Interjú
Gyűjteményhez ad
Egy magyarországi német sorsa a '40-es években
2522 megtekintés
Hossz: 00:46:57
Témakörök:
kettős megszállás,
Át- és kitelepítések,
katonaság,
politikai rendőrség,
GULAG/GUPVI,
kisebbségek
Leírás:
Az interjúalany beszél II. világháborús katonaemlékeiről, illetve a Don-kanyar közelében teljesített frontszolgálatáról. Elmondja, hogy hogyan vonultak át az oroszok a tanyájukon, és hogyan úszta meg, hogy ne telepítsék ki őt is a vidék többi svábjával együtt. Végül elmeséli, hogy hogyan szállította el az ÁVÓ kényszervallatásra, és milyen módon sikerült megmenekülnie ez elől.
0:16--gyermekkora, származása, miért nem telpítik ki ;
1:20--hogyan telepítették ki a II. világháború után a rokonságát, hogyan sikerült neki és családjának megúsznia a kitelepítést, hogyan kezdenek új életet, miután mindenükből kifogatták őket;
3:35--katonaévei a II. világháború alatt, frontszolgálata a Don-kanyar közelében;
10:20--hogyan alakítottak belőlük új alakulatot, hogyan szenved sérülést egy ütközetben, hogyan jutott haza;
18:36--hogyan élték meg a tanyájukon az oroszok átvonulását, hogyan lett az apja az oroszok tolmácsa;
24:25--hogy szállítják el a falu svábjait málenkij robotra, a svábok kitelepítése;
20:10--mit ettek a fronton, milyen volt a katonaság, hogyan lett zászlóírnok;
35:40--milyen volt a visszavonulás a frontról;
37:38--hogyan vitte el az ÁVÓ és hogyan úszta meg a kínvallatásokat
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
- Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Az újjáépítésről és a földosztásról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
Interjúalany neve:
Balatoni Pál
Interjúalany lakhelye:
Tatabánya
Interjúalany született:
Bácsalmás,
1922
Interjúalany foglalkozása:
nyugdíjas bányász
Felvétel időpontja:
2011. június 03.
Felvétel helyszíne:
Tatabánya
Kapcsolódó interjúk
Bányászélet, háború
Hossz: 00:27:00
Az interjúalany beszél születéséről, gyermekkorráról, arról,
hogyan kezdett fiatalon a salgótarjáni bányában dolgozni (0:05).
Szól arról, hogy elvitték a katonának a Don-kanyarhoz, majd egy
gránátrobbanás miatt légnyomással került a kijevi kórházba, és
1945-ig nem nagyon tudott beszélni (3:50). Elmeséli, hogy az
oroszlányi bányában dolgozott 1947-től, ahol 1955-ben egy szörnyű
baleset következtében amputálni kellett a lábát (5:50).
Visszatérve a háborúhoz, mesél a Don-kanyarnál a sebesültek
ellátásáról (10:55), majd arról, hogy nem tudtak az áttörésről
időben, és arról, hogyan sebesült meg (13:10). A feleségével
hivatalosan is tudatták, hogy eltűnt (16:30). Elmeséli, hogyan
meséltek az öreg bányászok a bányamanóról, minek következtében a sötétben egy másik bányászt fejbevágott (17:00). Elmeséli, hogy 49-ben beomlott a bánya, 52 óráig voltak elzárva a világtól, a barátjának pedig ezidő alatt megőszült a haja (18:15). Szól a Don-kanyarnál a bunkerépítésről, a hidegről és az ellátásról (21:00). Szól családja sorsának további alakulásáról és arról, milyen körülmények között lett cukorbeteg (24:40).
Interjúalany: Tóth János
Felvétel időpontja: 2011. június 20.
Falusi élet a kommunizmus alatt
Hossz: 00:38:00
Az interjúalany beszél Magyarország szovjet megszállásáról, az orosz katonák viselkedéséről, németellenességéről, valamint arról, hogy a szentképekről azt hitték, hogy családi portrék (0:00). Szól az 1950-es évek mezőgazdasági terrorjáról, a beszolgáltatásról és a padlássöprésről, részletesen kitérve a különböző terményekre vonatkozó szabályokra (04:04). Beszél a kuláküldözésről, a kulákság kritériumairól, valamint a jelenség mögött meghúzódó irigységről (7:55). Szól a szövetkezetek létrehozásáról és a kényszerű belépésről (9:40). Beszél a mezőgazdaság ellenőrzésének eszközeiről, a behajtókról, állami szervekről, illetve a békekölcsönről (13:38). Szól továbbá iskoláiról, az ideológiai és az otthoni nevelés kettősségéről (16:26). A korszak hitéletéről, a vallásos megnyilvánulások kiirtásáról és a kommunista jellegzetességekről, a mozgalmakról külön szól (17:48). Az egyház és az állam viszonyát is megemlíti (21:07). Beszél az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről (22:40), az ’56 utáni enyhülésről (24:30), valamint a hétköznapokról a Kádár-korszakban (25:58). Végül nagyapjáról mesél, aki Horthy Miklós flottájában teljesített szolgálatot az I. világháborúban (36:54).
Interjúalany: Ábrahám Antalné
Felvétel időpontja: 2010. november 28.
A kielégített paraszti élet
Hossz: 00:23:00
0:00 családi háttér, mesél a mindennapi életről
3:51 mesél az általános iskolai évekről
9:33 felidézi háborús emlékeit, a helyieknek csak egy áldozata volt a háború alatt
12:24 a világháború után nehéz volt az élet, az oroszok rekvirálták az élelmiszert
15:42 1956-ban nem történt a faluban semmi különös, a kulákokat viszont elvitték
17:20 a gabonakutató intézetnél dolgozott, a férje pedig a TSZ-nél
Interjúalany: Szabó Vincéné
Felvétel időpontja: 2011. május 11.
