Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
deportálás
disszidálás
kulák
oktatás
Szabad Európa Rádió
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
1956
Rákosi-korszak
munkaszolgálat
légitámadás
óvóhely
II. világháború

Veszprém megyéből Illinois államba

2603 megtekintés

Hossz: 00:33:00
Leírás: Az interjúalany mesél a II. világháborúval és pápa bombázásával kapcsolatos emlékeiről. Elmondja, hogy hogyan érintette a családját a mezőgazdaság átalakítása, és milyen körülmények között dolgozott munkaszolgálatosként. Beszél az 1956-os eseményekről, majd arról, hogy a forradalom után hogyan sikerült átlépnie a határt és kijutnia Amerikába, ahol új életet kezdett. 0:24--szülők, család, mit termeltek a családi gazdaságban; 2:19--mit tanult az ipari iskolában; 3:0--emlékei a II. világháborúról, a pápai reptér bombázásáról, a zsidók deportálásáról, az oroszok bevonulásáról; 9:16--milyen volt a helyzet a háború után, hogyan történt a mezőgazdaság átalakítása, milyen körülmények voltak a munkaszolgálatban; 16:12--emlékei az 1956-os eseményekről; 18:25--hogyan, milyen körülmények között menekült el az országból; 21:30--mi történt velük a határon való átjutást követően; 24:45--hogyan jutott Illinois-ba, milyen munkákat kapott itt, hogyan tudott beilleszkedni az itteni társadalomba, hogyan tartották a kapcsolatot a disszidensek
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Győry Kálmán
Interjúalany lakhelye: nincs megadva
Interjúalany született: Takácsi, 1931
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. október 19.
Felvétel helyszíne: Pápa

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, családjáról, és az osztrák-magyar határon lelőtt öccséről. (0:18). A soproni bencéseknél töltött tanulóéveiről és a cserkészmozgalomról is szól (2:20). Beszél a Horthy-korszak hadseregéről, a tisztképzés helyszíneiről (04:55), majd a nehéz és hosszadalmas repülőtiszti felvételiről (07:08). Szól arról, milyen gépekkel és hogyan tanultak repülni (12:24), majd arról, hogy barátságos versengés alakult ki a tisztjelöltek között (13:52). A további gyakorlati kiképzésről, a vadászpilóták és bombázópilóták szétválasztásáról is szól (16:02), majd arról, hogyan kerültek éles bevetésre (19:18). Elmeséli, hogy egyszer hogyan vezetett részegen repülőt (24:47), ráadásul úgy, hogy nem ismerte a gépet korábbról (26:10). Szól arról, hogyan lett belőle éjjeli vadász (33:10), majd titkos felavatásukról Budapesten, a Bolyai Akadémián, ahol személyesen jelen volt Horthy Miklós kormányzó úr (36:00). Elmeséli, hogyan vonult vissza az alakulata Ausztriában (37:10), majd azt, hogy az ottani családi táborban lévő magyarok Németh János vezérkari ezredes vezetése alatt hogyan szerveztek ellenállást Klagenfurtban Titó partizánjai ellen, illetve hogyan akarták elfogni a német Gauleitert (SS körzetparancsnokot) (40:30).
Interjúalany: dr. Farkas Jenő
Felvétel időpontja: 2011. január 26.

Hossz: 00:28:00
Az interjúalany beszél gyerekkoráról és édesapjáról, akit az ostromlott Budapesten ért halálos találat (0:10). Nevelőapját patkolókovácsként dolgoztatták a megszálló orosz katonák. Szól az oroszok gyerekes, gyakran vidám viselkedáéséről, valamint arról, hogy őt és édesanyját elvitték és csutaszár vágására kényszerítették. Nevelőapjának sok mindent meg kellett mozgatnia, hogy elengedjék őket, közben pedig többször majdnem lelőtték őket (1:24). Elmeséli, hogy nevelőapja miként merészkedett vissza házukba, hogy a zabrálásból megmentsen néhány dolgot, és hogy miként zavarták el őt onnan az oroszok (7:45). Elmeséli, hogyan kellett az éjszaka közepén szovjet katonákat kísérnie egyik faluból a másikba, aminek során félreértések miatt szintén többször majdnem lelőtték (14:48). Szól arról, hogy a falujukon kívül menekültnek számítottak, és miként döntötték el, hogy gyalog elindulnak rokonokhoz lakni (18:28). Elmeséli, hogy egy orosz katonanő meglátta a csizmán a jó csizmát, levetette vele, és odaadta a sajátját, ami elhasznált és lyukas volt (20:20). Szól arról, hogyan értek oda nagynénjéhez, hogyan kellett bújdokolni az erőszak elől (24:10), majd azt, hogy mi történt a háború után, és hogyan alapított családot (25:52).
Interjúalany: Nemes Ferencné
Felvétel időpontja: 2011. április 21.

Hossz: 00:38:00
Az interjúalany beszél családjáról, oktatásáról (0:10), majd rátér a II. világháború kitörésére, az angol-amerikai bombázók megjelenésére (1:56). Beszél a légiriadókról (5:04), és arról, hogy tanúja volt egy angol-német vadászgép-csatának (7:52). Szól Sopron német megszállásáról (12:30), majd Sopron 1945. márciusi bombázásáról (19:25). Szól a bombázások okozta emberi és anyagi károkról (21:26), majd elmeséli, miként csente el egy barátja a németek felhalmozott cigaretta-készletét (23:08). Beszél Sopron szovjet megszállásáról, az orosz tisztek beszállásolásáról és a volt ukrán hadifoglyok zabrálásairól (25:16), majd a házuk melletti szovjet hadikórház embertelen körülményeiről (35:16). Végül feleleveníti, hogyan értesült a II. világháború végéről (37:06).
Interjúalany: Hoffmann János Ottó
Felvétel időpontja: 2011. március 02.