Az interjúalany beszél arról, hogy hogyan került a kántori pályára, milyen volt az evangélikus egyház helyzete a Kádár-korszakban és milyen különböző munkahelyeken dolgozott. 0:44--születés, család, származás, iskola 4:25--az 1956-os események utáni orosz megszállásról őrzött emlékei, az iskolás évei 6:25--hogyan választja a kántori pályát, milyen feladatai voltak ekkoriban a kántoroknak 9:59--hogyan érinti őket a mezőgazdaság átalakítása, a téeszesítés 14:10--emlékei Huszárik Zoltán filmrendezőről 15:22--első munkái 15:30--a vallási élet Domonyban, emlékei Ordass Lajosról 18:30--a fóti kántorképző, hogyan ismerkedett meg a férjével 20:55--milyen szórakozási lehetőségek voltak ekkoriban Domonyban, szüreti bálok 26:10--az első TV története 23:45--a rendszerváltoztatás hatása a magánéletére, hogyan vesztette el a munkáját 27:38--hogyan jut ki életében először külföldre

0:00 családi háttér, Pécsett született, édesapja katonatiszt volt, édesanyja pedig varrónő, mesél a beszolgáltatásokról, és az ahhoz kapcsolódó vallatásokról 4:03 elszegődtek cselédnek, hogy meg tudjanak élni, városi gyerekekként meg kellett tanulniuk a paraszti munkát is, a szülők válásával a család összetartóbb lett 6:28 a beszolgáltatásokra gyerekként emlékezik, minden állat után beszolgáltatással tartoztak, ők próbálták elrejteni az élelmiszert 10:35 mesél az iskoláiról, a szülei szétköltözése után visszaminősítik egy osztályt, 15 évesen el kellett mennie dolgozni 13:15 nagyon csalódik a rendszerváltoztatásban, a cigány kisebbségről megfeledkeznek a mindenkori kormányok 15:45 a rendszerváltoztatásig képviselő volt, majd onnantól kezdve 2006-ig szószóló, ami lényegében ugyanazt jelentette, nem kapott mandátumot, de a tisztségénél fogva bekerül az önkormányzatba, küzd a cigányság integrációjáért 18:09 beszél a cigánytelepek felszámolásáról is 20:37 kőművesként és hidegburkolóként dolgozott a képviselői munkája mellett, ő is jut cs-lakásról szóló kölcsönhöz 26:55 beszél a termelőszövetkezetekről, nehezen indulnak, de később jól működtek, és munkát adtak az embereknek, a TSZ lehetőséget adott a mindennapi betevő megszerzésére 30:44 beszél kisebbségi képviselői munkájáról, 2006-ban alakították meg a kisebbségi önkormányzatot

Szomor Miklósné 1944-ben született Gyönkön, de családjával Budapesten élt egy bérházban. Édesapja megmaradt önálló kisiparosnak. Érzékelteti az 50-es évek légkörét: lakógyűlések, a személyi kultusz hatása az oktatásra. Szemtanúja az 56-os eseményeknek, érzékletesen mutatja be a szétlőtt várost. Középiskolában egyetemekről, kutatóintézetekből 56-os múltjuk miatt száműzött oktatók tanították, akik a lehetőségekhez mérten feszegették a rendszer kereteit. Érettségi után azonnal férjhez ment, három gyermeke született. Megelevenednek egy napról napra élő értelmiségi házaspár mindennapjai a Kádár-rendszerben: küzdelem a lakásért, a mindennapi megélhetésért. (00:00-05:38) a család bemutatása, születésének körülményei a német majd szovjet megszállás alatt; (05:38-09:40) egy kispolgári család mindennapjai a Rákosi-korszakban; (09:40-13:40) a személyi kultusz hatása az általános iskolában, kisdobos és úttörő mozgalom, a szovjet irodalom hatása, ellentmondás az iskola és az otthon hallottak között; (13:40-22:00) az 56-os forradalom az átlag budapesti polgár szemszögéből; (22:00-35:20) középiskola kommunista vezetéssel és büntetésből áthelyezett kiváló tanárokkal; (35:20-47:14) házasság, nehéz életkörülmények három gyermek mellett.