Interjú

Gyűjteményhez ad
MKP
egyház
katonaság
kommunista diktatúra
oktatás
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
Wehrmacht
osztályharc
Rákosi-korszak
megszállás
Kádár-korszak
II. világháború
'40-es évek

Kötelességünk elmondani az igazságot

2611 megtekintés

Hossz: 00:42:00
Témakörök: kettős megszállás
Leírás: Az interjúalany 1930-ban született Törökszentmiklóson. Visszaemlékezik életére. Beszél arról, hogyan élte meg a lakosság a II. világháborút a német megszállás (1944. március 19.) után. (01:44) Az interjúalany gimnazista volt ebben az időben. Beszél az iskoláról. 1944-ben a tavaszi szünettel a háború miatt befejezték a tanévet. (03:00) Beszél az első bombázásokról. (06:06) Beszél a szovjetek megérkezéséről, a Duna partján kialakult harcokról. (08:22) 1944. december 4-én jutottak át az oroszok a Dunán. A szomszéd pincében kellett a családnak bujdosnia, ez idő alatt teljesen kifosztották a házat. Beszél a szovjet megszállás után kialakult körülményekről. A családfő malomban dolgozott, nehezen sikerült újraindítani, az oroszok már fenyegették az ott dolgozókat. (14:42) Egy orosz tisztet költöztettek a családhoz, ő visszatartotta a részegen randalírozó katonákat. A tiszttel együtt ünnepelték meg a Karácsonyt. Később újabb tisztek érkeztek. Amikor a tisztek nem voltak a házban, a közkatonák zaklatták a családot. (18:44) Budapest ostroma után lassan újraindult az iskola. Elmondja, milyen volt a rommá lőtt Budapesten élni, tanulni. (27:22) A kommunista hatalomátvételig volt pár nyugodt év, de már lehetett látni, hogy mi fog történni. A család vallásos volt, malmuk volt, így osztályidegenné váltak. A családfőt letartóztatták, a népbíróság teljes vagyonelkobzásra ítélte, hogy elvehessék a malmot. (30:50) A családnak már nem volt pénze, hogy fizesse az interjúalany tanulását, de maradhatott, mivel az egyházi iskola állta a költségeket. Elmondja, hogyan zajlott 1948-ban az iskola államosítása. (33:40) Mivel osztályidegen volt, nem mehetett egyetemre. Fizikai munkákat kellett vállalnia, de "származása" miatt sok helyről kirúgták. (37:36) A tanárhiány miatt később képesítés nélküli tanító lehetett. Részletesen beszél pedagógusi munkájáról. Be szerette volna fejezni, de férje meghalt, így maradt állásában. Később egyházközségi irodai adminisztrátor lett. 2006 óta nyugdíjas. (42:04)
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Hajnal Józsefné
Interjúalany lakhelye: Törökszentmiklós
Interjúalany született: Törökszentmiklós, 1930
Interjúalany foglalkozása: egyházközségi irodai vezető, tanítónő
Felvétel időpontja: 2011. január 23.
Felvétel helyszíne: Törökszentmiklós

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:44:00
A Rózsarszentmártonban született riportalany gyermekkor élményeit meséli el a II.világháborúról (2:35).Az 50-es évekbeli beszolgáltatás fájdalmasan érintette a családot,kulák-listára kerültek. Emellett az egyházüldözésről is hosszabban beszél (20:10).Bátyja sorkatonai szolgálatot teljesített és kényszerítették, hogy kékávós legyen. Ezt az 1956-os forradalom kapcsán eleveníti fel (31:49).
Interjúalany: Kovács Jánosné
Felvétel időpontja: 2010. december 02.

Hossz: 00:23:00
Az interjúalany beszél családjáról, életkörülményeikről a két világháború között. Beszél II. világháborús emlékeiről, például az esküvőjéről, ami egybeesett az oroszok bejövetelével (5:28). Beszél továbbá az újjáépítés éveiről (11:15), és a mezőgazdaság átalakításáról is (13:47). Végül a Kádár-korszak alatti viszonylagos jólétről beszélt (16:08).
Interjúalany: Kovács Antalné
Felvétel időpontja: 2010. június 29.

Hossz: 01:07:00
Az interjúalany beszél családjáról, gyerekkoráról, tanulmányairól, a kollégiumban töltött időszakról (0:22), édesapja első világháborúval kapcsolatos emlékeiről, kitüntetéséről (11:09), a cserkészetről és a levente egyesületekről (19:17), második világháborús bevetéseikről (26:03), a magyar és a német katonák felszerelése közötti különbségről, és további háborús emlékeiről (32:58), hazajutásukról, a szovjetek „házkutatásáról” (40:58), a kézigránátokról (53:20), édesapja angol fogságbeli élményeiről (55:45), a háború utáni újrakezdésről, munkájáról (1:03:05).
Interjúalany: Ozsváth Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. május 02.