Leírás: Az interjúalany beszél családjáról, fegyőr édesapjáról, a háború utáni szegénységről, és arról, hogy édesapja mondogatta, "jónéhányszor rácsuktam a cellaajtót Rákosi Matyira" (0:14). Szól arról, hogy miként szerzett villanyszerelő szakmát és kezdett el futballozni (3:50). Szól a forradalom kitöréséről Vácott (7:20), majd arról, hogy a kommunista szobor ledöntésekor egy fényképet készített magáról, és arról, hogyan égették el Lenin és Sztálin könvyeit (13:00). Elmeséli, hogyan zajlott a váci elítéltek kiszabadítása, hogyan nézett szét néhány barátjával a kiűrült börtönben, valamint arról, miként keresték az ávósokat, például a különösen kegyetlen Csikós nevűt (16:55). Szól arról, miként kaptak puskákat a rendőrségen és mentek ki egy külvárosi padláson őrszolgálatot teljesíteni (25:00). Szól arról, hogy a forradalom leverése után találkozott másik két barátjával, és eldöntötték, hogy disszidálnak (27:22). Szól arról, hogy mikor átértek az osztrák határon, ellátták őket, és egy busz Belgiumba vitte őket (31:12). Elmeséli, hogy miként éltek a belga laktanyában, miért állt el az utolsó pillanatban a Kanadába költözéstől, és hogyan szerzett neki a Katolikus Karitász állást és lakást Brüsszelben (35:00). Végül arról szól, hogyan döntött a hazajövetel mellett 1957 februárjában, miket vásárolt Bécsben ajándéknak, és tépte össze a szobordöntésben való részvételt bizonyító fényképet (39:00). Végül arról szól, hogyan fogadták itthon a karhatalmisták Hegyeshalomnál (43:42).