Interjú
Gyűjteményhez ad
Úttörőnek lenni jó! Jó?
2706 megtekintés
Hossz: 00:43:00
Leírás:
Az interjúalany beszél a gyerekkoráról (0:59), a bombázásokról, második világháborús emlékeiről, a szovjet csapatok megérkezéséről, az óvóhelyről (2:24), 1919-es kommunisták által elkövetett gyömrői gyilkosságokról (10:28), az áldozatok hozzátartozóinak rendszerváltoztatás utáni kártérítéséről, egy emlékmű felállításának tervéről (28:38), a leventeoktatásról (31:55), a katonaságról (34:41), az úttörőmozgalomról, táboroztató tevékenységéről (36:50).
Említett időszakok, témák
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
Borbás Ottó
Interjúalany lakhelye:
Gyömrő
Interjúalany született:
Úri,
1931
Interjúalany foglalkozása:
nyugdíjas pedagógus
Felvétel időpontja:
2010. november 25.
Felvétel helyszíne:
Gyömrő
Interjút készítette:
Teleki László Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola, Gyömrő
Kapcsolódó interjúk
Az iskolaigazgató
Hossz: 00:32:00
Tárgy:
'50-es évek,
1956,
Sport,
oktatás,
KISZ,
Kádár-korszak,
rendszerváltoztatás,
kultúra/művészetek
00:30 - család, gyerekkor, szülők foglalkozása;
05:55 - milyen emlékei vannak iskolás éveiről, melyeket Battonyán és Makón töltött (Battonya, Makó);
07:27 - főiskolás évei, a sport szerepe életében;
14:05 - milyen munkahelyei voltak eddig;
18:30 - milyen lehetőségei voltak a szórakozásra, üdülésre;
20:50 - milyenek voltak a korabeli építőtáborok;
21:30 - milyen elvárásokkal kellett megküzdenie az előző rendszerben betöltött vezető pozíciójában;
23:15 - hogyan működött a Múzeum baráti kör;
23:45 - milyen emlékei vannak az 1956-os forradalomról;
30:00 - hogyan hatott életére a rendszerváltoztatás;
Interjúalany: Oláh Sándor
Felvétel időpontja: 2011. május 22.
Készítette: József Attila Gimnázium, Makó
Hadifogoly voltam
Hossz: 00:30:00
Az interjúalany beszél fiatalkoráról, munkáiról, kovács képzettségéről (0:15), majd elmeséli, hogyan ismerte meg későbbi feleségét (2:20). Fehérvárra vitték katonának, ahol először patkolókovács lett, majd mikor már nem nagyon voltak lovak, fuvaros szolgálatot látott el német katonák számára. Lengyelországba került, s közben néha német, néha orosz katonák tüze alá került (3:20). Beszél arról, hogy orosz fogságba esett, de a háború végét nagy örömmel élte meg (13:52). Szól arról, hogy milyen munkákat kellett végezni az orosz katonák számára, és hogyan lőtte agyon egyik társát egy orosz katona (15:00). Beszél arról, hogy Kijev környékére került egy táborba, és mesél az élelmezési körülményekről (18:35). Beszél arról, hogy később a kovácsműhelybe került (23:00), illetve a fertőtlenítésről és a rovarokról (24:20). Végül 1948-es hazajöveteléről szól (27:00).
Interjúalany: Papacsek András
Felvétel időpontja: 2010. október 14.
Készítette: Fejér megyei Önkormányzat Szabolcs Vezér Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma, Pusztaszabolcs
Apám hitte... – Beszélgetés Gajáry Antallal
Hossz: 00:42:00
Az interjúalany beszél a szerzetesrendek feloszlatásáról, a hitoktatás megszűnéséről, a vallásüldözésről (3:27), édesapjáról, aki a kisgazdapárt tagja volt. 1954-ben letartóztatták és börtönbe csukták (7:37). Mesél az 1956-os eseményekről, amelyek során édesapját november elején szabadították ki a börtönből (13:02). Beszámol arról, hogy továbbtanulása kérdésessé vált (15:32), mesél a katonaságról, ahol repülős volt (18:16), Műegyetemre történő felvételéről, munkájáról a Chinoin Gyógyszergyárban (29:59), a készpénz hiányáról, a vállalatok pénztelenségéről a Kádár-korszakban (36:21), valamint a privatizációról (39:17).
Interjúalany: DR. GAJÁRY ANTAL
Felvétel időpontja: 2011. március 07.
Készítette: Madách Imre Gimnázium, Vác
