Az interjúalany 1925-ben született Bakonysárkányban (Komárom-Esztergom megye). Beszél gyermekkoráról, családjáról. (03:30) A család Salgótarjánba költözött, az interjúalany itt kezdte meg iskoláit. Részletesen beszél az iskolai körülményekről. (07:00) A polgári iskola után rövid ideig varrónő volt, majd elvégezte a rimaszombati apácák 2 éves kereskedelmi képzését. Mivel közeledett a II. világháború, a férfiakat behívták katonának, így az interjúalanynak is jó állása lett. (09:42) Elmondja, hogyan élte át a II. világháborút. 1944 decemberében szállták meg Rimaszombatot az oroszok. Ekkor még folytak a harcok. Részletesen beszél az ekkor uralkodó körülményekről. (19:08) AZ '50-es években Miskolcra költözött, ott sok volta az üres lakás. A Rákosi-rendszer nagyon idegen volt, nem volt hozzászokva senki a diktatúrához, rosszak voltak az életkörülmények. Az interjúalany adóellenőrként dolgozott, ekkor ismerkedett meg férjével. (24:06) 1951-ben ment férjhez, még ekkor is nagyon rosszak voltak a viszonyok. (30:10) Beszél az 1956-os miskolci eseményekről. (34:52) Beszél a család mindennapjairól a forradalom után. (36:00) A rendszerváltoztatást már külső szemlélőként élte meg. A család helyzete javult. (37:48)

0:00 családi háttér, diákélet, a Szamuely Tiborról elnevezett általános iskolába, mesél a névadó személyről, akinek az özvegye Szilágyi Jolán minden iskolai ünnepségen részt vett 5:50 a piarista gimnáziumba íratták be a szülei őt, emiatt az iskola utolsó félévében kiközösítik őket 11:00 a gimnázium igen szigorú iskola volt, ismert emberek is jártak oda 13:31 a pályaválasztás során számos lehetőség zárva maradt előttük, mivel egyházi iskolába jártak, elment nyomdaipari tanulónak 20:09 egy év múlva felveszik a fogorvosi képzésre, mesél az egyetemi évekről, kellett marxizmust is tanulniuk 25:36 családi háttér, az édesapja 1944-ben végzett ludovikás volt, be is vetették Budapest ostrománál, hadifogságba esett, itthon aztán büntetőtáborba került, 56-ban részt vett a munkástanácsban, megint lefokozták 32:28 a rendszerváltoztatásról mesél, az egyik kiváltója az erdélyi magyarok helyzete volt, ő is gyűjtött és vitt nekik segítséget 36:00 Részt vesz egy rendszerváltoztatás előtti kisebb körben, ahol a politizáló emberek találkoztak, ahonnan tudósított a Szabad Európa Rádió is, belép az MDF-be, kopjafát állítanak az 1956-osok számára 41:25 a rendszerváltoztatás csalódást okoz

0:00 családi háttér, gyermekkor 0:56 mesél a korabeli oktatási rendszerről 9:40 a két világháború közötti időre emlékezik vissza 13:06 minden hónapban elvitték őket moziba, de az apácák előbb mindig megnézték a filmet, hogy a diákok megnézheti-e 15:55 a háborús híreket a rádió mondta be, de nem hitelesen; egy ismerősét lecsukták a második világháború alatt, mert nem hitt a németek végső győzelmében 19:11 a német megszállás után kezdődtek a nehéz idők, gettóba zárták Kiskunfélegyházán a zsidókat, és kirabolták, mielőtt elvitték őket, akikkel együtt járt iskolába, mindössze egy tért vissza 24:37 a háború alatt egy ideig volt főhadiszállás Kiskunfélegyházán is, egy ideig tanyára húzódtak, az orosz katonák egy-két napig rabolhattak, de utána felállítottak egy városparancsnokságot, ami valamennyire normalizálódott a helyzet 33:44 karácsony táján mentek először iskolába, de a télikabátját az orosz katonák ellopták, az iskola épületében még fogolytábor működött 35:36 a háború után nagyon sok embert elvittek, Sztálin halála után engedtek ki nagyon sok elhurcolt embert, az egyik transzportról le se tudtak szállni a fogoly, annyira ki voltak merülve 39:21 visszaemlékezik a kékcédulás választásokra, az egyik ismerősük negyven ember helyett szavazott 40:28 az 1956-os tapasztalatairól beszél 43:49 a városba tank is bevonult, lőtt is egyet, a gyalogság támadásának halottja is volt 45:34 a forradalom után következett a megtorlás