Interjú

Gyűjteményhez ad
párttagság
Ausztria
Horthy Miklós
egyetem
megfigyelés
II. világháború
pályaválasztás
légitámadás
besúgó
MDP
továbbtanulás
Rákosi-korszak
rendszerváltoztatás
egészségügy
oktatás
kommunista diktatúra
katonaság
egyház

Beszélgetés Dr. Báló Györgynével

3371 megtekintés

Hossz: 00:38:00
Leírás: Az interjúalany beszél gyerekkoráról, arról, hogyan lett végülis katolikus vallású, és hogyan ment át a katolikus iskolába. 1945-ben Ausztriába menekült, majd 1946-1952 között az orvosi egyetemre járt. Végzés után gyerekgyógyász akart lenni, de szülésznőnek kényszerítették (0:00). Beszél házasságáról és gyermekeiről, a családi életről (4:55). Beszlé gyermekkorának szép világáról, a Horthy-korszakról, az akkori polgári világról. A család és a társadalom életében sokkal nagyobb szerepet játszott a szeretet (8:40). Szól arról, hogy a hitéletet hogyan próbálta lerombolni a Rákosi-rendszer, például hogyan néztek szét az ő lakásukban is feszületet keresve (11:15). Visszatér családjának harmonikus viszonyára a két világháború között (13:25), majd elmeséli, hogy egy véletlen döntése hogyan mentette meg a biztos haláltól, amikor a várost bombázták (19:15). Szól a Rákosi-rendszer erőszakszervezeteiről (22:20), majd arról, hogy a rendszerváltoztatás során elmaradt a számonkérés (24:22). Beszél arról, hogy tizenkét éve rákbeteg, arról, hogy az Úristen segítségével megnyugvással tudja fogadni, valamint szól a fiatalokhoz a kereszténység fontosságáról (26:20). Rátér arra, hogy édesapja katonai szolgálatot teljesített a II. világháborúban, és a nyugatra hátrálás során a családját is magával vitte Ausztriába (30:15). Végül az 1956-os debreceni eseményekről szól, például arról, hogy a megszálló orosz parancsnokok feleségei a klinikán szültek, valamint arról, hogy a forradalom napjaiban a rektor tanítási szünetet rendelt el (34:38).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Dr. Báló Györgyné Dr. Rozgonyi Cecília
Interjúalany lakhelye: Debrecen
Interjúalany született: Debrecen, 1927
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. június 02.
Felvétel helyszíne: Debrecen

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél családjáról, II. világháborús emlékeikről, kitelepítésükről (0:26). Rátér az oktatásra (06:18) és az úttörőmozgalomra (08:22), valamint felidézi a csillebérci táborban töltött tanulmányi jutalomútját (10:15). Szól arról, hogy egy tanulmányi feladat keretében megkeresett egy 1919-es partizánt (14:38), majd az orosz tagozatot írja le (20:05). Beszél a szórakozási lehetőségekről (24:34), az építőtáborokról (29:22), valamint az érettségiről (34:55).
Interjúalany: Ujj Mihályné
Felvétel időpontja: 2010. december 07.

Hossz: 00:32:00
Az interjúalany beszél családjáról, a család második világháborús emlékeiről (2:34), iskolaéveiről, a szocialista és a vallási nevelés összeférhetetlenségéről (9:09), képzéséről és szakmájáról. Beszél a disszidálásról (13:44), elhelyezkedéséről, a kisipar nehézségeiről a Kádár-rendszerben (17:20), illetve a rendszerváltoztatás és az Európai Uniós csatlakozás következményeiről (28:32).
Interjúalany: Belencsák Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. november 16.

Hossz: 00:34:00
0:00 családi háttér, szegény sokgyermekes családból származott, gyermekként bekapcsolódtak a munkába 4:00 iskolás évek 6:15 szövőnőnek tanult egy évig, később szövőnőként a szakmájában helyezkedett el 9:30 szocialista brigád, állami ünnepségek 11:04 beszél a pártról, az úttörőéletről 13:10 aki dolgozott, az jól keresett, be tudta osztani a pénzét 16:40 a szövőipar után egy bölcsödében dolgozott 18:40 családalapítás abban az időben 19:30 1956-ban látja a tankok vonulását 21:05 a téeszesítésre agitálják a helyieket, de édesapja végül csak fenyegetés hatására lép be, de a termelőszövetkezetek jól működtek 23:55 a közbiztonság jobb volt, mert volt rendőrőrs, és voltak kerülők 24:22 a csernobili katasztrófáról hallva megijedtek, 25:10 a rendszerváltoztatás élményei, a szülei földje után földmegváltást alig kaptak, a földek szétosztása után a jobb földeket előre szétosztották, a rendszerváltoztatás kilátástalanná tette a gyermekei és unokái jövőjét 28:54 a rendszerváltoztatás után a gyereklétszám csökkenése miatt a munkahelye veszélybe került, a Kádár-rendszerben sokkal több bölcsőde és óvoda volt 30:45 a hitéletet korlátozták, akik templomba jártak, azokat megfenyegették, gyerekként nem mehettek a máriapócsi zarándokútra sem
Interjúalany: Kémeri Ferencné
Felvétel időpontja: 2011. január 22.