Interjú

Gyűjteményhez ad
gettó
kommunista diktatúra
oktatás
rendszerváltoztatás
Kádár-korszak
Országgyűlés
egyetem
80-as évek
ellenállás
legvidámabb barakk
Románia
'70-es évek

A szabadság esély a változásokra

2508 megtekintés

Hossz: 00:39:00
Témakörök: egyházak
Leírás: Az interjúalany beszél a Kádár-korszakról, a legvidámabb barakkról, a kádári politika negatív és pozitív hozadékairól (0:00), tanulmányairól, melynek kapcsán megemlíti, hogy két osztálytársa hátrányos megkülönböztetésben részesült azért, mert gyakorolta a vallását (3:04). Beszámol arról, hogy a ’80-as években már szabadabb légkör uralkodott az ELTE-n, az első szabadon választott Országgyűlésben többen is képviseltették magukat az oktatói karból (5:13). Kitér 1987-es „megtérésére” (6:30), a brassói (romániai) gyülekezetet sújtó durva elnyomásra (7:24), és megemlíti azt is, hogy Magyarországon is keményen bántak a gyülekezettel vidéken (9:10). Mesél arról, hogy a rendszerváltoztatáson átesett kelet- és közép-európai államok polgárai közül a magyarok ítélik meg legnegatívabban az átmenet óta eltelt időszakot (10:28). Összehasonlítja a Kádár-korszakot a mai rendszerrel (13:00), kitér a Kádár-rendszerbeli „magas” életszínvonal hátterére, a munkamorálra (20:52), a kommunisták társadalmi evolúcióra vonatkozó tételére (23:43), a történelmi zsidónegyed elhanyagoltságára (25:20). Beszél a rendszerváltoztatás utáni politikai elit legnagyobb hibájáról, valamint arról, hogy a nyugati országok diákjaival hogyan ismertetik meg a demokratikus intézményrendszert (27:28). Beszél a jólét hiányának okairól (31:40), a generációk közötti különbségekről (32:24), a Kádár-korszak ideáljáról (35:57), és a fiatalabb nemzedél lázadásáról, rendszerellenességéről (36:38).
Említett időszakok, témák
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Hack Péter
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Budapest, 1959
Interjúalany foglalkozása: egyetemi oktató, jogász
Felvétel időpontja: 2011. február 23.
Felvétel helyszíne: Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:37:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, rövid életút 1:35 1944. december 6.-án az édesapját majdnem eltalálta egy bomba Sopronban 3:03 egy pincében rendezkedtek be, hogy túléljék a háborút, március végén jöttek az oroszok 6:36 a faluban a pajták tele voltak emberekkel, sokan bujkáltak 11:19 mesél a környezete férfitagjainak hadifogságba eséséről 13:39 a háború után az élelmiszerellátás akadozott, mindent ellenőriztek, engedély kellett a disznóvágáshoz is, mesél a beszolgáltatások időszakáról 21:31 1956-ra emlékezik vissza, megszűnt az iskolában az orosz nyelv oktatása, a falu közepén volt egy gyűlés 24:34 a Kádár-rendszer egyik legnagyobb hibája a fiatalok kivégzése volt 1956 után, beléptették a pártba, az egyházi esküvőjét sem nézték jó szemmel 28:57 kizárták a pártból 30:10 a rendszerváltoztatás nehéz időszak volt, egyesületet alapítottak 34:57 mesél a helyi plébános leváltásával kapcsolatos ügyről
Interjúalany: Payrits Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. december 18.

Hossz: 00:33:54
Tárgy: egyházak
Az interjúalany beszél szülei és nagyszülei sorsáról, elmondja, hogy hogyan érintette őket a II. világháború és a munkaszolgálat. Elmeséli, hogy ő személyesen milyen módon került kapcsolatba a zsidó vallással és hogyan lett belőle rabbi. Szól rabbiként végzett munkájáról, házasságáról és az ortodox zsidó neveléssel kapcsolatos nézeteiről is. 0:22--nagyszülei, szülei, nagyapja munkaszolgálata; 8:58--anyja II. világháború utáni sorsa, neveltetése; 10:42--az interjúalany iskolái, hogyan került kapcsolatba a zsidó vallással; 15:30--hogyan lett az izraeli hadserg önkéntes katonája az öbölháborúban, hogyan tanulta a vallásosságot egy izaeli zsidó családnál, egy izraeli egyetemen folytatott tanulmányai; 19:0--tanulmányai a magyar rabbiképzőben; 21:20--házassága, gyermekei; 29:9--miért nem tért vissza Izraelbe
Interjúalany: Radnóti Zoltán
Felvétel időpontja: 2011. július 08.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany mesél apjáról, Barlai Béláról, az általa befutott pályáról, tanítói és művészi tevékenységéről. 0:40--Barlai Béla születése, családja, tanulmányai 3:46--pályaválasztása 5:21--apja II. világháborús emlékei, hadifogsága, 11:46--az iskolák államosítása, ennek hatása a család életére 15:42--milyen nehézségeket okozott az apja foglalkozása az egyetemi felvételi során 17:42--apja közösségépítő tevékenysége 21:30--apja művészi tevékenysége 28:33--életük és mindennapjaik az 1950-es években
Interjúalany: Barlai Edit
Felvétel időpontja: 2011. március 03.