Az interjúalany 1941-ben született Boldogon. Itt végezte el iskoláit is. 17 évesen férjhez ment. Anyósa híres szakács volt, ő buzdította, hogy ő is ezt a pályát válassza. Részletesen beszél a főzési-sütési praktikákról. Sokszor eljárt anyósával hétvégenként lakodalmakra főzni. Később már egyedül is vállalt esküvőket, eljegyzéseket, disznóvágásokat. (06:30) A főzésből és sütésből kiindulva mondja el a falusi lakodalmi szokásokat az 50-es, 60-as években. A lagzikat a házaknál tartották tavasszal vagy ősszel. Ha jó idő volt az udvaron, ha rossz, akkor a szobában mulattak. A 70-es, 80-as években kezdték el a mulatságokat sátrakban tartani. (09:44) Egy iskolában kezdett el főzni, ehhez hivatalosan is el kellett végeznie a szakácsiskolát. Az iskola után szerencséjére Budapestre került a Grand Hotelbe, nyugdíjazásáig ott dolgozott. Emellett azonban rengeteg helyen bemutatta főzőtudományát, például Svájcban vagy a Balatonparton. (11:40) Visszatér az esküvőkhöz, beszél még a szokásokról. Elmondja, mi volt a különbség a "lányos" és a "fiús" ház kötelezettségei között. Az ebédet a menyasszonynál készítették, a vacsorát a vőlegénynél. (15:22) A süteményeket mindenki saját maga sütötte, azokat csak ritkán rendelték. (16:20) 16 évesen az Ország-Világ folyóirat címlapjára került. Népi menyasszonyi ruhába felöltözve fényképezték le, hogy a fotókat később az Egyesült Államokba is elküldhessék. Budapesten többször fel is ismerték az utcán. (18:30) Az interjúalany esküvője hétfőn volt, mivel akkoriban ez volt a szokásos időpont. Csak később került át a lakodalom időpontja hétvégére. Az interjúalany már terhes volt esküvője időpontjában, ezért megszólták. (20:30) Beszél arról, hogy milyen különleges helyeken főzött. Egyszer Isaszegen egy száztagú cigányzenekar egyik tagjának az esküvőjére főzött, a lakodalom és az ételek is különlegesek voltak. (22:22) Mesél svájci bemutató útjáról. Megismerkedett a svájci konyhával és ő is bemutatta a tradícionális magyar ételeket. Beszél arról, milyen volt a konyha a nagyobb éttermekben, szállodákban. Mindenki meg volt elégedve a munkájával. (26:00) Elmondja, hogy manapság már éttermekben vannak a lagzik, ahol a főzist is intézik, így ő már csak kisebb családi eseményekre, főleg keresztelőkre készíti az ételt. (27:32) Elmondja, hogy a svájci útra szülőfalujában kérték fel 1995-ben. Külön ezért érkezett egy delegáció, hogy létrehozzák ezt az utat. Az alapanyagok többségét Magyarországról vitték hűtőkocsival. (30:10) Manapság már nincsenek Boldog környékén hagyományos lakodalmak, egyre kevesebb az esküvő is. Röviden kitér gyermekei életére. (31:32) Fogalommagyarázat (32:52)

0:00 családi háttér, édesapja egy szatócsüzlet és egy pékség tulajdonosa volt 1:56 a szomszédjukban lakó zsidó családot deportálták 3:17 felidézi a légiriadókat 4:58 édesanyja mátrafüredi volt, ott húzták meg magukat a háború alatt 8:23 mikor az oroszok elfoglalták Gyöngyöst, megszállták a pékséget, de vigyáztak a házra; a legidősebb bátyja 1944-ben ment katonának, és eltűnt a fronton 10:53 a háború után a rendkívüli inflációra emlékezik; a kenyeret, a lisztet és a zsírt jegyért adta az édesapja, ami után nekik el kellett számolniuk pontosan a közellátásnak 15:54 1946. ápr. 27.-én vitték el Páter Kis Szaléz mozgalmának követőit 18:08 a gimnáziumba a származása miatt nem vették fel 19:20 1949 őszén államosították az üzletüket, a pékség maradt, de a nagy adók miatt 1952-ben ott kellett hagynia a pékséget 22:46 1956-ban érettségizett, a forradalom híre először a rádión jutott el hozzájuk, egy nappal később döntötték le Gyöngyösön a szovjet emlékművet; a közvetlen környezetük megúszta a megtorlást 29:28 a lengyel menekültek Gyöngyösre is mentek a második világháború kirobbanása idején, felidézi a velük kapcsolatos emlékeit 30:57 a nővére Recskre ment férjhez, akkor még működött a tábor, de nem mertek beszélni róla az ávósok miatt, egyszer egy szökés miatt átkutatják az összes falut 33:03 a falun kívül egy kőbányánál volt a tábor, nem lehetett a közelébe menni

Az interjúalany mesél zenetanárként befutott pályafutásáról, az ajkai zenei iskoláról, ajka zenei és kultúrális életéről. 00:18--születés, iskolák, zenei tanulmányai, első munkahelyei zenetanárként 2:22--letelepedése Ajkán, munkája az ajkai zeneiskolában, a zenei oktatás helyzete a Kádár-korszakban 8:00--hogyan jutott ki a zenélés révén külföldre, milyen tapasztalatokat gyűjtött itt 11:40--jelentősebb tanítványai 12:30--a helyi bányászkórus 13:15--hogyan lehetett a Kádár-korban szolgálati lakáshoz jutni, férje karrierje, családja 17:00--munkája igazgatóként 22:15--mennyire szól bele a Kádár-rendszer és a politika a zeneoktatásba 27:00--hogyan került Ajkára dolgozni, milyen volt az akkori Ajka 31:00--milyen volt a Kádár-korszak alatt a zenei és kultúrális élet Ajkán 39:00--hogyan kapja meg az zeneiskola igazgatói posztját