A Kárpátalján született interjúalany beszél családjáról, oktatásáról a katolikus nővéreknél, a zeneiskolára, arra, hogy az elkobzott zongorákból tudtak igényelni (0:22). Szól arról, hogy édesapját kényszermunkára vitték a szovjetek, így édesanyja óvodát nyitott (7:40). Apja aztán elkerült Budapestre kórházba, majd úgy döntött, új életet kezd egy másik nővel Magyarországon. Mondta, hogy a családjának "otthagyta a vagyont", amit a szovjetek nyomban államosítottak is. Ekkor nyitotta meg édesanyja az óvodát, aminek épületét rövid időn belül visszaigényelték (11:18). Szól a háború végnapjairól, a hidak felrobbantásáról és arról, hogy az egyik légiriadó során a másféléves testvéréért vissza kell rohanni a bunkerből, mert fent felejtették (15:00). Szól az orosz katonákról, az erőszakoskodásról, a tisztek tekintélyéről, és arról, hogy Kárpátalja Kánaánnak tűnt a beszállásolt orosz katonáknak (19:45). Beszél a vallásos nevelésről, és arról, hogyan szakadt ez meg, mikor édesanyját kirúgással fenyegették. Azt is hozzáteszi, hogy vasárnap az iskola mesefilm-vetítéseket is szervezett a vallási élet szétzúzása érdekében (22:20). Beszél az 1950-es évek Kárpátaljájáról, arról, hogy csinos ruhát csak Magyarországból lehetett kapni, arról, hogy felváltva ültettek magyar és ukrán diákokat az iskolában, a felvonulásokról, a mezőgazdasági munkákról, az élelmiszerhiányról és a kilométeres sorokról (24:54). Szól továbbtanulásáról és elhelyezkedéséről a ruhagyárban (29:00), majd arról, hogy nem hitték el, hogy 1956-ban forradalom van Magyarországon (32:00). Szól arról, hogyan látogatott Magyarországra, majd hogyan költözött át véglegesen családegyesítés címén 1973-ban (35:35). Elmeséli, hogy albérletben laktak Várpalotán, mert a férje a városban tudott dolgozni (37:12). Szól arról, hogy milyen külföldi utazásokat tettek már Magyarországról, hogyan tudtak körbenézni Nyugat-Berlinben (38:15), majd arról, hogy kik maradtak Beregszászban a tágabb családjából (40:35). Szól a rendszerváltoztatásról és arról, hogy 1985-1988 között a férjével együtt Mongóliában dolgoztak, ahol nagyon jól megfizették őket (43:00).

0:00 családi háttér 1:21 1952-ben kezdett el verseket írni, mesél az első benyomásairól 9:02 a forradalom okait fejtegeti 11:04 1956-ban a műegyetemistákkal vonult fel a Bem-szoborhoz 13:35 a válasz nélkül maradt követelések hatására vonultak a többi helyszínre, követelték Nagy Imrét a kormányba, mert ő egy mérsékeltebb kommunista volt 19:35 a Parlament előtt a tömegben várták Nagy Imrét, ő felkapaszkodott egy páncélkocsira, ahonnan felolvasta a verseit 25:04 Nagy Imre megjelent, elvtársakként szólította meg a tömeget, amely tiltakozott ellene 26:45 ezt követően vonultak a rádió épületéhez, ő azonban lezártnak tekintette a napot 30:50 az emigrálásának okairól beszél, nyugati újságírók menekítik ki 38:56 végül Svájcba került

0:00 Családi háttér, édesapja bányász volt, de sztrájk miatt kirúgják, ezért cselédnek áll, mesél az 1944-es eseményekről 2:17 ifjúsági vezetőként kint volt az első Világifjúsági Találkozón, 1949-ben bevonul katonának, tiszti iskolára kerül, három évig dolgozott a HM-ban, majd Vácra kerül 3:13 1958-ban könyvesboltot nyitott Vácott, majd a kiadványokkal kezdett el foglalkozni, mesél az iskoláiról, járt marxizmusra is 6:25 volt „guruló könyvesboltos” is, autóról árulta a könyveket, mesél a könyvellátó korszakról, később a szerkesztéssel és a kiadással foglalkozott 10:23 mesél Kállay Ferencről, aki a Tanú című film forgatásáról is beszélt neki, visszaemlékezik más híres emberekről, akikkel találkozott 12:42 a második világháború után szétlőtt országban éltek 13:41 a külföldi utazásairól mesél, 1947-ben volt Prágában, legközelebb azonban csak 1963-ban jut ki, mesél a többi útjáról is 17:32 mesél az 1956-os élményeiről, iskolás volt akkoriban 21:21 mesél a disszidálásokról, csak csoportosan lehetett kiutazni 22:39 a Kádár-korszaknak nagy előnye volt, hogy mindenkinek volt munkája, összehasonlítja a Kádár-rendszert a szomszédos országokkal, és a Rákosi-rendszerrel 28:33 a szórakozási lehetőségekről mesél a Kádár-rendszer idején 30:52 a váci sportolási lehetőségekre emlékezik vissza 32:32 volt cserkész is, mikor Erdély visszakerült Magyarországhoz, akkor cserkészként sokat túráztak ott 43:50 a mai gyerekek műveltségéből sok könyv kimarad, mesél a korabeli tantárgyakról