0:00 családi háttér, gyermekkor 3:15 cselédlány volt egy ortodox zsidó családnál, ahol meg kellett tanulnia főzni nekik 6:50 a bombázások és a légitámadások mindig nagy veszélyt jelentenek, elmeséli, hogy jártak Horthy István ravatalánál, később aztán haza kellett mennie, mert a zsidók nem alkalmazhattak keresztényt 8:29 az orosz katonák elől az erdőben bújtak el 14:34 a zsidó családot, akiknél dolgozott, elhurcolták 22:17 az emberek vegyesen viszonyultak a zsidókhoz, volt aki sajnálta, volt aki kinevette őket; éjjel is zaklatták a családot; elmeséli, hogy a zsidó nőket összegyűjtötték, megerőszakolták, és egymáshoz kötözve lőtték a Dunába 29:39 1947-ben ment férjhez, majd tejkeverőként dolgozott, a földjüket azonban be kellett adni a TSZ-be, a plusztermést be kellett szolgáltatni 40:01 1956-ban a forradalomból nem sokat tapasztaltak

0:00 családi háttér, gyermekkor, egy ferencvárosi család sarja, de a szülei Fertőszéplakról származnak, a nyarakat Fertőszéplakon töltötte 3:03 a ferencvárosi pályaudvar közelében laktak, a környéken nagyon sokat bombáztak, egy alkalommal az utca túloldalán rekedt a harcok közepette 5:49 az óvóhelyen zsúfoltan éltek, mesél az óvóhelyi élményekről, elesett állatokból, régi konzervekből, alkalmi táplálékokból készítenek ennivalót 9:06 az édesapja a fronton harcolt, édesanyja pedig a háború alatt meghalt, ezért a nagymamájához költöztetik, a testvérei Ausztráliába és az Egyesült Államokba vándorolnak ki 15:18 a testvéreivel ellentétben nem akart elmenni, mert az édesapját nem akarta itt hagyni 16:05 a soproni villamosipari technikumba járt iskolába, kollégista volt, ezt megelőzően pedig népi kollégista is volt 17:43 a technikum elvégzése közben tanított, Győrben pedig üzemmérnökként végzett, majd Budapesten szerez egyetemi végzettséget 19:43 a tanítás mellett az újítás volt a hobbija, elnyeri a kiváló újító arany fokozatát három alkalommal 25:33 1989-ben egy alapítványt hozott létre, hogy a fertőszéplaki általános iskola kiemelkedő tanulóit megjutalmazza, később Sopronban is indított egy alapítványt 29:54 volt országos tanfelügyelő is, a rajzolás akkor vált a hobbijává, amikor az országos versenyek egyre kevesebb anyagi keretet kaptak

Az interjúalany beszél családjáról, oktatásáról, az életről a tanyán (0:50). Rátér családalapítására (3:30) és az 1950-es évek nehéz körülményeire (7:00). Szól a II. világháborúról, amiben bátyái és édesapja is részt vettek (8:20, 20:55). Beszél arról, hogyan jöttek be az oroszok 1956-ban és miként élte ezt meg, mint kisgyerek (10:45), majd arról, hogyan szelidültek meg az oroszok, és milyen jó kapcsolatot alakítottak ki velük a Kádár-korszakban (12:52). Beszél arról, hogy őt nem zaklatták vallásos meggyőződésében (12:52), majd lakhelyváltoztatásáról és a megélhetésről (15:35). Kiemelten szól gyermekkorának körülményeiről, a tanya és a falu életkörülményeiről, így például az étkezésről és tartósításról (18:35), a hírekről való tájékozódás változásairól (25:20), vagy a jeles napok megünnepléséről (28:38). Szól még a továbbtanulás és a családalapítás nehézségeiről (30:00), végül pedig a Kádár-korszakot és a rendszerváltoztatás óta eltelt éveket hasonlítja össze (35:30).