0:00 családi háttér, 1:38 kitelepítik őket, mesél a kitelepítés napjáról 7:00 a ruhák közül sem vihettek sokat, a rendőr ellenőrizte őket, a házat az ÁVÓ őrizte, az édesapját bántalmazták 9:18 bevagonírozták a környéken lévőket 15:32 megérkezésük után gyalog hajtották őket a kijelölt tanyára, üres raktárba, magtárba terelték az embereket 19:59 aratási munkára fogták az ott lévőket 26:16 az aratás végeztével más munkákra irányítják át őket, közben maguknak készítenek lakhelyet vályogból télire, ebben a kis vályogépületben laktak nagyon sűrűn, (34:00) beszél a sivár élelmezésről is 35:57 megpróbálják beszervezni, nem egyezik bele, büntetőmunkára fogják 38:37 beszél a tábori kikapcsolódásról, a zenékről 41:32 1953 októberéig maradtak a hortobágyi táborban, az otthonukból tanácsházát csináltak, javaikat szétlopták, így máshova kellett költözniük, Pécsre költöztek 44:45 nem minden munkát vállalhattak el, eleinte pl. krumplit válogattak

Az interjúalany 1951-ben született Debrecenben, azóta is itt él. Beszél családjáról, gyermekkoráról. (04:06) Az egész családja vallásos volt, természetes volt számára, hogy a katolikus hit a mindennapi élet része. Előbb tudta a mise latin szövegét, minthogy írt, olvasott volna. (06:50) A Kádár-korszakban a lakosság elfogadta és tisztelte a vallásos családot, de egyetemet végzett apjának hite miatt fizikai munkát kellett végeznie. (07:54) Az interjúalanyt nem különböztették meg hátrányosan a gimnáziumban, ekkor már kántor is volt. Az egyetem matematika szakára azonban már nem vették fel helyhiányra hivatkozva, így a mostani Műszaki Főiskolára került. (10:04) Gyerekkora óta ministrált. Közben zongorázni tanult, kántorképzőbe járt. Hozzájárult ahhoz, hogy temploma orgonához jusson. (14:08) Életében a legfontosabbnak a hűséget tartja vallásához, családjához. Ebben a szellemben neveli gyermekeit is. (16:42) Zongorázni csak magántanárnál tanult, de már több, mint 40 éve kántor. Munkája az Isten és a templomi közösség szolgálata. (19:26) Sok vallásos jellegű konferencián vett részt, amely a családról, házasságról szólt. Véleménye szerint a házasság intézményét kellene megerősíteni, ez stabillá tenné az egész családot. (21:04)

Sztranyák Ferencné Csehszlovákiában, Nagykéren született. Ott élte át az orosz megszállást, majd 1947-ben a lakosságcsere keretében Cinkotára, majd Csengődre telepítették. Kemény munkával sikerült önálló otthont teremteni a faluban. (00:00-02:30) származás, család; (02:30-08:50) szlovák-magyar viszony, népviselet; (08:50-11:24) az I. bécsi döntés hatásai; (11:24-16:20) szovjet megszállás a faluban; (16:20-22:20) áttelepítés, lakosságcsere; (22:20-24:00) megtelepedés Csengődön, tanya; (24:00-29:00) beszolgáltatás, szakszövetkezet, faluba költözés, építkezés; (29:00-33:13) mindennapi élet, munka.