Interjú

Gyűjteményhez ad
egyház
oktatás

Egy szívsebész életútja

2873 megtekintés

Hossz: 00:26:19
Témakörök: Egészségügy
Leírás: Az interjúalany beszél ifjúkoráról, tanulmányairól, és arról, hogy milyen nehézségekkel kellett szembenéznie, hogy orvos lehessen, majd orvosként dolgozhasson. 1:39--születése, gyermekkora, családja; 4:41--iskolái, hogyan sikerült gimnáziumba jutnia, hogyan teltek a gimnazista évei; 9:14--milyen nehézségekkel kellett megküzdenie, amikor tovább szeretett volna tanulni, milyen munkákat kellett végeznie és hogyan sikerült végül mégis bejutnia az orvostudományi egyetemre; 13:10--egyetemi évei, milyen nehézségekkel kellett szembenéznie az egyetem befejezése után, és hogyan indult meg a pályafutása; 17:43--milyen kellemetlenségek érték a munkája közben és milyen haszna volt ennek, hogyan válik szívsebésszé; 20:0--hitélete, hogyan próbált meg egész élete során vallásosan élni
Említett időszakok, témák
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
Interjúalany neve: Papp Lajos
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Aranyosgadány, 1948
Interjúalany foglalkozása: korábban szívsebész, ma nyudíjas
Felvétel időpontja: 2011. május 07.
Felvétel helyszíne: Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:37:40
Az interjúalany elmeséli, hogy családjával milyen körülmények között költöztek át a II. világháborút követően Magyarországra, hogyan érintették a rokonságát a kiépülő új rendszer intézkedései, és milyen nehézségeket okozott számára a továbbtanulás során származása, illetve vallásos meggyőződése. Szól a rendszerváltoztatás korában kifejtett tevékenységéről, és a rendszerváltoztatással kapcsolatos véleményéről is. 0:23--gyermekkora, születése, családja, szülei, édesapja részvétele a II. világháborúban; 2:19--hogyan hatott a gyermekkorára a származása, hogyan élte meg diákként az 1950-es éveket; 5:39--mit csinált az érettségi után, milyen munkát végzett miután nem vették fel az egyetemre, hogyan jutott be végül a szegedi orvosi egyetemre és milyen volt az egyetemi élet; 8:58--hogyan sikerült vallásos életet élnie egyetemi évei során; 11:30--első munkahelye, milyen volt a munkája, hogyan sikerült itt a vallását gyakorolnia, hogyan lépett fel a vallás ellen a hatalom a Kádár-korszakban; 17:0--milyen ifjúsági mozgalmakban vett részt a középiskolában és azt követően; 18:27--viszonya a kommunista rendszerhez, hogyan vitték el egy rokonát málenkij-robotra, hogyan zajlott az internálás; 21:10--hogyan jöttek át családjával Magyarországra a II. világháború után, milyen megaláztatások érték a családját a származásuk miatt; 23:53--részvétele a lánchídi csatában 1986-ban, illetve a bős-nagymarosi vízlépcső elleni tüntetésben és egyéb ellenzéki megmozdulásokban; 27:48--emléke Nagy Imre újratemetéséről; 29:33--hogyan hatottak az életére a rendszerváltoztatás eseményei, mi a véleménye a rendszeváltásról és az első demokratikusan választott kormányokról; 32:33--hogyan alakult a családi élete a rendszerváltoztatást követően; 33:48--részvétele az MDF-ben; 34:35--milyen hátránya származott a szocialista rendszerben a vallásos meggyőződése miatt, hogyan lehetett megélni a vallásos életet a korszakban
Interjúalany: Czeininger Tamás
Felvétel időpontja: 2011. április 10.

Hossz: 00:39:00
0:00 családi háttér, egy ferencvárosi munkáscsaládból származik 1:15 érettségi után egy évig szakmunkás lesz, majd népművelő akart lenni, és kémia szakkal egészítette ki, Debrecenben tanult 3:08 művelődési házakban, kulturális területen dolgozott 5:25 népzenei referensként szervezett Bartók-évet, filmklubot, stb. pozitív élményei az életéből 7:03 gyerekként élte meg 1956-ot, géppuskázzák a házukat 8:13 iskolai tapasztalatairól mesél, sok iskolát bejár a költözések miatt, 11:37 mesél a kollégiumi évek alatt tapasztalható jelenségekről, pl. a rendőrséggel 12:03 Nyíregyházán a városi művelődési központban dolgozva a barátairól kérdezgették a rendőrségen, be akarták szervezni 19:56 volt rá példa, hogy a véleménye miatt érték hátrányok, negatív véleménye a Kádár-rendszerről 22:40 a Kádár-korszak oktatását a Horthy-rendszer alapozta meg, összehasonlítja a mostani oktatással 27:56 a Kádár-korszakban közvetlen tapasztalata nem volt arról, hogy valakit a vallása miatt hátrány ért, de közvetett módon értesült róla 30:16 a rendszerváltoztatásról beszél, belép az MDF-be Lezsák Sándor ajánlására, beszél az ismeretségükről, 1989-ben kopjafát állítottak ’56 emlékére, akkor még tömve volt a temető, ma már az évfordulón üresen kong 35:24 a lelkesedés naivitásból fakadt, többen meg is törtek az eredmények láttán, a demokrácia még nem igazán létezik
Interjúalany: Muszka János
Felvétel időpontja: 2010. december 17.

Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél családi hátteréről (0:19), majd rátér 1956 eseményeire (1:50). Azt is elmeséli, hogyan használták fel a politikai zűrzavart mindenféle bűnözők, és hogy ezt miként használta fel később a hatalom a forradalom diszkreditálásában (4:19). Szól az 1956-ot követő megtorlásokról, például arról, hogyan verték agyon azt az embert, aki leverte a vörös csillagot (7:28). Beszél tanulmányairól (13:24), és arról, hogyan változott meg az élet a forradalom után (14:20). Szól a rendszerváltoztatásról, és arról, hogyan került bele a politikai életbe, hogyan lett alpolgármester (15:36). Leírja az oroszok kivonulását Magyarországról, és szól a hadisírok ápolásáról Magyarországon és Oroszországban (17:56). Végül nyugati és keleti külföldi útjain szerzett élményeiről (27:38), valamint az 1970-es évekbeli diákéletről szól (32:15).
Interjúalany: Fekete László
Felvétel időpontja: 2011. április 29.