Interjú
Gyűjteményhez ad
Életem a szervezés
2401 megtekintés
Hossz: 00:29:00
Leírás:
Hatvanban született, s bár tanítónő szeretett volna lenni, oda mégsem vették fel, így "csak" óvónő lehetett. Csányon és Heréden dolgozott (0:17). Hamar összebarátkozott az itteni, vidéki emberekkel, s így kirándulásokat szervezett a szülőkkel és a gyerekekkel (1:45). Később a hatvani óvódák szakszervezeti titkárának választották meg, majd tanácstagnak kérték fel(2:49). Önként nem lett soha párttag, előrelépést a szorgalmának köszönhette. Szerette a munkáját, még miniszteri dicséretet is kapott (4:11). Lánya látszerész kiiparos lett (4:45), a fia pedig vízügyi főiskolát végzett, jelenleg munkanélküli(5:42). A nyugdíjba vonulása után a hatvani nyugdíjas klubban tevékenykedik (7:46). Bírósági ülnök volt 8 éven keresztül, munkáját zavartalanul végezhette (8:37)
1995-ben díszpolgárrá avatták, tisztelettel adózva a társadalmi munkájának(szavazóversenyek szervezése, egyéb közhasznú munkák, stb) sikere előtt (9:37). Bekerült az Országos Kulturális Bizottságba is(11:32). Szinte végig óvónőként dolgozott(13:09), de végülis sem a '89 előtti, sem '89 utáni rendszer nem teremtett számára komolyabb jólétet - a nyugdíja most is elég kicsi(14:03). Rengeteg elismerést kapott (15:26). Próbált új módszereket átvenni a saját pedagógiájába (17:16). Ha újrakezdené az életét, akkor többet lehetne a családjával(17:48). A volt rendszerben sokszor azért akasztották meg karrierjét, mert kulák származású volt (19:27). De soha nem tudta igazán kikezdeni a rendszer, mert munkáját még a kommunista funkcionáriusok is elismerték (20:57). Úgy véli, hogy minden emberben van valami jó, csak meg kell keresni és ki kell hozni(20:18). 12 évig volt tagja a Szülői munkaközösségnek (24:35). Végül 1980-ban beléptették a Pártba (24:40), manapság pedig nyugdíjasklubban dolgozik, igyekszik az országos, megyei programokat szervezni (26:09). Fogalommagyarázat (27:17).
Említett időszakok, témák
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve:
Kalmár Gyuláné
Interjúalany lakhelye:
Hatvan
Interjúalany született:
Hatvan,
1937
Interjúalany foglalkozása:
óvónő
Felvétel időpontja:
2011. május 09.
Felvétel helyszíne:
Hatvan
Interjút készítette:
Grassalkovich Antal Gyakorlatközpontú Szakiskola és Szakközépiskola, Hatvan
Kapcsolódó interjúk
Egy jó házból való úrilány esete a XX. századdal
Hossz: 00:47:00
Rövid bemutatkozás után elmeséli, hogy az első iskolai osztályokat Belgiumba végezte(0:16), s ennek kapcsán kitér családja anyagi lehetőségeire(2:30). Ezután a 2. világháború emlékeit, főleg a légiriadókat idézi fel(4:45), majd arra emlékezik, hogyan menekítettek 80 fiatal leventét az orosz hadsereg elől(6:30). Beszél férje fogságba eséséről és a Szovjetunióba hurcolásáról(12:20). A következő részben munkahelyéről, a munkahelyi hangulatról szól(19:30), majd az 1956-os forradalom eseményeire tér át(21:16). A forradalom utáni megtorlások kapcsán visszakanyarodik a nyilasokhoz és a zsidók deportálásához(27:50). Felidézi, hogy jegyző férje hogyan tért ki a zsidók összegyűjtésére vonatkozó utasítás elől(30:16), majd újra az orosz katonákkal kapcsolatos emlékek kerülnek elő(37:20). Végül a polgári származásúakat ért hátrányos megkülönböztetéseket férje munkába állásának nehézségein keresztül illusztrálja(40:08).
Interjúalany: Kralovánszky Kálmánné
Felvétel időpontja: 2011. május 07.
Interjú Bátovszki István középiskolai tanárral
Hossz: 01:40:00
Az interjúalany beszél beszél az 1950-es évekről, a Sztálin halálával bekövetkező változásokról, a különböző ifjúsági mozgalmakról és a hivatalos ünnepélyekről. Részletezi az 1956-os forradalom előzményeit, illetve, hogy hogyan látták akkoriban a nemzetközi segítségnyújtás lehetőségét. Szól a forradalom leverését követő megtorlásokról, a Kádár-korszak alatt érzékelhető változásokról, a rendszer felpuhulásáról, valamint a rendszer válságának jeleiről.
0:14--emlékei az 1950-es évekről, hogyan kezdett el lassan beszivárogni az iskolás életébe;
6:50--mi változott Sztálin halálával, milyen emlékei vannak az iskoláról;
12:17--ifjúsági mozgalmak, a DISZ és az úttörőmozgalom működése;
19:40--milyen megkülönböztetés érte a kulákok gyerekeit az iskolában;
24:53--az iskolai és egyéb ünnepélyek;
35:10--a propaganda működése, a párttagság;
40:59--milyen változások voltak a szovjet politikában 1955-ben;
45:00--az ÁVÓ, a határőrség és a besúgók;
49:30--milyennek látta az állampártot;
52:00--emlékei az 1956-os eseményekről, ennek előzményeiről, a nemzetközi segítségnyújtás esélyeiről;
1:13:00--a forradalom leverése okoza pusztítások, a forradalmat követő megtorlások;
1:18:05--a Kádár-korszak jellemzői; maszekolás, háztáji gazdálkodás, KISZ, propaganda, TSZ;
1:29:20--a rendszer válságának jelei;
1:33:00--milyen tapasztalatok érték Ausztriába tett utazása során
Interjúalany: Bátovszki István
Felvétel időpontja: 2011. április 08.
Nagyszőlősi magyar
Hossz: 00:46:00
Az interjúalany beszél családjáról, életkörülményeikről Kárpátalján (0:25), majd az 1956-os forradalom ottani hatásairól és Milován Sándor letartóztatásáról (2:38). Szól az 50-es évek terrorjáról (09:07), az oktatás átszervezéséről (12:45), majd a magyarokat ért hátrányokról és a szovjet nemzeti ünnepekről (15:09). Beszél a vallásgyakorlás lehetőségeiről és a katolikus templom elkobzásáról (21:13), majd a magyarok ukránosodásáról (24:00). Említi tanulmányi eredményeit és az elhelyezkedés nehézségeit (31:10), majd az enyhülés hatásait a 70-es években (36:17), végül a rendszerváltoztatásról, a magyar kultúra feléledéséről és az áttelepülésről mesél (40:55).
Interjúalany: Harajda Ildikó Katalin
Felvétel időpontja: 2011. február 24.
