Interjú
Gyűjteményhez ad
Nemzetőrből szocialista városatya
2353 megtekintés
Hossz: 00:36:06
Leírás:
Az interjúalany elmeséli, hogy hogyan vett részt diákként az 1956-os helyi eseményekben, milyen nehézségek érték a későbbiekben emiatt, és hogyan tudott mindezek ellenére a szocialista párton belül szakmai karriert befutni.
0:10--születés család, szülők foglalkozása, gyermekkori emlékei, iskolái;
3:29--a sport szerepe az életében;
4:44--nagyhatású tanári, milyen nevelésben részesült;
8:0--hogyan értesültek az 1956-os mozgolódásokról, milyen módon vettek részt a helyi eseményekben;
10:50--hogyan vettek részt a helyi munkástanács alakuló ülésén;
12:35--hogyan lesz a helyi nemzetőrség parancsnoka és mi volt a feladatuk;
14:50--hogyan szerelték le őket az orosz támadás megindulásával;
16:42--hogyan indulnak ellenük a bírósági tárgyalások, hogyan próbált meg disszidálni Szeged felé és hogyan kapják el;
19:6--hogyan utasították el az egyetemi felvételiét, milyen munkákat talált;
21:0--hogyan lett belőle pedagógus;
23:0--hogyan lett párttag belőle, hogyan sikerült karriert építenie és hogyan került a reformkommunisták közé;
32:45--hogyan állt félre a rendszerváltoztatáskor, hogyan lett belőle tanár és hogyan indult 2002-ben az MSZP színeiben
Említett időszakok, témák
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- A kivándorlásról („disszidálásról”)
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
Ernyes László
Interjúalany lakhelye:
Kiskunfélegyháza
Interjúalany született:
Kiskunhalas,
1940
Interjúalany foglalkozása:
nyugdíjas, tanár
Felvétel időpontja:
2011. június 08.
Felvétel helyszíne:
Kiskunfélegyháza
Kapcsolódó interjúk
A vérvörös csillag
Hossz: 00:40:00
0:00 édesapja világháborús emlékeit eleveníti fel
2:40 az orosz katonák a pincéjükben erőszakolták meg a fiatal lányokat, a lányokat bújtatták
6:32 1956-ban postásként dolgozott, mesél az akkori történtekről, az egyik barátját lelőtték
8:58 felidézi további ávósokkkal kapcsolatos és ötvenhatos élményeit
16:26 1957-ben disszidált Jugoszláviába, ott két hetet töltött egy lágerban, mikor visszajött a rendőrség felügyelet alatt tartotta
21:25 a TSZ-be be kellett lépnie, mert azzal fenyegették meg, hogy elveszti az állását, ugyanakkor a TSZ később viszont számos munkahelyet biztosított
24:30 mesél a postai pályafutásáról
Interjúalany: Gyutai Gyula
Felvétel időpontja: 2010. október 29.
Készítette: Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg
Tanár Úr kérem!
Hossz: 00:32:00
0:00 családi háttér, egy Romániából átköltözött családban született, a revízió idején visszaköltöznek, de a revízió után ismét Magyarországra költöznek
8:18 a debreceni egyetemen történelem-földrajz szakra veszik föl, később Kunszentmiklóson lesz gyakorló tanár
11:28 az 1956-os eseményekre emlékszik vissza, Kunszentmiklóson a kollégiumhoz mentek a tüntetők, felvonultak, a tanítás elmaradt
15:21 1957 januárjában átkutatják a kollégiumot
17:58 később behívják a rendőrségre, majd elviszik, de végül hazaengedik
22:02 odaköltöznek a szüleikhez, ekkor kéri az áthelyezését Balatonfűzfőre, az ottani szakmunkásképző kollégiumába
25:01 mesél a kollégiumban töltött időkről, és a munkáról, a kollégiumban szigorú rendszer volt, központosított rendelkezésekkel
Interjúalany: Toma János
Felvétel időpontja: 2011. március 07.
Generációnk legnagyobb élménye 1956
Hossz: 00:50:00
Az interjúalany birtokos család gyermeke, első generációs értelmiségi. Az 1950-es évek közepén Debrecenben volt egyetemista. Történész hallgatóként szembesült a diktatúra propagandája és valósága közötti ellentmondásokkal. 1956-ban a debreceni Forradalmi Bizottmány tagja, sajtóreferense volt. 1956-os szerepe miatt bebörtönözték, kitiltották az ország egyetemeiről. Tíz év után szerezhetett diplomát, de katedrát nem kapott. A rendszerváltoztatás után az MDF jelöltjeként polgármester lett Hajdúböszörményben. Szervezője, vezetője volt az 1971-től nemzetközivé váló Hajdúsági Művésztelepnek, amely elsőként hívta meg a határon túli magyar művészeket.
0:16--születés, család, származás, szülők, gyermekkora;
4:31--egyetemi évei, hogyan érezte meg tanulmányai során a diktatúra hatását;
12:01--az 1956-os forradalom előzményei;
13:18--mit hozott számukra az 1956-os forradalom;
17:16--a forradalom előzményei 1956 nyarán, hogyan jutottak hozzá Hruscsov beszédéhez;
20:10--a debreceni Kossuth-kör szervezése, a diákmozgalmak közötti kapcsolatok;
26:00--hogyan hatott rájuk a szovjet katonaság bevonulása;
27:40--a helyi forradalmi bizottmányok megalapítása;
35:40--hogyan hatottak rá a forradalmat követő megtorlások, miben látja a szocialista berendezkedés legfontosabb problémáit;
38:55--a rendszer bukásának és a rendszerváltoztatásnak az előjelei;
42:16--a rendszerváltoztatás hatása a települések életére, polgármesteri munkája, a Hajdúsági Művésztelep működése
Interjúalany: Dr. Lázár Imre
Felvétel időpontja: 2010. november 26.
Készítette: Bocskai István Gimnázium, Hajdúböszörmény
