Interjú

Gyűjteményhez ad
Gulág - Málenkij robot
katonaság
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
'40-es évek

Katonából munkaszolgálatos

2544 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Leírás: 0:00 1940-ben vonult be katonának Kassára egy híradós zászlóaljhoz, Jugoszlávia megtámadása idején rendfenntartók voltak 2:37 ezt követően Husztra vezényelték őket, ott érte őket a kassai bombázást, amit a németek csináltak hamis felségjellel, 24.-én már riadóztatták őket, és megindultak a Szovjetunió elleni támadásra Kőrösmezőn keresztül 5:01 az oroszok visszavonulás közben felrobbantottak mindent; számtalan hadifoglyot látott, de ahogy mentek előre, egyre nagyobb lett az ellenállás, a Donnál nem harcoltak 7:08 1943 januárjában keveredtek súlyos harcokba, onnantól kezdve vonultak vissza, egészen Kárpátaljára, a román átállás után pedig Csíkszeredára vezényelték őket 9:46 megszökött a seregből, egy barátjával bujkáltak 15:19 végül román csapatokkal találkoztak, velük jutottak haza 17:26 a románok után az orosz katonaság érkezett, ők pedig már tartósan itt maradtak, összegyűjtötték a lakosságot romtakarítás céljából 25:52 ennek ellenére Románián keresztül a Szovjetunióba vitték ki őket 29:03 mesél a tábori életről 32:40 átvitették egy másik táborba, ami egy büntetőtábor volt 34:08 hat hónap múlva ismét átszállították őket 36:48 egy újabb tábor következett, akkor már a városban takarítók voltak, ez volt az utolsó lágerük, ahol tartózkodtak, felidéz egy éhségsztrájkot, amit a hazaérkezésért tartottak 40:46 végül vonattal jöttek haza Lengyelországon és Ukrajnán keresztül Debrecenbe
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Gazdag Ferenc
Interjúalany lakhelye: Vállaj
Interjúalany született: Vállaj, 1919
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2010. október 16.
Felvétel helyszíne: Vállaj

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél családjáról, a Horthy-korszak visszásságairól, és a földkérdésről (0:30), majd rátér arra, hogy milyen nehézségeket okozott nagyapja temetésének költségei, és arról, hogyan próbált mások könyvéből tanulni az iskolában (5:20). Szól arról, hogy milyen nehéz volt elhelyezkednie (9:18), valamint arról, hogyan segített neki a tanító munkát kapni az Egyesült Izzónál (14:00). Arról is szól, hogyan járt a Tungsram könyvtárába olvasni, és miként ismerkedett meg Andréka úrral, aki illegális kommunista volt, és aki a népi írók felé terelte (18:16). A gyári munka során a zsidókkal és nyilasokkal való megismerkedésről is szól (23:05). Szól arról, hogy felvették középiskolába, de be kellett vonulnia a hadseregbe. Később dezertált, alig kerülte ki a csendőröket, de végül nem kapták el (25:20). Szól arról, hogy az oroszok is elvitték dolgozni, miután megszállták az országot, megpróbált elszökni, de nem sikerült (31:20). A Nemzeti Parasztpártban irodalmi példaképei ültek, így belépett, bár nem szerette a pártpolitikát. A legfontosabb kérdés a földreform volt, amit pártja dolgozott ki (32:32). 1947-ben a legfontosabb kérdés a szövetkezetek kérdése volt, erről Erdei Ferenccel közösen tartott gyűlést (35:20). A fordulat éve az NPP-t is felszámolta, sőt, a tagok az állambiztonság látókörébe kerültek (40:30), majd 1956-ban Veres Péter ki is jelentette, hogy többé senki balekja nem lesz (42:30).
Interjúalany: Kővári Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. május 13.

Hossz: 00:53:00
Az interjúalany beszél családjáról (0:25), illetve édesapjának I. világháborús olaszországi hadifogságáról (2:00). Édesapja fogságból való visszatérés után (5:45) rendszeres katonai szolgálatára és a II. világháborúra tér ki (11:35), majd arra, hogyan vitték el málenkij robotra (14:30). Beszél apja fordulatos szabadulásáról (21:12), a hazaút viszontagságairól, a hazatérésről (26:52). A háború utáni kemény évek viszontagságairól (36:58), és az 1953 utáni enyhébb viszonyokról is szól (41:33). Végül az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó reményekről és a Kádár-korszakról beszél (42:06).
Interjúalany: Seprényi Gyuláné
Felvétel időpontja: 2011. február 01.

Hossz: 00:30:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:17), tanulmányairól (1:13), a zsidótörvények hatásairól, az iskolából való kizárásáról (2:14), további tanulmányairól, munkájáról, majd ismét a zsidótörvényekről (2:34), a német megszállásról, a gettósításról (6:01), auschwitzi emlékeiről (8:41). Beszámol arról, hogy ősszel Reichenbachba szállították, ahol egy repülőgépgyárban dolgozott (10:59), majd Parschnitz-ba vezényelték őket, ahova 10 nap menetelés után érkeztek meg (13:44), és itt szabadították fel a szovjetek (15:43), majd ruhát, cipőt koldultak, és elindultak haza (16:23). Mesél hazatéréséről, és arról, hogy nagybátyja családját embertelenül gyilkolták meg (17:53). Ezután rátér arra, hogyan kezdte újra az életét (20:21), majd visszatér lágerbeli élményeire (21:09), a reichenbachi gyárral kapcsolatos emlékeire (24:03), végül ismét a hazatérése utáni eseményekről beszél, és azt is elmondja, miért nem emigrált (26:31).
Interjúalany: Littman Éva
Felvétel időpontja: 2011. május 25.