Az interjúalany 1924-ben született Debrecenben. Jómódú családba született, így a kommunista hatalomárvétel után osztályidegennek nyilvánították, fia ezért nem mehetett egyetemre. Visszaemlékezik diákéveire, a középiskolát is elvégezte. A gazdasági világválság az interjúalany családjának anyagi helyzetére is rossz hatással volt. Földön dolgozó munkásaikat csak nehezen tudták kifizetni. (05:20) Beszél a II. világháborúról. A német megszállás után lett különösen nehéz a helyzet a rekvirálások miatt. A szükséges árucikkeket csak feketén lehetett beszerezni. Az iparban dolgozott, jól keresett, de nem tudta elkölteni. (08:24) 1944. március 19-e után bezárták az iskolákat, színházakat. Utána elkezdődtek a bombázások. A légiriadók idegileg is kikészítették a lakosokat. Rengeteg vasúti szerelvény érkezett a keleti frontról sebesültekkel megrakva. Megemlíti az 1944. október 15-i Horthy rádióbeszédet, de tévesen emlékszik annak tartalmára, nem a leventéket hívták be szolgálatra, hanem ekkor zajlott a kiugrási kísérlet. (13:04) Elmondja, hogyan sikerült az oroszoknak sokszori próbálkozásra megszállniuk Debrecent. A szovjet katonák többsége részeg volt és sok volt közöttük az ázsiai. Sok nőt megerőszakoltak, még az idősebbek közül is. Beszél arról, hogy a bombázások következtében melyik épületek semmisültek meg. A lakosoknak sokszor egész nap az óvóhelyen kellett tartózkodniUK, számos esetben a katonák tisztították meg a kijáratokat a törmelékektől. (33:30) A lakosok nagy része a Dunántúlra próbált menekülni, akár gyalog is, mert féltek a bombázásoktól és remélték, hogy a Vörös Hadsereg megáll a Tiszánál vagy a Dunánál. Az orosz bombák kisebbek, de hangosbbak voltak, mint az amerikaiak. (35:06) Debrecen ostroma 1944 szeptemberében kezdődött. Amikor a németek már tudták, hogy nem tarthatják tovább a várost, felgyújtották az élelmiszerkészletek nagy részét, nehogy az oroszok megkaparintsák, de ezzel a civil lakosságot hozták még rosszabb helyzetbe. (36:10) A háború után nem rendeződtek a viszonyok. A jegyrendszer miatt a lakosság nyomorgott. Sokakat internáltak, a "csőcselék" elvette a tehetősebektől a lakásukat, vagyonukat. (39:02) Mivel az interjúalany családja a jómódúak közé tartozott, féltek, hogy őket is internálják, de végül szerencsésen megúszták. Elmondja, hogy a család barátaitól informálódtak a Hortobágyra internáltak helyzetéről. A család nehéz helyzetbe került azért is, mivel az egyik rokon nyugatra disszidált. Szinte senkit sem vettek fel az egyetemre, jó munkahelyekre "osztályidegenség" miatt. (45:18)

Az interjúalany beszél szüleiről és családjáról (0:13), majd rátér az oktatás kommunista átalakítására az 1950-es években, valamint saját tanulóéveire és elhelyezkedésére (5:38). Szól II. világháborús élményeiről, a bombázásokról és az óvóhelyekről (5:38), majd a háború és az 1950-es évek katasztrofális egészségügyi viszonyairól (9:00). Beszél a Rákosi-rendszerről, az osztályharcos ideológiáról és a mezőgazdaság terrorizálásáról (11:15). Szól az élelmiszer-ellátásról, és a forint bevezetéséről (14:50) . Úgy véli, a forint bevezetése körül tetőzött Rákosi népszerűsége, majd a személyi kultusz megjelenésével érte el a mélypontot (16:55, 27:50). Beszél a honvédségről, jogosítványának megszerzéséről és az ejtőernyőzésről (19:58). Rátér a hadi helyzet elemzésére, a Titó-Rákosi ellentétre (25:50) . 1956-ban katonai szolgálatát töltötte. Az oroszok elküldték őket a laktanyából, ahogy átvették a hatalmat (29:40). Hazajutásuk körülményeit is elmeséli, valamint azt, hogy 4-én ismét behívták a honvédségbe (33:40). Szól arról, milyen munkahelyeken helyezkedett el és hogyan alapított családot '56 után (38:32). Beszél a kádári megtorlásokról, egy lincselésekért felelős ember kivégzéséről (43:35). Értékeli a Kádár-korszakot, a megélhetési viszonyokat és a szovjetek befolyását (45:35). Végül a szolnoki kormány megalakulását említi, és azt, hogy találkozott Horn Gyulával Szolnokon, valamint értékeli személyiségét (46:36).

dr. Pavlovits Miklós 1910-ben született. Tüzér főhadnagyként részt vett az első- és második bécsi döntést követő területvisszacsatolásokban. Budapest ostromát (10:30) a Központi Pénzintézet légópincéjében vészelte át családjával. Beszél arról, miként rabolta ki a pénzintézetet a szovjet hadsereg (21:19). A második világháború után - többek között - a külkereskedelmi minisztérium alkalmazásában állt. Beszélt a Rákosi-rendszer kiépüléséről és a társadalom terrorizálásáról (29:56).