Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
határőrség
fekete vágás
hadifogság
II. világháború
Jugoszlávia

Csekaj Tito! A levente-mozgalomtól a jugoszláv határőrségig

3177 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Leírás: 0:00 bemutatkozás, gyermekkor, az első iskola 1:40 elvitték leventeként katonának, Körmenden gyűjtötték össze őket 5:50 átvezényelték őket Ausztriába, Passauig meneteltek, ennivalójuk sem volt 12:07 június utolsó napjaiig voltak egy osztrák gazdánál, utána amerikai hadifogságba kerültek 16:04 szeptember végén hallották meg, hogy megkezdődött a hazaszállítás, Salzburgból hazaszállítják őket 22:02 a hazaszállítottakat összegyűjtötték és igazoltatták 25:26 határőr volt, akkor a feladatuk volt, hogy a határon történő átjárást megakadályozzák 28:56 Tito partizánjaival volt a legtöbb probléma 29:35 leszerelt, megnősült, a Rákosi-rendszerben nem volt könnyű az élet, utána viszont igen, de a téeszesítés ezt megtörte, ingyen kellett dolgozniuk a TSZ-nek 32:49 felidézi a TSZ-szervezést és a TSZ-időket 35:33 a Rákosi-rendszerben a beszolgáltatások terhelték agyon a lakosságot, ők is kénytelenek voltak feketevágást csinálni 44:11 a háztáji volt a Kádár-korszakban, főleg állattenyésztés
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
Interjúalany neve: Kázmér Béla
Interjúalany lakhelye: Göd
Interjúalany született: Bagod, 1924
Interjúalany foglalkozása: magtári munkás
Felvétel időpontja: 2011. február 16.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél arról, hogyan fogadta 18 évesen a második világháború kitörését (0:11), majd arról, hogyan élt túl éppenhogy egy légitámadást (1:50). Szól arról, hogy bemérőként hogyan segítette a tüzérség munkáját (5:10), valamint arról, hogyan vitték Budapestre, és hogyan kezdődött meg a főváros ostroma, és miként esett orosz hadifogságba (8:08). Szól kifosztásáról, a szovjet katonák viselkedéséről (12:52). Visszatér Budapest ostromára, a kitörési kísérlet tragédiájára (17:04). Szól arról, hogyan vitték ki a Kaukázusba hadifogolyként (19:15), és arról, hogy milyen kevés élelem mellett mennyit kellett dolgozni (21:50). Beszél arról, hogy mikortól tudott kapcsolatot teremteni családjával, akikkel kölcsönösen halottnak hitték egymást (23:20). Beszél hazatéréséről 1947 nyarán, a kommunistákra való kötelező leszavazásról (27:05), majd arról, hogy mivel foglalkozott hazatérése után (30:50). Végül családjuk kulákká nyilvánításáról, a szövetkezetesítésről, valamint a hit és a kommunizmus összeférhetetlenségéről szól (31:55).
Interjúalany: Horváth Molnár István
Felvétel időpontja: 2011. április 02.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany 1940-ben született Tiszapolgáron (Szabolcs megye). Apja faipari munkás volt. Szülei 1948-ban elváltak. (03:30) Beszél diákéveiről, elmondja az iskolában uralkodó körülményeket. Elmondja, hogy húga tüdőgyulladásban meghalt fél éves korában. Beszél tanárairól, diáktársairól. (11:10) Beszél tágabb rokonságának történetéről, több családnál is élt, legtöbbet nagyszüleinél Nyíregyházán. (17:06) 1954-ben ipari tanulóként kezdte el kitanulni a bognár szakmát. Alacsony termete miatt hátrányban volt a társaival szemben. 1958-ban tett szakvizsgát. (20:56) Beszél a Rákosi-korszakról, a könyörtelen beszolgáltatásokról. Gyerekként ő is nehezen élte meg ezt az időszakot, sokat kellett dolgoznia. (28:10) Az 1956-os eseményekről csak az újságokból értesült. Életére nem hatott ki a forradalom, dolgoznia kellett. Látta a bevonuló szovjet tankokat. (36:42) Elmondja, hogyan került Budapestre. Esti tagozaton elvégezte a technikumot. Beszél munkájáról. (44:52)
Interjúalany: Palla Kálmán
Felvétel időpontja: 2011. február 02.

Hossz: 00:35:02
Az interjúalany mesél arról, hogy milyenek voltak szegényparaszti családjának életkörülményei a Horthy-korszak idején, milyen munkákat kellett végezniük a napszámban. Beszél arról, hogy hogyan érintette a környéket a II. világháború és a német, illetve az orosz megszállás. Szól a Rákosi-korszak mindennapjairól és egyéb munkáiról is. 0:20--család, születés, életkörülmények, iskolái; 3:41--első munkája állása napszámosként az iskola alatt, milyenek voltak a levente foglalkozások; 6:58--a II. világháború, az oroszok bevonulása, hogyan szállítják az oroszok lőszereit, hogyan viselkedtek a németek és a nyilasok a faluban; 14:44--milyen mukákat végzett az aratáson napszámosként, milyenek voltak a munkakörülmények a mezőn, mit kaptak fizettségül; 19:40--hogyan sütötték magunknak a kenyeret, mik voltak azok a termékek, amelyeket boltban kellett venni; 23:02--hogyan segítenek a falun keresztülterelt zsidókat, milyen volt a hozzájuk beszállásolt német katona, milyenek voltak a faluba bevonuló orosz katonák; 28:18--milyen volt az élete a II. világháború után, milyen munkát kapott, mi történt a falu kulákjaival, milyen volt a téeszesítés; 30:0--a Rákosi-rendszer alatt milyenek voltak a hétköznapjaik, hogyan lesz párttag, mivel járt a párttagság; 33:42--házzassága, hogyan sikerült titokban lebonyolítani az egyházi esküvőt
Interjúalany: Tóth György
Felvétel időpontja: 2010. július 14.