Interjú

Gyűjteményhez ad
kényszermunka
egyház
Gulág - Málenkij robot
oktatás
egészségügy
svábok
Szovjetúnió
szövetkezetek
kolhoz
szovjet megszállás
vasút

Koca dala

2271 megtekintés

Hossz: 00:38:00
Témakörök: GULAG/GUPVI
Leírás: Az interjúalany beszél családjáról, arról, hogy a nővére szülési komplikáció miatt kórházban volt, és meghalt egy bombatalálatban (0:00). Szól arról, miként csalták őket az oroszok az iskolába, és kerítették be (3:50). Elmeséli a bevagonírozást, és azt, hogy fél órán belül már tetvesek lettek (5:20). Szól a megérkezésről, a munka jellegéről, a fejadagokról (7:00). Elmeséli, hogy a táborból kijárkálva két falusi özvegyasszonynak segíetett élelemért (10:30). Szól arról, hogy átkerültek a kolhozba dolgozni. Beteg testvére már ki volt írva hazautazásra, de a vonat elment nélküle, mert éppen a kolhozból hozott élelemmel próbáltak segíteni rajta. Végül egy idő után nagy szerencsére még egy szállítmány ment, ahová őt is feltették (13:40). Szól arról, hogy aztán elkezdtek javulni a körülmények, már fizetést is kaptak és ennivalót is árultak a táborban. A konyhán kuponokért cserébe lehetett vásárolni, de a kuponokat széles körben hamisították (19:44). Beszél arról, hogy a kolhozban egy orosz nő felügyelete alatt dolgoztak, aki nem akarta őket hazaengedni, amíg nem teljesítették a normát. Ezt a nőt Kocának nevezték, hogy ne tudja, hogy róla van szó, és még dalt is írtak róla (23:06). Beszél a tisztálkodási szokásokról, a tetűről és a poloskáról (26:35). Szól a vasárnapokról, a hitéletről, a karácsony megtartásáról, a holtak temetéséről, valamint arról, hogy egyszer még egy pap is meglátogatta őket (29:05). Végül hazajövetele körülményeiről szól, és arról, hogy spórolt pénzéből ruhát vett hazaútja előtt (35:40).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
Interjúalany neve: Kind Jusztina
Interjúalany lakhelye: Kaplony
Interjúalany született: Kaplony, 1924
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2010. november 27.
Felvétel helyszíne: Kaplony

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél családjáról (00:03), bátyja sorsáról, sebesüléséről (00:23), a II. világháború kiszombori eseményeiről (3:09), a háború befejezése utáni életkörülményekről (12:10), a beszolgáltatásokról, padlássöprésekről (13:56), párttagságáról (17:04), az 1956-os forradalom előzményeiről (17:40), a forradalom kiszombori eseményeiről (18:20), elhurcolásáról, letartóztatásáról (19:10), a kistarcsai internálótáborról (22:30), a szabadulása utáni hátrányos megkülönböztetésről (32:22), valamint az 1970-es árvízről (38:21).
Interjúalany: Barna Gyula
Felvétel időpontja: 2011. január 28.

Hossz: 00:29:00
Az interjúalany beszél családjáról, szüleiről (0:45), majd rátér arra, miként iratkozott be a polgári iskolába, milyen volt ott a tanítás rendje, mit tanultak, mennyi tandíjat kellett fizetni (2:44). Szóól a szigorról, az erős követelményekről, a szellemiségről, tanárairól (6:30). Szól a diákcsynekről (11:20), és arról, hogy minden vallást szabadon gyakoroltak, a zsidót is (13:20). Szól a korabeli öltözködési szokásokról (15:20), majd arról, hogy mennyiben tartották a kapcsolatot az évek során az osztálytársak (19:30). Szól arról, hogy miként került később az angolkisasszonyokhoz (22:50), majd a háborús emlékeit, a légiriadókat eleveníti fel (25:25), végül összefoglalja, hogy milyen volt az Aszódi Polgári Leányiskolába járni (28:20).
Interjúalany: Penák Béláné (Bakó Irén)
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 23.

Hossz: 00:27:00
Az interjúalany beszél arról, hogy a II. világháború alatt leventeként hogyan viszik őt és társait nyugatra, hogyan került Mautheusenbe, majd innen haza. Elmeséli, hogy a háború után hogyan tanult tovább, majd helyezkedett el, és milyen munkákat kapott a mezőgazdaságban. Beszél arról, hogy milyen helyi hatásai voltak az 1956-os forradalomnak, és milyen szerepet játszott ő az események mederben tartásában. Szól a helyi téeszesítésről, illetve a mezőgazdaság területén számos díjjal elismert munkájáról is. 0:12--születés, család, gyermekkor, iskolái; 2:10--leventeként hogyan viszik 1944-ben nyugatra és hogyan került Mautheusenbe; 3:35--hogyan került Romániába majd innen haza; 6:0--hogyan tanult tovább a háború után, és hova helyezkedik el, mit csinált a kuláküldözés alatt, és hogyan menteti fel magát a tanácselnökség alól; 8:40--milyen egyéb munkái voltak utána a különbözö gazdaságokban és termelőszövetkezetekben; 10:10--emlékei az 1956-os eseményekről, milyen tevékenységet fejtett ki a forradalom eseményei alatt; 13:6--hogyan érintik a forradalom utáni idők a helyieket, hogyan zajlik a téeszesítés; 15:57--nyugdíjazása, családja; 17:13--hogyan élte meg a rendszerváltoztatást; 19:42--élményei a mezőgazdaság területén végzett munkájából, milyen olyan ötletei voltak, amiért kitüntetéseket kapott, milyen kitüntetéseket kapott
Interjúalany: Juhász Imre
Felvétel időpontja: 2011. március 21.