Interjú
Gyűjteményhez ad
Nagy István élete
5847 megtekintés
Hossz: 01:36:00
Leírás:
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, elemi iskolás éveiről. Később elkerült Budapestre rokonokhoz. Miután itt elvégezte az iskolát, gimnáziumba Zalaegerszegre járt. Fiatal korában rendszeresen sportolt. (05:22) Felvették 1944-ben a Közgazdaságtudományi Egyetemre, de a háború miatt nem kezdődött meg a tanítás. Visszaemlékezik a kiugrási kísérletre és a nyilas hatalomátvételre. (07:36) Szülőfalujában, Pacsán érte el a parancs: a leventéket elviszik Németországba. Az interjúalanynak 1945 januárjában kellett bevonulnia Nagykanizsára. (08:34) Teljes egyenruhát nem kaptak, főleg civil ruhában jártak, kevés fegyvert kaptak. (12:20) 1945 februárjában került a frontra. Márciusban szovjet (bolgár) fogságba esett. (18:40) A hadifogságban teljes bizonytalanságban volt, kémkedés vádjával alaptalanul perbe fogták. (24:28) Elmeséli fogságának első napjait Ausztriában. Végül azért kapott "csak" 8 évet a szovjet tárgyaláson, mert elhagyta alakulatát. (33:08) Elmondja a foglyok reakcióit az ítélethirdetésre. Vasúton szállították őket Odesszába, embertelen körülmények között. (46:54) Innen továbbvitték vonaton Szibériába. Elmondja egy láger kinézetét, a rabok mindennapjait. A körülmények sokban függtek a parancsnokoktól is. Az élelmezés nagyon rossz volt, a magyarok nem írhattak leveleket, az interjúalany is csak 9 év után tudott életjelet adni magáról. (1:03:44) Miután a lágerből szabadult száműzetésben a Szovjetunióban maradt, kissé jobb körülmények között, de nem engedték haza. (1:14:32) Áttelepítették egy kisebb fogdába.(1:22:22) Megismerkedett egy szintén fogságban lévő ukrán nővel. Egy állami gazdaságban dolgozott 3 évig. Végül 1955 decemberében kapta meg a hírt, hogy hazamehet. (1:32:06) 1956 januárjában ért haza Magyarországra. Rab múltja miatt megkülönböztették, megfigyelték. (1:35:44)
Említett időszakok, témák
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve:
Nagy István
Interjúalany lakhelye:
Pacsa
Interjúalany született:
Pacsa,
1924
Interjúalany foglalkozása:
nincs megadva
Felvétel időpontja:
2010. október 18.
Felvétel helyszíne:
Interjút készítette:
Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola, Nagykanizsa
Kapcsolódó interjúk
Világképek összeomlása
Hossz: 00:39:26
Az interjúalany mesél a II. világháborúról, az orosz fogságról, az 50-es évekről, a beszolgáltatásokról, a TSZ-rendszerről és a TSZ-ben végzett könyvelői munkájáról.
0:13--születés, család, apja és nagybátyja I. világháborús szolgálta, testvérei II. világháborús szolgálata;
3:35--gimnazista évei;
6:12-- hogyan emlékszik a különböző országrészek visszacsatolására, milyen volt a vallásos élet a korabeli iskolában;
8:43--hogyan emlékszik az ország német megszállására, hogyan érintette a tanulmányait a háború;
10:19--hogyan esett munkaszolgálatosként amerikai fogságba Ausztriában;
12:16--hogyan jutott haza Magyarországra és hogyan vitték el kényszermunkára;
17:0--a Gulágon töltött idő;
23:0--művelődési lehetőségek a táborban, hogyan tett szert új, marxista világképre tábori tapasztalatai alapján;
25:30--hazaérkezése, mi fogadja itthon, hogyan módosították az itthon látottak a világképét;
28:35--hogyan kerül előre a hivatali ranglétrán, könyvelői munkája a TSZ-ben
Interjúalany: Nagy László
Felvétel időpontja: 2011. május 03.
Három év szovjet hadifogságban
Hossz: 00:37:36
Az interjúalany mesél fiatalkoráról, iskoláiról és a leventemozgalomról. Ezt követően beszél II. világháborús katonai szolgálatáról és elmeséli, hogy hogyan esett szovjet hadifogságba. Bemutatja hadifogságának mindennapjait, ottani életkörülményeiket, az általuk végzett munkát. Elmondja, hogy milyen körülmények között jutott haza, mi fogadta itthon és hogyan hatott rá és családjára a mezőgazdaság átalakítása.
0:22--fiatalkora, iskolák;
1:8--katonaság, katonai szolgálata, hogyan került hadifogságba, milyen volt a hadifogság;
5:30--hogyan jutottak haza;
7:0--hogyan élte meg a katonáskodást és a fogságot, milyen volt az út hazafelé;
9:24--a hazaérkezés, beilleszkedés a fogság után;
10:22--milyen volt a háború utáni élet Magyarországon;
11:39--a TSZ-ek megalapítása;
12:35--milyen volt egy nap a hadifogságban, milyen munkát végeztek, mit ettek;
16:45--milyen volt a szálláshelyük, kapcsolatuk a helyi lakosokkal;
20:25--családja, milyen szórakozási lehetőségek voltak akkoriban;
22:33--a levente mozgalom;
23:34--ismerősei a fogságban;
24:34--a Rákosi-korszak, beszolgáltatás;
27:10--lakhelye, hogyan tudtak megélni a beszolgáltatások idején, milyen módon próbálták meg kicselezni a beszolgáltatásokat;
29:49--milyen szállásuk volt a fogságban, hogyan pótolják ki saját főztjeikkel az étrendjüket, milyen ruhát kaptak;
31:50--milyen fegyvereik voltak a honvédségnél, milyen csatákba vettek részt;
36:6--milyen mukát végzett hazatérése után
Interjúalany: Kovács Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. november 03.
Ebedről Ágfalvára – kitelepítve Csehszlovákiából
Hossz: 00:28:00
Az interjúalany beszél arról, hogyan tért vissza a Felvidék egy része az első bécsi döntés után. Elmondja a kivonuló csehszlovák katonaság atrocitásait, Horthy bevonulását fehér lovon. (03:20) Beszél II. világháborús emlékeiről, a felvidéki harcokról, az orosz megszállásról. (08:40) Elmondja, hogy a teljesen magyar lakta területet hogyan zúzták szét a csehszlovák-magyar lakosságcserével és a reszlovakizációval. Az interjúalanyt és családját is áttelepítették Ebedről Ágfalvára. (16:42) Az áttelepítéskor a "fehér papírosok" hozhatták minden ingó vagyonukat, a "piros papírosok" csak 50 kilogrammnyit. Marhavagonokban szállították a kitelepített magyarokat. (21:38) Elmondja milyen rossz volt a magyarországi ház állapota, ahova beköltöztették, milyenek voltak a körülmények. Elmondja milyen volt az áttelepített magyarok és a Magyarországon maradt svábok viszonya. Viszonylag rövid idő alatt sikerült beilleszkednie (28:28) Elmondja, hogyan élte át az 50:es éveket: katona, gazdálkodó volt és egy évig TSZ elnök majd tehenész. Beszél arról, hogy az ÁVH milyen tetteket hajtott végre a faluban. Az 1956-os forradalomban a falu lakossága aktívan nem vett részt, később kötelezték őket, hogy belépjenek a pártba. A nehéz idők ellenére a család meg tudta őrizni vallásosságát. (32:58)
Interjúalany: Sánta Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. november 16.
Készítette: Széchenyi István Gimnázium, Sopron
