Az interjúalany 1951-ben született Debrecenben, azóta is itt él. Beszél családjáról, gyermekkoráról. (04:06) Az egész családja vallásos volt, természetes volt számára, hogy a katolikus hit a mindennapi élet része. Előbb tudta a mise latin szövegét, minthogy írt, olvasott volna. (06:50) A Kádár-korszakban a lakosság elfogadta és tisztelte a vallásos családot, de egyetemet végzett apjának hite miatt fizikai munkát kellett végeznie. (07:54) Az interjúalanyt nem különböztették meg hátrányosan a gimnáziumban, ekkor már kántor is volt. Az egyetem matematika szakára azonban már nem vették fel helyhiányra hivatkozva, így a mostani Műszaki Főiskolára került. (10:04) Gyerekkora óta ministrált. Közben zongorázni tanult, kántorképzőbe járt. Hozzájárult ahhoz, hogy temploma orgonához jusson. (14:08) Életében a legfontosabbnak a hűséget tartja vallásához, családjához. Ebben a szellemben neveli gyermekeit is. (16:42) Zongorázni csak magántanárnál tanult, de már több, mint 40 éve kántor. Munkája az Isten és a templomi közösség szolgálata. (19:26) Sok vallásos jellegű konferencián vett részt, amely a családról, házasságról szólt. Véleménye szerint a házasság intézményét kellene megerősíteni, ez stabillá tenné az egész családot. (21:04)

Az interjúalany beszél gyerekkoráról, szüleiről (0:14), tanulmányairól, az iskolák államosításáról (2:30), a gyerekként átélt második világháborúról, sebesüléséről, a szovjet katonák viselkedéséről (3:21), a zabrálásról (16:30), a háború utáni állapotokról, a földosztásról (17:44), a Rákosi-rendszerről, a padlássöprésről, beszolgáltatásokról, TSZ-ekről (18:50), az iskola utána munkáról (21:16), fiatalkori munkáiról (22:15), az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről, rövid meghurcolásáról (23:48), a katonaságnál belső elhárítóként folytatott tevékenységéről (28:03), a fehérterrorról (32:14), az erőszakos téeszesítésről, államosításról (34:00), édesapja téeszbeli tevékenységéről (35:55), azokról, akik nem léptek be a TSZ-be (38:57), az 1956-os forradalommal kapcsolatos propagandáról (41:06), a Kádár-korszakról (42:12), a rendszerváltoztatásról, a TSZ-ek felszámolásával kapcsolatos anomáliákról (42:54), végül összehasonlítja a Kádár-rendszert és a rendszerváltoztatás utáni időszakot (44:49).

Az interjúalany felidézi gyermekkora, az 1950-es évek világát, a feljelentgetéseket, illetve azt, hogy az állami szervek még a gyerekjátékban is rendszerellenes tevékenységet sejtettek (0:05). Beszámol arról, hogy miként érintették az 1956-os forradalom eseményei (04:53). Az interjúalany részletesen beszámol testvére, az 1956 után halálra ítélt Géczi József szerepéről (06:20). Szól bátyja letartóztatásáról (09:00), a bírósági tárgyalásról (12:14), az ítélethirdetésről (14:06). Elmeséli, hogy a bátyja már korábban is ült két évet börtönben illegális határátlépés miatt (15:44). Végül arról beszél, miként próbálták a kivégzett testvér sírját titokban ápolni a rendszerváltoztatás előtti évtizedekben (17:30), illetve hogy mit jelentett számukra Nagy Imre és mártírtársainak újtratemetése (20:55).