteményhez ad
Nagy Zoltán
2506 megtekintés
Hossz: 00:41:00
Leírás:
Az interjúalany 1938-ban született Zabar faluban, a legszegényebb családok közé tartoztak. Édesapja a II. világháború után 1947-ig hadifogságban volt, édesanyjának egyedül kellett eltartania a családot. (02:40) Beszél az orosz megszállásról, anyját bátyja védte meg az erőszakoskodó szovjet katonáktól. Bátyját a falhoz állították, ráijesztettek, hogy kivégzik, de csak mellé lőttek. Ez az élmény azonban maradandó pszichikai károsodást okozott, skizofrén lett. (05:18) Beszél az iskolás éveiről. Katolikus iskolába járt, az ünnepélyeken részt vett, sokat túrázott az erdőben. Visszaemlékszik arra, hogyan élte meg a kommunista hatalomátvételt. (07:00) Elmondja, hogyan zajlott le a földosztás, mire édesapja hazatért, már kaptak egy kis földet. De apja gyári munkát kapott, így beköltöztek Salgótarjánba. Gyárnegyedben, rossz körülmények között éltek. Magas volt a környezetszennyezés. (10:02) Részletesen beszél édesapja fogságba eséséről. A háború végén megszökött a honvédségtől. Mivel nem volt hajlandó szolgálni a Vörös Hadseregben, ezért elvitték malenkij robotra. Édesapja pacifista volt, őt követve az interjúalany is az. (14:04) Emlékei szerint az orosz katonák nagyon szerették a kisgyerekeket, mindig kapott tőlük cukrot, játszottak vele. (16:04) Beszél a háború utáni újjáépítésről. Fél év múlva beindult az oktatás is, de addig volt ideje a szabadban játszani a vele egykorú gyerekekkel. Sokszor gránátokat, aknákat szedtek szét. Falujában nem volt megtorlás a háború után, mivel a nyilasok elmenekültek. (20:02) Beszél a koalíciós korszakról, a Kisgazdák kormányzásáről, a baloldali pártok egyesüléséről, a kommunista hatalomátvételről. Az első években a kommunisták a "szebbik" arcukat mutatták, utána következett a megtorlás. Falun fokozatosan először a nagyobb birtokokat vették el, aztán a kisebbeket is. Létrejöttek az internálótáborok. (24:54) Az 1956-os események teljesen váratlanul érték. '56 őszén kezdte el a főiskolát Szegeden. Beszél a MEFESZ létrejöttéről. Október 23-án arra figyeltek fel, hogy a rádióban csak az Egmont nyitánt játszották és bemondták a statárium kikiáltását. Később értesültek csak részletesen a forradalomról. A főiskolán megszűnt a tanítás, így hazament Salgótarjánba. Elmondja a munkástanácsok követeléseit. Miután Ausztriából kivonultak a szovjet csapatok, ezért sok magyar is azt hitte, hogy semleges lehet az ország. Salgótarjánban a legsötétebb nap december 8-án volt. Letartóztatták a munkástanács vezetőit, a munkások tiltakozásakor a tömegbe lőttek. Az interjúalany szerint 50 körül volt a halottak száma. A tüntetésen nem vett részt, de megrázta a holttestek látványa. (36:26) Ez akkora hatással volt rá, hogy januárban, amikor újrakezdődött az egyetem, segített forradalmi plakátok terjesztésében. Civilruhás rendőrök elfogták. Nem verték meg, lelkileg terrorizálták a vallatás alatt. Elítélték, beszél a börtönről. Körülbelül 4,5 hónapot töltött börtönben. (41:30)
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
- Az újjáépítésről és a földosztásról
- A társadalom és a gazdaság átalakításáról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A földosztás, majd az államosítások következményeiről
- A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
- A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
- A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
- A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- A kivándorlásról („disszidálásról”)
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
Nagy Zoltán
Interjúalany lakhelye:
Salgótarján
Interjúalany született:
Zabar,
1938
Interjúalany foglalkozása:
tanár
Felvétel időpontja:
2011. április 11.
Felvétel helyszíne:
Interjút készítette:
Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Salgótarján
Kapcsolódó interjúk
Vár a vasút! Hív a MÁV!
