Interjú

Gyűjteményhez ad
börtön
Gulág - Málenkij robot
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
'50-es évek
leventemozgalom
hadifogság
II. világháború
'40-es évek

Nagy István élete

5871 megtekintés

Hossz: 01:36:00
Leírás: Az interjúalany beszél gyermekkoráról, elemi iskolás éveiről. Később elkerült Budapestre rokonokhoz. Miután itt elvégezte az iskolát, gimnáziumba Zalaegerszegre járt. Fiatal korában rendszeresen sportolt. (05:22) Felvették 1944-ben a Közgazdaságtudományi Egyetemre, de a háború miatt nem kezdődött meg a tanítás. Visszaemlékezik a kiugrási kísérletre és a nyilas hatalomátvételre. (07:36) Szülőfalujában, Pacsán érte el a parancs: a leventéket elviszik Németországba. Az interjúalanynak 1945 januárjában kellett bevonulnia Nagykanizsára. (08:34) Teljes egyenruhát nem kaptak, főleg civil ruhában jártak, kevés fegyvert kaptak. (12:20) 1945 februárjában került a frontra. Márciusban szovjet (bolgár) fogságba esett. (18:40) A hadifogságban teljes bizonytalanságban volt, kémkedés vádjával alaptalanul perbe fogták. (24:28) Elmeséli fogságának első napjait Ausztriában. Végül azért kapott "csak" 8 évet a szovjet tárgyaláson, mert elhagyta alakulatát. (33:08) Elmondja a foglyok reakcióit az ítélethirdetésre. Vasúton szállították őket Odesszába, embertelen körülmények között. (46:54) Innen továbbvitték vonaton Szibériába. Elmondja egy láger kinézetét, a rabok mindennapjait. A körülmények sokban függtek a parancsnokoktól is. Az élelmezés nagyon rossz volt, a magyarok nem írhattak leveleket, az interjúalany is csak 9 év után tudott életjelet adni magáról. (1:03:44) Miután a lágerből szabadult száműzetésben a Szovjetunióban maradt, kissé jobb körülmények között, de nem engedték haza. (1:14:32) Áttelepítették egy kisebb fogdába.(1:22:22) Megismerkedett egy szintén fogságban lévő ukrán nővel. Egy állami gazdaságban dolgozott 3 évig. Végül 1955 decemberében kapta meg a hírt, hogy hazamehet. (1:32:06) 1956 januárjában ért haza Magyarországra. Rab múltja miatt megkülönböztették, megfigyelték. (1:35:44)
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Nagy István
Interjúalany lakhelye: Pacsa
Interjúalany született: Pacsa, 1924
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2010. október 18.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:53:00
00:0002:34 Horthy-korszak 02:3503:44 Bevonulás Nagykanizsára 03:4504:40 Utazás Voronyezsbe 04:4106:28 Szanitécmunka a fronton 06:2908:46 Támadás Alexandrovkánál, méhraj-támadás, sebesülés 08:4711:27 Átkelés a Don-folyón, büntetés 11:2815:14 Bunkerépítés 15:1519:02 Súlyos sebesülésének története 19:0320:24 Hazautazás 20:2524:00 Levelezés a hozzátartozókkal 24:0130:40 A Tim-i csata, egészségügyi helyzet, kötözés, sebesülések kérdése 30:4133:29 Felszerelés (ruházat, fegyverzet) 33:3036:15 Felderítések, visszavonulás 36:1644:40 Ételhezjutás és életkörülmények a fronton 44:4146:03 Napló a Don-kanyarból 46:0448:39 Munkaszolgálatosok 48:4049:20 Háború utáni élet; belépés a HANGYA-szövetkezetbe 49:2150:20 Felépülés a sebesüléséből 50: 21 – 51:30 Bombázások a fronton 51:3154:04 Német katonák a fronton
Interjúalany: Szabó József
Felvétel időpontja: 2011. június 21.

