0:00 a cserkészet eredetéről mesél, és arról, hogy hogyan került be a cserkészmozgalomba, különböző túléléshez szükséges dolgokat tanulnak, sokat túráztak 3:18 a háború után 1948-ig megmaradt a cserkészet, akkoriban nem voltak edényeik, vagy sátraik, mert a háború elvitte őket 4:09 az édesapja harcolt az első világháborúban, orosz katona volt, és a hadifogság után Magyarországon telepedett lett 6:21 1945-ben, mikor elfoglalták Gyöngyöst, az édesapja után az orosz állampolgárságot is elvállalhatná, de nem teszi, nem éri emiatt retorzió, édesapja a világháborúban tolmácsként dolgozott 11:20 a szovjet katonák nem nagyon tisztelték a törvényt, sok volt az atrocitás, dugdosták előlük a lányokat, mesél a Gyöngyös körüli harcokról is 15:11 a német megszállást alig vették észre, a szovjet megszállásnak sokkalt több nyoma maradt, ugyanakkor a zsidók, akik ott laktak, sárga csillagot viseltek 17:40 a zsidókat azonban 1944 május elején kiköltöztették, az édesanyja zsidó házakhoz járt mosni, de ezt szintén megtiltotta egy rendelet 20:58 a közelben volt a gettó, mesél arról, hogy sorrendben hogyan történt a zsidóság ellehetetlenítése, a gettóba bejárt dolgozni, de titokban 24:19 1944-ben felkerült Pestre, a nagynénjéhez vitt élelmet, átélt Budapesten is bombázást is, ami sokkal erősebb volt, mint a gyöngyösi 29:59 a háború után alig volt élelem 31:15 a Rákosi-korszakban a kinevezett emberek üldözték el a korábbi szakembereket, Gyöngyösön a hatalom a keresztény egyesületeket üldözte, Kis Szalézt és a KEDIM nevű egyesületet gyilkossággal vádolták meg 37:59 1956-ra emlékezik vissza 40:32 a megtorlás idején összeszedték az embereket, elvitték őket, gyakran csak a rosszakaróik feljelentése miatt

Az interjúalany mesél a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, és arról, hogy a háború hogyan hatott ki a személyes sorsára. Beszél a helyi fegyvergyárban végzett munkájáról, és arról, hogy hogyan sikerült a munka mellett továbbképeznie magát. Elmondja, hogy hogyan zajlottak le az 1956-os események a falujában, illetve azt, hogy ő milyen tevékenységet fejtett ki a helyi munkástanácsban. 0:36--születés, gyermekkor, apja katonai szolgálata, miért nem tudott emiatt tovább tanulni, mit kellett dolgoznia, hogy a családja pénzhez jusson; 4:20--hogyan érinti őket a front átvonulása, milyen harcok voltak a környéken; 8:30--részvétele a helyi színjátszókörben; 11:00--hol dolgozik, hogyan tanul tovább a gyári munka mellett; 13:50--mi a véleménye a rendszerváltoztatásról; 14:45--mi történt a faluban az 1956-os forradalom alatt, hogyan alakult meg a helyi munkástanács, mi történt a forradalom leverése után; 19:05--mit tett a falujáért; 20:0--munkája; 22:15--hogyan sikerült elkerülnie a katonaságot; 23:50--hogyan változtak meg a régi népszokások, ünnepek, viszonya a valláshoz

Az interjúalany rövid bevezetés után rátér az interjú fő témájára: az 1956-os forradalom pásztói eseményeire, amelyeket 11 éves gyerekként követett végig. Először a rendőrség épületének ostromáról mesél, majd a pártház elfoglalását idézi fel. Ezután a szovjet emlékmű ledöntésének emlékei következnek. Kitér a közigazgatás és a rendfenntartás helyi megszervezésére, és az ebben részt vevőket később ért retorziókra, majd a márc. 4.-e után Pásztón is átvonuló szovjet tankokkal való különös találkozásának történetét meséli el. 0:18--hogyan kezdődtek az 1956-os események Pásztón, hogyan értesült a budapesti eseményekről; 5:15--hogyan zajlott a rendőrség ostroma; 11:36--hogyan kezdődött Pásztón a forradalmi hangulat; 13:12--mi történt a pártbizottság épületében, hogyan verték le a vöröscsillagot; 18:50--hogyan menekültek el a helyi párttitkárok; 20:13--mi történt a helyi szovjet emlékműnél; 23:45--hogy zajlott a tanítás a forradalom napjai alatt; 27:35--milyenek voltak a forradalmat követő retorziók, megtorlások; 29:4--hogyan történt a forradalom leverése, hogyan vonultak át a városon a szovjet tankok; 38:8--a későbbi időszakban mennyire lehetett beszélni az 1956-ban történtekről; 41:18--milyen módon kutatnak a mai napig az akkori események után