Interjú

Gyűjteményhez ad
ÁFÉSZ
TSZ
beszolgáltatás
disszidálás
oktatás
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
1956
osztályharc
Rákosi-korszak
Csendőrség
hadifogság
II. világháború

Egy nagy család élete az 50-es években

2681 megtekintés

Hossz: 00:41:00
Leírás: Az interjúalany 1940-ben született Tatán, de Gyermelyen nőtt fel. Beszél családjáról, gyermekkoráról. A front elől fokozatosan nyugatra menekültek, így vészelték át a II. világháborút. A család osztályidegen volt, mivel az apa korábban csendőrként szolgált. Hogy elfogadják őket, kiemelkedően teljesítettek az iskolában, munkahelyen. A megkülönböztetés azonban összetartásra kényszerítette a családot, nagy szeretetben nőtt fel. (04:50) Elmondja, hogy édesapja nyugati hadifogságba került, külföldön maradhatott volna, de visszatért családjához. Hazatérésekor azonban a Vörös Hadsereg várta, letartóztatták, elvették minden vagyonát. (06:22) A családban hét gyermek született, az apa a szekrényajtóra felvésve jegyezte meg a születésnapokat. Minden gyermek kiskorától a földeken dolgozott. A háború utáni években nehezen, de éhezés nélkül meg tudtak élni, elsősorban a cserekereskedelemből. (09:02) Részletesen beszél a falusi mindennapi életről: munkáról, aratásról, betakarításról. (17:32) A Rákosi-korszakban a megtermelt javak jó részét be kellett szolgáltatni. (19:00) Újra beszél a falusi életről, megemlítve a munka mellett a szórakozási lehetőségeket, kulturális életet is. A falusi emberek önellátóak voltak. (19:58) Az interjúalany katolikus neveltetést kapott, az egész család vallásosan élt. Az egyházi ünnepeket mindig megtartották a nehézségek ellenére is. (26:16) Beszél a családi életről, a falusi szórakozási lehetőségekről. Édesapja barátaival sokat kártyázott, gyermekeinek is megtanította a kártyajátékokat. (27:40) Visszaemlékezik az 1956-os eseményekre. Édesapja megakadályozta a faluban a vérontást, lecsitította a bosszúszomjas embereket. (29:46) Édesapját a forradalom leverése után nem bántották, de ünnepek előtt pár napra mindig börtönbe zárták. (30:58) Beszél a téeszesítésről. A család nem lépett be a TSZ-be. Mivel csak 3-4 hold földjük volt, nem kényszerítették őket, de a falu lakosainak többségét erőszakkal léptették be. Kezdetben 3 TSZ is létesült. Véleménye szerint a TSZ részben megfelelően működött, de az erőszakos beléptetések miatt elítéli. (35:26) 14 évesen fejezte be az általános iskolát. Tovább szeretett volna tanulni, de mivel osztályidegen volt, nem mehetett középiskolába. A háztartásban dolgozott, ez idő alatt rengeteg könyvet olvasott. (36:50) 18 éves korában vették fel a helyi ÁFÉSZ-hez adminisztrátornak, ekkor kezdhette el a középiskolát. Közben férjhez ment, gyermeke született. (38:20) Férje 1959-ben került Gyermelyre tanárként büntetésből, mivel 1956-ban disszidált. 1958-ban hazaszeretetből visszatért az Egyesült Államokból. Először csak segédmunkásként kapott állást, majd Gyermelyre helyezték tanítónak. (41:00) Az interjúalany férje új állást kapott, ezért Esztergomba költöztek. Az interjúalany több iskolát is elvégzett, nyugdíjazásáig az ÁFÉSZ-nál dolgozott. (41:44)
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Ambrus Antalné, Tóth Teréz Anna
Interjúalany lakhelye: Esztergom
Interjúalany született: Tata, 1940
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. május 15.
Felvétel helyszíne: Esztergom