Hossz: 00:45:00
Tárgy:
Mindennapi élet
1931-ben Pápán született, elemi és gimnáziumi tanulmányait is Pápán végezte. 1942-től MÁV alkalmazott. Az interjúalany a saját élettörténetén keresztül mutatja be a MÁV-nál végzett munkáját(0:30).1970-ben állomásfőnökhelyettes lett Pápán. Ezt a munkát 10 évig végezte(3:49).1980-ban Celldömölkre került üzemfőnöki pozícióba. Ennek a munkakörnek a jellemzőit mutatja be(5:01).4 év után visszakerült Pápára állomásfőnöknek, ahonnan 1990-ben nyugdíjba vonult(07:58).Születésétől kezdve meghatározta az életét a MÁV(8:24).A pápai református gimnázium büszke tanulója volt. Ezzel kapcsolatban történeteket mesél a tanárokról, a diákokról és az iskola légköréről(10:00).Az interjúalany bemutatja a családját és gyermekkori életkörülményeit(13:37).A második világháború alatt édesapja nem járta meg a frontot(mivel MÁV alkalmazott), de több rokona elesett a keleti hadszíntéren. Az interjúalany a pápai bombázásról is részletesen beszél(16:26).1944 őszén bezárt az iskola, de a rádióban a távoktatást is megszervezték(22:16).Az interjúalany a pápai gettóról és a zsidók bevagonírozásáról is mesél(22:52).Döbrönte Tibor a háború utáni magyar pénzromlásról és az általános gazdasági helyzetről (24:17).Azért iratkozott a református gimnáziumba, hogy majd később a lehető legjobb MÁV dolgozó legyen. A továbbiakban személyes iskolai élményeit adja elő(26:15).Az interjúalany Csoóri Sándor osztálytársa volt, róla hallhatunk pár rövid történetet(30:16).Döbrönte Tibor a MÁV-hoz kerülésének történetét meséli el(32:01).Budapesten volt katona, vasutas távírász képzettségét itt is kamatoztatni tudta(33:11). A Kádár-korszakban is megbecsült dolgozó volt, de igyekezett távol maradni a politikától(35:36).Az interjúalany a "Végrehajtó Bizottság" szerepkörét mutatja be, majd saját kitüntetéseiről, elismeréseiről beszél(37:00). Nagy Imre újratemetésével kapcsolatban egy kisebb zűrbe keveredett(42:34).
Interjúalany: Döbrönte Tibor
Felvétel időpontja: 2011. február 03.
Készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa
Bayer György életútja
Hossz: 00:28:00
Az interjúalany beszél családjáról, nagyszülei kitelepítéséről (0:25), a második világháborúról (4:28), a szülei ’50-es évekbeli emlékeiről (6:07), a kisiskolás korában ért hátrányos megkülönböztetésről (8:15), középiskolás élményeiről (9:30), főiskolás éveiről (10:31), arról, hogy nem volt kisdobos, úttörő, és KISZ-tag (11:37), a hit életében játszott szerepéről (14:12), pályaválasztásáról (16:33), párválasztásáról, családalapításról (19:01), és missziós tevékenységéről (20:51).
Interjúalany: Bayer György
Felvétel időpontja: 2011. február 16.
Miből áll a stafírung?
Hossz: 00:22:00
Tárgy:
Mindennapi élet
1940-ban született, gyerekkora nagyon szép volt, egészen 1944 novemberéig, amikor bejöttek az oroszok. Megjegyzi, hogy a német megszállók kultúráltak voltak, de az oroszok nagyon nem(0:26). A háború után nagyon szegényes életük volt, és még a rendszer is elég kemény volt velük szemben(1:38). 1956-ban 16 éves volt(2:29).Parasztcsaládból származik, édesapja kovács volt, de rendelkeztek némi telekkel. Gyermekkora sok munkával telt, de sok közösségi programban vett részt(2:52). Minden tárgyat nagyot szeretett, bár irodalmat kedvelte a legjobban, a politikával nem foglalkozott. Emelett szőtt, varrt, stb(03:46). A gyermekeikből ovónő, tanítónő és vállalkozó lett(4:42). A Rákosi rendszerben nagyon keservesek voltak a mindennapok, főleg a beszolgáltatások miatt. Csodával határos módon éltek csak meg, hiszen se nyugdíj, se semmi(4:54).1956 után se volt sokkal jobb az élet, mert a mezőgazdaság akkor is rossz helyzetben volt(6:07).Az interjúalany a falusi munkákról, a TSZ-ről, stb is mesél(7:12). A falusi kézimunkákról, a ruházkodásról is beszél(9:27).A Kádár-rendszerben sem tudták eltántorítani a templombajárástól, a hittantanulástól, stb(11:21). A faluban bálokat szerveztek, az interjúalany erről is beszél (12:19). A faluban, 1953-ban egy kisebb forradalom is lezajlott, amely a kormány intézkedései ellen tüntetett. Erről hallhatunk bővebb információkat(14:39). A régi iskolák jóval nagyobb létszámúak voltak, de nyelveket nem tanultak(15:14).Az interjúalany bemutatja a saját kézimunkás anyagait - közben elmondja, mi a stafírung(15:40).Sóvári Károlyné elmeséli, hogyan történt a falu szovjet megszállása(18:25).
Interjúalany: Sóvári Károlyné (Erzsike néni)
Felvétel időpontja: 2010. november 27.
Készítette: Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc
