Interjú

Gyűjteményhez ad

A szocializmus alatt antikváriumban dolgozni izgalmas lehetőség volt

5145 megtekintés

Hossz: 00:30:00
Témakörök: kultúra/művészetek
Leírás: Az interjúalany elmeséli, hogy hogyan került egy antikváriumba dolgozni, milyen könyvek voltak ekkoriban keresettek, hogyan érvényesült munkahelyén a cenzúra. Szól a szocialista könyvkiadás és könyvterjesztés előnyeiről, illetve hátrányairól is.
Említett időszakok, témák
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Gábor Anikó
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Mohács, 1956
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. június 18.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany életének legfontosabb állomásai felsorolva(0:16).1946-ban született Zalaszabarban. Felmenői kisiparosok voltak, gyerekkorát is itt töltötte. Erről mesél(0:47).Pannonhalmára került gimnáziumba, mivel azédesanyja papnak szánta. De tanulmányait nem tudta befejezni, mert édesapja meghalt és dolgoznia kellett(bányászként). Erről és az iskoláiról mesél(2:59).A sport mellett nem hagyta abba a tanulást - technikusi oklevelet szerzett. Családot is alapított(6:38).Bekrült az ifjúsági mozgalmakba is, bár nem politikai okok miatt - 1969-ben KISZ titkár lett. Erről mesél(7:29).Az interjúalany a szakmájáról és élete további alakulásáról mesél(8:30).1972-ben munkásőr lett, bár ebben sem a politikai okok domináltak. Csupán a rendfentartás miatt tette - erről mesél(11:05).A bányászszakma veszélyes munka, figyelembe kell venni az idősebb vájárok tapasztalatait. Erről adja elő személyes történetét Gombkötő Kálmán(13:28).1980-ban NSZK-ban járt, Vesztfáliába kapott egy bányában munkát - ott rá is akarták beszélni arra, hogy disszidáljon(17:23).Itt, az NSZK-ban összetűzésbe keveredett egy német küldöttség vezetőjével(20:09).Az interjúalany a KISZ-es feladatairól és más szociális munkáiról mesél(24:14).A rendszerváltoztatást mint munkásőr élte meg, ennek ellenére részt vett a dorogi munkásőrség leszerelésében is(31:10).A rendszerváltoztatás után megkérte a város vezetősége, hogy vállalja el a helyi polgárőrség vezetését - de nem vállalta el(35:15).Katona nem volt, mivel 16 éves kora óta családfentartó volt. Így egy 3 évig fizetendő adóval váltotta ki a katonai szolgálatát(37:02).1956-al kapcsolatban megemlékezik a katonai eseményekről, melyek a szülőfaluja közelében zajlottak(38:20).
Interjúalany: Gombkötő Kálmán
Felvétel időpontja: 2011. április 23.

Hossz: 00:26:19
Tárgy: Egészségügy
Az interjúalany beszél ifjúkoráról, tanulmányairól, és arról, hogy milyen nehézségekkel kellett szembenéznie, hogy orvos lehessen, majd orvosként dolgozhasson. 1:39--születése, gyermekkora, családja; 4:41--iskolái, hogyan sikerült gimnáziumba jutnia, hogyan teltek a gimnazista évei; 9:14--milyen nehézségekkel kellett megküzdenie, amikor tovább szeretett volna tanulni, milyen munkákat kellett végeznie és hogyan sikerült végül mégis bejutnia az orvostudományi egyetemre; 13:10--egyetemi évei, milyen nehézségekkel kellett szembenéznie az egyetem befejezése után, és hogyan indult meg a pályafutása; 17:43--milyen kellemetlenségek érték a munkája közben és milyen haszna volt ennek, hogyan válik szívsebésszé; 20:0--hitélete, hogyan próbált meg egész élete során vallásosan élni
Interjúalany: Papp Lajos
Felvétel időpontja: 2011. május 07.

Hossz: 00:31:00
Az interjúalany beszél családjáról és oktatásáról (0:36), majd a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, a légitámadásokról és a megszállásról (2:23). Szól a mezőgazdaság helyzetéről a Rákosi-rendszer alatt (6:26), majd beszél katonai szolgálatáról (7:21), különös tekintettel a tiszti kiképzésről és a határőrszolgálatról (10:25). A korai Kádár-korszak mindennapi életéről, házasságáról és családjáról beszél (16:50), majd rátér a késői Kádár-korszak jó gazdasági körülményeire (21:40). Végül visszatér édesapjának oroszországi hadifogságára (27:35).
Interjúalany: Szél Imre
Felvétel időpontja: 2010. december 07.