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:38:00
Az interjúalany beszél nehéz gyerekkoráról. Sokat kellett az iskola mellett dolgoznia, de már ekkor is pedagógus szeretett volna lenni. (03:00) Sohasem bánta meg, hogy a tanári hivatást választotta. Családjában ő volt az első diplomás. Nagykanizsán úttörőház igazgatója volt, majd áthelyezték iskolaigazgatónak. Néhány év alatt az interjúalany vezetése alatt a rettegett iskolából mintaintézmény lett. (08:10) Az 1956-os forradalomban nem vett tevékenyen részt. A család is távol tartotta az eseményektől. Politikával akkor sem és azóta sem foglalkozott. (11:48) Az 50-es évek második felében Nagykanizsán nem voltak diákkörök, csak kulturális szemlék, színjátszó körök. (14:18) A 70-es években már iskolaigazgatóként nézett utána Nagykanizsa 1956-os történetének. Sok kollégája részt vett a forradalmi eseményekben. Emiatt az iskolákban több besúgó is volt. (18:04) Iskolaigazgatóként egy rövid időre be kellett lépnie az MSZMP-be. A rendszerváltoztatás után az MSZP és az SZDSZ is megpróbálta beléptetni a pártba, de mindig nemet mondott. (21:26) Tevékenyen részt vett a városi kulturális programok rendezésében, csak városnapokat 11-szer szervezett, közben folyamatosan publikált pedagógiai szakcikkeket. (23:42) Miután nyugdíjba ment, mint igazgató, 1995-2000 között a nagykanizsai tv szerkesztő-riporter munkatársa volt, tudósított a városi újságban is.(27:24) Közben gyerekeknek, múzeumoknak szervezett programokat, ezekhez szponzorokat szerzett. (28:34) Részletesen elmondja újságírói munkáját. (33:10) Munkáját mindig elismerték, számos kitüntetésben részesült. (35:44) Könyveket írt és szerkesztett. Első könyvében feltérképezte Nagykanizsa katonai múltját, másodikban a XX. század nagy eseményeinek tanúival készített interjúkat, harmadikban az idősek és mozgáskorlátozottak életéről írt. (37:36) 2003-tól az idősek helyzetének javításával foglalkozik. (38:30)
Interjúalany: Büki Pálné
Felvétel időpontja: 2011. március 13.

Hossz: 00:45:00
Beszél a háborúról, bombázásról (3:00-tól), a szovjet bevonulásról, földosztásról, rekvirálásról, helynévváltozásokról, feketevágásról (16:00-tól) és az 50-es évekről, a TSZ-ről és az abban folyó munkáról (23:00-tól).
Interjúalany: Taskovics Istvánné
Felvétel időpontja: 2010. június 29.

Hossz: 00:44:00
0:00 családi háttér, gyermekkor 4:44 1956-ban három nappal a forradalom előtt házasodtak össze, felidézi a forradalommal kapcsolatos emlékeit, az apósát megválasztották a forradalmi tanács vezetőjének, ami miatt később 13 hónap börtönt kapott, mesél a kistarcsai börtönlátogatásukról 10:18 13 hold földjük volt, azt munka mellett művelték, a beszolgáltatás kötelező volt 1956 előtt a birtokosoknak 14:45 mesél a háborús emlékeiről, de akkor még kisgyerek volt 16:43 a férje olvasta fel a 12 pontot egy gyűlésen, de neki ebből nem lett gondja, sőt, az apósát kiszabadítandó még Kádár Jánossal is beszélt, de nem történt semmi, ezért belépett a pártba, de az sem segített 20:43 a gyerekeket beíratták hittanra, de a tanácselnök kötelezte őket, hogy írassák ki őket, mesél a rendszer negatív megkülönböztetéseiről, különösen a beszolgáltatásokról 24:45 a gyerekeknek is be kellett segíteniük a mezőgazdasági munkákba, nem volt gépesítve még semmi, amikor fiatalok voltak 28:14 a fő szórakozási lehetőségeket a bálok jelentették 31:20 az első háztartási eszközökről mesél 41:13 a rendszerváltoztatás nem hozott nagy változást az életükben, egyedül a közbiztonság romlását érzik nagyon
Interjúalany: özv. Piroska Istvánné
Felvétel időpontja: 2011. február 11.