Interjú

Gyűjteményhez ad
kényszermunka
kárpótlás
'50-es évek
Hortobágy
Sztálin
át- és kitelepítések

Emelt fővel

2988 megtekintés

Hossz: 00:33:00
Témakörök: '50-es évek, kényszermunka
Leírás: Az interjúalany beszámol a Hortobágyra történő kitelepítésének körülményeiről (0:26), családjáról, Ausztriába szökésükről a második világháború alatt, majd hazatérésükről, a tanulás ellehetetlenítéséről, anyagi helyzetükről (3:59). Hosszan részletezi, milyen volt az élet a Hortobágyon, mit vihettek magukkal, milyen munkákat végeztek (9:06), milyen lehetőség volt a vallásgyakorlásra (14:33), majd mesél a lakhelyül szolgáló barakkokról, a tisztálkodás lehetőségeiről (15:17), és a retorziókról (16:47). Elmondja, hogyan bántak velük verbálisan az őrök, és mi történt, ha valaki megbetegedett (19:24). Beszámol arról, hogy milyenek voltak a tanulási lehetőségek a táborban, és beszél a lágerben élő emberek szegregálásáról a társadalom többi részétől (20:32). Megemlíti, hogy Sztálin halálakor szabadultak, és a kárpótlás mértékének elégtelenségére is kitér (21:10). Elmondja, hogy senki sem tudta, hogy táborban dolgoztatták őket, és hogy nem vették őket emberszámba (22:51). Beszél apja megveréséről, a táboron belüli feszes időbeosztásról (28:01), végül pedig az apró örömökről (29:55).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Drexler Tiborné
Interjúalany lakhelye: Pécs
Interjúalany született: Beremend, 1929
Interjúalany foglalkozása: vendéglátóipari dolgozó
Felvétel időpontja: 2010. október 05.
Felvétel helyszíne: Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:31:00
Az interjúalany összefoglalja szakmai pályáját, életének főbb állomásait (0:54), beszél a második világháborús emlékeiről (4:14), a szovjet megszállásról, menekülésükről (11:16), hazatéréséről (15:28), a Rákosi-korszakról, békekölcsönről, a pénz értékéről (17:21), majd visszatér szökésére (22:38), kitér az 1956-os eseményekre (27:31), a Kádár-korszakra (29:06).
Interjúalany: Göőz Ignác
Felvétel időpontja: 2011. május 30.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany mesél apjáról, Barlai Béláról, az általa befutott pályáról, tanítói és művészi tevékenységéről. 0:40--Barlai Béla születése, családja, tanulmányai 3:46--pályaválasztása 5:21--apja II. világháborús emlékei, hadifogsága, 11:46--az iskolák államosítása, ennek hatása a család életére 15:42--milyen nehézségeket okozott az apja foglalkozása az egyetemi felvételi során 17:42--apja közösségépítő tevékenysége 21:30--apja művészi tevékenysége 28:33--életük és mindennapjaik az 1950-es években
Interjúalany: Barlai Edit
Felvétel időpontja: 2011. március 03.

Hossz: 00:25:00
Az interjúalany beszél édesapjáról, akit kuláklistára tettek, de volt munkásai megvédték, amikor bántani akarták, valamint a küzdelmes 50-es évekről, a mezőgazdaság terrorizálásáról (0:06). Szól oktatásáról, az apácák tanítási rendszeréről, az államosításról (4:12). Szól középfokú oktatásáról, az érettségiről, illetve arról, hogy nem sok személyes emléke van az 1956-os forradalomról (5:40). Szól arról, hogyan kezdett magyart és történelmet tanítani (9:04). Később szól tanári végzettségéről, és arról, hogy 1956 eseményeit kötelező volt ellenforradalomként tanítani. Szól továbbá az iskolai ünnepekről és az úttörőmozgalomról is (10:50). Beszél házasságáról, elköltözésükről, valamint a vidéki és városi oktatás közötti különbségről (12:10) Nyolc év után férjhez ment. Szól a tehetséggondozásról (14:40), valamint arról, hogy miként lett igazgatóhelyettes, és emiatt hogyan kényszerítették rá, hogy belépjen a pártba. Szól a pedagógusi elvárások és a hitélet konfliktusáról is (16:30). Végül az oktatás akkori és mostani helyzetéről, valamint a mai fiatalok problémáiról szól (21:45).
Interjúalany: Papp Lajosné
Felvétel időpontja: 2011. február 20.