0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja kikerült az orosz frontra, ahol életét vesztette, sosem látta az édesapját, így édesanyja egyedül nevelte 3:33 gyerekként besegítettek a mezőgazdasági munkákba 4:00 1950-ben kezdődtek a kitelepítések, egészen 1952-ig tartott, őket 1952 júniusában telepítették ki, felidézi ezt a napot, egy órájuk volt arra, hogy amit elvisznek, összeszedjék 7:23 bevagonírozták őket, elszállították őket, Ebesre internálták őket a Hortobágyra 11:06 egy tanyán egy istállóban szállásolták el az internáltakat, tisztálkodni nem tudtak, egy gémeskút állt a rendelkezdésükre 13:47 mezőgazdasági munkákra fogták őket, központi étkeztetés volt, de a minősége az átlagnál is rosszabb volt 17:43 ősz végén hazakerül, de betegen, végül felépült, a szüleit 1953-ban engedték haza, de csak Zalaegerszeg mellé egy pincébe költöztek, 1956-ig laktak ott, akkor visszaszerezték a lakást, de kifosztva, minden faanyagot eltüzeltek belőle időközben 20:45 nevelőapja az erdészetnél tudott elhelyezkedni, ő ipari tanulónak ment, asztalosnak tanult 22:30 mesél a későbbi családi eseményekről és a vállalkozásáról 27:00 háborús emlékeit idézi fel, bolgár katonák foglalták el a falujukat, de azokról nincs negatív emléke 29:26 a jugoszláv határ el volt aknásítva, katonaként a határőrökhöz műszaki alakulathoz került, ezért sokat tudott a jugoszláv határzárról, de ezt a szakaszt később fölszedték 35:00 1956-ban megalakult a helyi nemzetőrség

Az interjúalany beszél szüleiről (0:37), a második világháborúval kapcsolatos emlékeiről, a család háborús veszteségeiről, az óvóhelyről (1:33), a zsidó gettóról, a zsidók rejtegetéséről (4:23), a szovjetek megjelenéséről (5:42), majd visszatér az óvóhely ismertetésére (6:30), mesél tanulmányairól , melynek kapcsán érinti az egyházi iskolák államosítását (10:20), az 1956-os forradalommal kapcsolatos élményeiről, a rádió ostromáról (17:50), a november 4-i eseményekről, a szétlőtt Budapestről (20:13).

Az interjúalany elmeséli, hogy családja egy része hogyan esett a holokauszt áldozatául, másik része pedig hogyan úszta meg az elszállítást. Beszél az oroszok bevonulásáról Budapestre és a század közepének Újpestjéről. Elmondja, hogy hogyan élték meg a holokausztot, és miért nem disszidáltak külföldre. Mesél apjáról, aki nemzetközileg elismert vegyész volt a bőriparban. Végül szól a családjában bekövetkező különböző tragédiákról, illetve arról is, hogy hogyan kellett a férjével a saját lábukra állniuk. 0:11--születés, család, polgári származású felmenői, nagyszülei lágerbe szállítása, szülei, hogyan próbálták meg elkerülni a lágerbe szállítást; 6:48--hogyan élték meg a szovjet hadsereg bevonulását; 7:55--emlékei az 1956-os eseményekről; 11:28--miért nem disszidáltak külföldre; 14:30--születésének körülményei; 17:7--gyermekkora; 17:40--milyen változások álltak be az életében az 1960-as évek elején; 22:50--milyen volt Újpest a gyermekkorában, milyenek voltak az életkörülményeik; 26:35--hogyan lett az édesapjából bőrgyári igazgató, milyen külföldi útjai voltak; 33:30--hogyan állt a saját lábára a házzassága után; 38:8--hogyan hatott az életükre édesapja halála; 39:54--hogyan próbálták bedolgozással kiegészíteni a családi keresetet