Hossz: 00:36:00
0:00 családi háttér, édesanyja első világháborús emlékeiről beszél 4:30 a II. világháborúban a családjából sokan meghalnak a II. világháborúban, Auschwitzban is 5:25 a Rákosi-korszakban nem élt Magyarországon, így közvetlen élmény nem érte ebből a korszakból, de Sztálin halálára emlékszik 7:11 1978-ban költözött Magyarországba, mert Romániából a hatóságok elűzték, a magyarországi befogadásra öt évet kellett várni, elsősorban az ellenzékiekkel kereste a kapcsolatot, rövid ideig a budapesti egyetemen tanított, de onnan politikai okokból eltávolítják 11:00 külföldi nyomásra kapott útlevelet, és taníthatott külföldön, így az Egyesült Államokban is, a a Kádár-korszakról lesújtó a véleménye 12:09 a nyugati kultúra egyetemi közege megkönnyebbülést hoz, a barátai a külföldön maradásra biztatták 14:02 1988. június 16.-án őrizetbe veszik egy tüntetésen, de a rendőrség sem hitt már abban, hogy ez a rendszer fenntartható 15:27 a rendszerváltoztatás jelentős lépés volt, noha nem mindenben értett egyet a megvalósult tényekkel, de felesleges tagadni, hogy rendszerváltozás volt, megszűnik a pártnak az egyeduralkodó jellege, megszűnt az állami gazdaságirányítás, intézményesült a pluralizmus és a szólásszabadság 19:58 a rendszerváltoztatás megbukott, mert a legfontosabb morális és szociális céljait nem érte el, ezért az emberek rendszerváltoztatással szembeni érzéseinek van alapja 21:44 a rendszerváltoztatás idején nem volt ennyire szkeptikus a rendszerváltoztatás eredményeivel szemben, a kritikus hang pár évvel később jött, egy elitista liberális kapitalizmust eredményezett a nép demokratikus akaratával szemben 24:53 az ellenzéki lét előnyeiről és hátrányairól vall, különösen a kétértelműségből történő kiszakadás jelentett felüdülést a hatalom biztosította miliővel szemben, 1990-ben például elmentek hozzá kiszerelni a lehallgató-készülékeket, a lehallgatást egy idő után meg lehetett szokni 31:26 a rendszerváltoztatás és a puha diktatúra között egy nagyon komoly cezúra van, még akkor is, ha a korábbi rendszernek voltak bizonyos előnyei, amelyek azonban nem ellensúlyozzák a hátrányait, az új rendszernek a kerete a jogállam, a Kádár-rendszer soha nem fog visszatérni, az új fejlemények nem visszatérést jelentenek 34:10 a jelenlegi rendszerrel kapcsolatban rossz tapasztalatai vannak, a legjobb példa az Alkotmánybíróság jogköreinek megvonása
Interjúalany: Tamás Gáspár Miklós
Felvétel időpontja: 2011. február 13.

Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél kulák származásáról, a nehézségekről, amelyek emiatt érték a családját, apja II. világháborús szovjet hadifogságáról, az 1956-os események helyi hatásairól. Mesél a korabeli oktatásról, a vallás helyzetéről, katonaéveiről, melyeket a határőrségnél töltött. Elmondja hogyan lett kőfaragó, hogyan fejlődött a vállalkozása a rendszerváltoztatás előtt és után, illetve az Uniós csatlakozást követően. Beszámol a Sopron és Vidéke Ipartestület elnökeként végzett közéleti tevékenységéről. 1:5--felmenői, foglalkozásuk, életmódjuk a TSZ-ek megszervezése előtt és után 3:40--apja részvétele a II. világháborúban, fogsága 5:48--emlékei az 1956-os események helyi hatásairól 8:1--a disszidálás kérdése a tágabb családi környezetében 9:7--iskolai emlékei, vallásos nevelés 11:33--első munkahelye a gépgyártásban 13:5-- külföldi utai, hogyan változott ez a rendszerváltoztatás idején 15:13--hogyan lesz vállalkozó, hogyan lesz egyre nagyobb a vállalkozása, a határ közelségének hatása a vállalkozásra, az EU hatása a vállalkozás életére és a környékre 24:40--közéleti tevékenysége az 1980-as évektől kezdve és az elmúlt időszakban; elmeséli hogyan és miért találkozott Gyurcsány Ferenccel 31:20--élményei a katonaságból, a határőrségtől
Interjúalany: Károlyi Gyula
Felvétel időpontja: 2010. december 02.