Interjú
Gyűjteményhez ad
Interjú Veres Jánossal
3171 megtekintés
Hossz: 00:47:00
Leírás:
Az interjúalany beszél II. világháborús emlékeiről, az 1956-os események előzményeiről, és a forradalom debreceni történéseiről, illetve arról, hogy a forradalomban való részvétel milyen nehézségeket okozott neki és társainak a későbbiekben. Végül mesél a Kádár-korszakban iskolaigazgatóként végzett tevékenységéről is.
0:14--születés, gyermekkor, általános iskola
3:08--II. világháborús emlékek, Levente-mozgalom, zsidóüldözés, karcagi gettó,
5:50--éhezés,
7:4--német megszállás, orosz megszállás
11:35--gimnáziumi évek, orosz tanulás, politizálás az iskolában a Rákosi-rendszerben (propaganda és ellenállás)
16:09--pályaválasztása, ellenállás az egyetemen az 1950-es években, a szegedi MEFESZ mozgalom debreceni hatása, a rendszer rendszeren belüli megreformálásának szándéka
21:00--1956 október 23. és az azt követő napok eseményei Debrecenben, gyűlések, nyilatkozatok
27:10--november 4. eseményei Debrecenben, hogyan teszik le a fegyvert, és hogyan ússza meg a komolyabb számonkérést-milyen problémái adódnak később a forradalomban való részvétele miatt; milyen atrocitások értek másokat,
35:30--pufajkások, karhatalmisták tevékenysége
36:32--iskolaigazgatói tevékenysége, összeütközései a rendszerrel
Említett időszakok, témák
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
- A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
Veres János
Interjúalany lakhelye:
Pécs
Interjúalany született:
Karcag,
1935
Interjúalany foglalkozása:
nyugdíjas
Felvétel időpontja:
2010. december 02.
Felvétel helyszíne:
Pécs
Interjút készítette:
Kodály Zoltán Gimnázium, Pécs
Kapcsolódó interjúk
A háborúk és a szabadságharc emlékei, kórusvezetés, oroszok, németek
Hossz: 00:48:00
Az interjúalany beszél családjáról, lakhelyükről, régivágású középiskolájáról, és arról, hogyan szerzett tandíjmentességet kiváló átlagával (0:08). Beszél a kollégiumról, az ott tanított nyelvekről és a hittanról (7:12). Szól a háborúról, arról, hogy magyar katonák beszállásolása miatt egy másik gimnázium épületébe jártak (10:50), majd arról, hogy milyenek voltak a légiriadó gyakorlatok (12:55). Leköltöztek falura, ahol a német katonákkal jó volt a kapcsolat (17:10), majd arról, hogy elsötétítést rendeltek a faluban, és ők figyelmeztették esténként a falusiakat a lámpaoltásra (18:00). Szól a rengeteg orosz katonáról, a vezérkar náluk való elszállásolásáról, és arról, hogy ő navigálta a vezérkart a térképük segítségével (20:00). Elmeséli, hogy édesapját tolmácsként alkalmazták, mások azonban letartóztatták, és azt, hogy az ott lakó tiszt hogyan próbált rajta segíteni (24:00).
Szól arról, hogy miként végzett és tanított édesapja helyett a háború után (27:25), majd arról, hogy miként helyezkedett el önállóan (30:45). Beszél énekkari és színjátszóköri tevékenységéről (32:20), valamint arról, hogy milyen emlékei vannak 1956-ról (45:28).
Interjúalany: Dr. Kossuth Mihályné
Felvétel időpontja: 2011. június 02.
Készítette: Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc
Interjú Balogh Józseffel
Hossz: 00:42:39
Az interjúalany mesél nagyszülei Horthy-korszakkal kapcsolatos élményeiről, a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, a Rákosi-korszakról és a téeszesítésről. Beszél a korabeli oktatási viszonyokról, katonaélményeiről és arról, hogy hogyan szórakoztak a korabeli emberek.
0:10--születés, család;
0:50--emlékei a II. világháborúról, milyen hatással volt a környezetére;
4:40--a nagyszülei emlékei a Horthy-korszakról, a zsidó kereskedők működéséről, a terménykereskedőkről, a zöldhitelről;
8:10--a Rákosi-korszak, hogyan bántak a pufajkások a vidékiekkel, hogyan éltek akkoriban a vidékiek;
14:30--oktatás, hogyan verték őket a tanárok, milyen volt az iskola;
21:11--milyen volt a tánciskola ahová járt, hogy szórakoztak akkoriban a fiatalok;
23:00--katonaélményei;
28:35--hogyan emlékszik vissza a forradalom kitörésére, amelyet katonaként élt meg;
32:55--leszerelése, emlékei a téeszesítésről, a tészeben zajló munkáról;
37:38--hogyan jutott ki külföldre, Moszkvába
Interjúalany: Balogh József
Felvétel időpontja: 2011. február 04.
Miskolci események
Hossz: 00:37:00
Az interjúalany beszél családjáról, gyermekkoráról, az akkori idők megélhetési körülményeiről (0:20), majd rátér az üveggyári munkára, az üzemi balesetekre és a miskolci ipar kiépítésére (4:00). Szól oktatásáról, az egyházi iskolák államosításáról, valamint arról, miért számított osztályidegennek és ezt hogyan tudta mégis kikerülni (08:40). Szól a kulturális élet megélénküléséről 1953 és 1956 között, a korábban reakciósnak tartott Szabó Lőrinc miskolci előadóestjéről (13:42). Beszél az 1956-os forradalom miskolci eseményeiről, a jó kezdeményezésről, de az ávósok meglincseléséről is, valamint arról, hogy egy anyuka még mutogatta is a fiának a holttesteket (18:50). A megtorlást is említi, így például Nagy Attila költő ítéletét és börtönbüntetését (21:50). Mesél egyetemi éveiről, a gyermekvállalásról és a továbbtanulásról (22:26), majd népművelői munkájáról és eredményeiről, illetve arról, hogyan lett szakfelügyelő (25:00). Visszatér 1945-ös élményeire, a cserekereskedelemre, a pincében való bujkálása (34:42). Végül arról is szól, hogy a lakásukban elszállásolt román pilóták a királyuk fényképét állították ki, valamint arról, hogy az egyik pilótának amputálni kellett a lábát (36:14).
Interjúalany: Kovács Ferencné
Felvétel időpontja: 2011. január 21.
Készítette: Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc
