Interjú

Gyűjteményhez ad
MKP
egyház
katonaság
kommunista diktatúra
oktatás
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
Wehrmacht
osztályharc
Rákosi-korszak
megszállás
Kádár-korszak
II. világháború
'40-es évek

Kötelességünk elmondani az igazságot

2642 megtekintés

Hossz: 00:42:00
Témakörök: kettős megszállás
Leírás: Az interjúalany 1930-ban született Törökszentmiklóson. Visszaemlékezik életére. Beszél arról, hogyan élte meg a lakosság a II. világháborút a német megszállás (1944. március 19.) után. (01:44) Az interjúalany gimnazista volt ebben az időben. Beszél az iskoláról. 1944-ben a tavaszi szünettel a háború miatt befejezték a tanévet. (03:00) Beszél az első bombázásokról. (06:06) Beszél a szovjetek megérkezéséről, a Duna partján kialakult harcokról. (08:22) 1944. december 4-én jutottak át az oroszok a Dunán. A szomszéd pincében kellett a családnak bujdosnia, ez idő alatt teljesen kifosztották a házat. Beszél a szovjet megszállás után kialakult körülményekről. A családfő malomban dolgozott, nehezen sikerült újraindítani, az oroszok már fenyegették az ott dolgozókat. (14:42) Egy orosz tisztet költöztettek a családhoz, ő visszatartotta a részegen randalírozó katonákat. A tiszttel együtt ünnepelték meg a Karácsonyt. Később újabb tisztek érkeztek. Amikor a tisztek nem voltak a házban, a közkatonák zaklatták a családot. (18:44) Budapest ostroma után lassan újraindult az iskola. Elmondja, milyen volt a rommá lőtt Budapesten élni, tanulni. (27:22) A kommunista hatalomátvételig volt pár nyugodt év, de már lehetett látni, hogy mi fog történni. A család vallásos volt, malmuk volt, így osztályidegenné váltak. A családfőt letartóztatták, a népbíróság teljes vagyonelkobzásra ítélte, hogy elvehessék a malmot. (30:50) A családnak már nem volt pénze, hogy fizesse az interjúalany tanulását, de maradhatott, mivel az egyházi iskola állta a költségeket. Elmondja, hogyan zajlott 1948-ban az iskola államosítása. (33:40) Mivel osztályidegen volt, nem mehetett egyetemre. Fizikai munkákat kellett vállalnia, de "származása" miatt sok helyről kirúgták. (37:36) A tanárhiány miatt később képesítés nélküli tanító lehetett. Részletesen beszél pedagógusi munkájáról. Be szerette volna fejezni, de férje meghalt, így maradt állásában. Később egyházközségi irodai adminisztrátor lett. 2006 óta nyugdíjas. (42:04)
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Hajnal Józsefné
Interjúalany lakhelye: Törökszentmiklós
Interjúalany született: Törökszentmiklós, 1930
Interjúalany foglalkozása: egyházközségi irodai vezető, tanítónő
Felvétel időpontja: 2011. január 23.
Felvétel helyszíne: Törökszentmiklós

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:46:00
0:00 családi háttér, gyermekkor 0:56 mesél a korabeli oktatási rendszerről 9:40 a két világháború közötti időre emlékezik vissza 13:06 minden hónapban elvitték őket moziba, de az apácák előbb mindig megnézték a filmet, hogy a diákok megnézheti-e 15:55 a háborús híreket a rádió mondta be, de nem hitelesen; egy ismerősét lecsukták a második világháború alatt, mert nem hitt a németek végső győzelmében 19:11 a német megszállás után kezdődtek a nehéz idők, gettóba zárták Kiskunfélegyházán a zsidókat, és kirabolták, mielőtt elvitték őket, akikkel együtt járt iskolába, mindössze egy tért vissza 24:37 a háború alatt egy ideig volt főhadiszállás Kiskunfélegyházán is, egy ideig tanyára húzódtak, az orosz katonák egy-két napig rabolhattak, de utána felállítottak egy városparancsnokságot, ami valamennyire normalizálódott a helyzet 33:44 karácsony táján mentek először iskolába, de a télikabátját az orosz katonák ellopták, az iskola épületében még fogolytábor működött 35:36 a háború után nagyon sok embert elvittek, Sztálin halála után engedtek ki nagyon sok elhurcolt embert, az egyik transzportról le se tudtak szállni a fogoly, annyira ki voltak merülve 39:21 visszaemlékezik a kékcédulás választásokra, az egyik ismerősük negyven ember helyett szavazott 40:28 az 1956-os tapasztalatairól beszél 43:49 a városba tank is bevonult, lőtt is egyet, a gyalogság támadásának halottja is volt 45:34 a forradalom után következett a megtorlás
Interjúalany: Horváth Mária Magdolna
Felvétel időpontja: 2011. március 26.

Hossz: 00:35:00
0:00 gyermekkor, családi háttér, a második világháború alatt gyerek volt, csak emlékfoszlányai vannak ebből a korszakból 1:29 a német megszállók jelenléte visszafogott volt, a nyilasokra sokkal élénkebben emlékszik 2:46 nem volt élelmiszer, jegyrendszer volt 3:20 az iskola fűtéséről a tanulók gondoskodtak, mindenki hozott magával tüzelőt, a nyilasok viszont jól éltek 6:04 édesapja 1948-ig fogságban volt, édesanyját pedig elvitték dolgozni az oroszok 9:29 a második világháborús bombázás rendkívüli károkat okozott Sopronban 10:43 az ő házukba is beszállásoltak orosz katonákat, tisztek laktak ott, ők pedig meg tudták védeni a lakókat 11:51 Győrben dolgozott 1956-ban, látta a szovjet emlékmű ledöntését 13:21 a munkájáról beszél, az Elzett gyárában dolgozott 14:09 Sopron a határsávban lévő város volt, nem mindenki kereshette fel a várost 17:50 a második világháborús óvóhelyről mesél 20:01 a külföldre utazás lehetetlen volt 24:09 tagja volt a pártnak,hogy lakáshoz jusson, de a kötelező tagdíj, és szemináriumok miatt a munkahelyén csak hátrány érte 26:14 a rendszerváltoztatás negatív hatása volt, hogy a gyárat, ahol dolgozott, bezárták 29:35 Egerben volt katona, ritkán engedték el őket
Interjúalany: Schmiedl József
Felvétel időpontja: 2010. december 16.

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél gyerekkoráról (2:35), családjáról, többek között a román megszállással kapcsolatos emlékeikről (6:23), a II.világháborúról, a szovjet csapatok bejöveteléről (19:12), a család háború utáni nehéz helyzetéről (21:15), az 1956-os forradalomról (24:00), a Kádár-rendszerről és a mostani rendszer összehasonlításáról (30:18), munkájáról (33:24), arról, hogy milyen tartós fogyasztási cikkekhez jutott hozzá a Kádár-korszakban (35:34), végül régi képeket, bejegyzéseket mutat (37:34).
Interjúalany: Kuklis Lajos
Felvétel időpontja: 2011. március 31.