Interjú

Gyűjteményhez ad
párttitkár
legvidámabb barakk
Rendőrség
Kádár-korszak
hadifogság
Don-kanyar
Rákosi-korszak
fekete vágás
MDF
rendszerváltoztatás
úttörőmozgalom
KISZ
padlássöprés
oktatás
Néphadsereg
kisdobos
katonaság
építőtábor
egyház
beszolgáltatás
állambiztonság
TSZ

Ifjúság a szocializmusban

2678 megtekintés

Hossz: 00:39:00
Témakörök: Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet , rendszerváltoztatás
Leírás: Az interjúalany 1956-ban született Abán (Fejér megye). Elmondja a szüleitől, nagyszüleitől hallott történeteket a II. világháborúról. Egyik nagyapja elesett a Don-kanyarban, másik 1953-ig volt hadifogoly a Szovjetunióban. A család otthon maradt tagjai menekültek a front elől. (02:12) Szintén családjától hallott a Rákosi-korszakról, a beszolgáltatásokról, padlássöprésekről. (05:12) Az interjúalany apja hivatásos katona volt, anyja háztartásbeli. Négyen voltak testvérek. Kötelezően volt kisdobos, majd úttörő. Károsnak tartja, hogy a gyerekeket kommunista ideológiai nevelésben részesítették, de pozitív volt, hogy a gyerekek közösségbe kerültek. (07:56) Beszél a TSZ-ek működéséről. Már 12 évesen ott dolgozott nyaranta. (10:08) Kitanulta a festő-mázoló szakmát, sokat tudott maszekolni. Kötelező volt belépni a KISZ-be. Barátaival autóstoppal bejárta Lengyelországot. (10:02) Közveszélyes munkakerülésért félreértésből majdnem letartóztatták. Mint később kiderült, egyik barátja besúgó volt. (15:34) Beszél a fiatalok szórakozási lehetőségeiről, a rendőri intézkedésekről. A '70-es években kezdett lazulni a rendszer. (21:48) A KISZ- és párttitkárok a saját "területükön" kiskirályok voltak. (22:58) Beszél külföldi utazásairól, csencseléseiről. Kijevben látta a hatalmas szegénységet. (29:30) Beszél arról, hogyan próbálták elnyomni az egyházakat, a vallási életet. Az interjúalany apja katona volt, így tilos lett volna a család számára minden vallási tevékenység, de titokban gyakorolták hitüket. A '70-es évektől már nem üldözték olyan keményen a vallást, "megtűrt" lett az egyház. (32:58) Az interjúalany is hivatásos katona lett 1984-ben (lakhatási okokból). 1985-ben MSZMP tag lett, de semmilyen politikai munkát nem végzett. A rendszerváltoztatás idején a politikai tisztek voltak az elsők, akik "átálltak" az ellenzék oldalára. Az emberek többsége azonnali javulást várt, nem gondolták, hogy sokáig tart majd az átmenet. (36:02) A rendszerváltoztatás után rendőr lett, itt tapasztalta a társadalmi változás minden hátulütőjét. Az interjúalany is jobb életet várt, gyors életszínvonal-növekedést. (39:08)
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Csonka Tibor
Interjúalany lakhelye: Székesfehérvár
Interjúalany született: Aba, 1956
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas rendőr, rendőr, festő-mázoló
Felvétel időpontja: 2011. február 09.
Felvétel helyszíne: Székesfehérvár
Interjút készítette: Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola (fenntartó: Albastart Nonprofit Kft.), Székesfehérvár

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:36:00
Tárgy: Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet , kultúra/művészetek
Az interjúalany beszél arról, hogy születésekor éppen egy erőteljes reszlovakizációs hullám volt a felvidéki városokban és a határszélen (0:00), majd rátér arra, hogy Vágsellyén a lőporüzembe áramló északi vendégmunkások hígitották fel a magyarságot. A magyar nevét nem használhatta, a szlovák neve pedig teljesen különbözött a magyartól. Végül a rendszerváltoztatás után tudta felvenni a rendes nevét (2:00). Beszél arról, hogy a család férfijainak egészségét tönkretette a lőszergyár, arról, hogy a kommunisták mindig az amerikaiakkal riogattak, valamint arról, hogy a hitélet közösségi formáival nem találkozott soha (7:40). Szól a magyar gimnázium légköréről, az anyanyelvi tanulás megtartó erejéről, valamint arról, hogy a Felvidéken a vegyes házasságok gyermekei szlovákok lesznek (11:16). Beszél arról, hogy mennyire meghatározó élmény a felvidéki magyarság körében a kitelepítés és a csehországi kényszermunka (18:25). Szól arról, hogy szlovák egyetemi szobatársai nem hitték el neki, hogy a kitelepítések megtörténtek (21:50), illetve arról, hogy a szlovák közvélemény a jó dolgokat az "uhorokhoz", a rosszakat pedig a "magyarokhoz" társítja (23:15). Szól arról, miként kezdett az Ifjú Szívek táncmozgalomban résztvenni (25:55), valamint arról, hogy a szervezet elmagyarosodása miatt egy tűzeset ürügyén letratzótatták a magyar koreográfust a kommunista hatóságok (31:00). Szól arról, hogy házassága révén egy olyan magyar közösség része lett, akik büszkék voltak magyarságukra, illetve arról, hogy miként kezdett Gömörországban népdalokat gyűjteni (32:45).
Interjúalany: Écsi Gyöngyi
Felvétel időpontja: 2011. április 15.
Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen

Hossz: 00:41:00
Tárgy: '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet
Az interjúalany beszél a két világháború közötti életviszonyokról, a cselédség sorsáról (0:15), házasságáról (7:04). Bátyja dezertálásáról (12:44), az oroszok bejöveteléről (16:55) is részletesen beszél. A korszak vallási életét (21:20) és a zsidóság sorsát (26:35) is megemlíti. Beszél a mezőgazdasági munkáról és az azt kiegészítő kereskedésről (33:3).
Interjúalany: Agócs Tiborné
Felvétel időpontja: 2010. június 29.
Készítette: Hunyadi János Általános Iskola Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium, Jánoshalma

Hossz: 01:14:00
Tárgy: Mindennapi élet , egyházak
0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja vasutas volt 1:15 Debrecenben élik át a bombázásokat, édesapja vasutasként az állomáson veszélyben volt 3:50 Debrecent elhagyták a front előtt, Budapestre mentek, majd Komárom következett, utána ő munkaszolgálatos levente lett az édesapja vasutas alakulatát kisegítő csapatnál, Ausztriába menekültek, de eljutottak Csehországba is, ott éri őket a szovjet megszállás 7:50 végül június végére értek haza, ott a piaristáknál pótolt évet, és így felfigyeltek rá 10:18 1947-ben érettségizett, utána belépett a piarista rendbe, és tanított, de 1948-ban államosították az iskolát, 1950-ben pedig feloszlatták a szerzetesrendeket 11:42 az államosítás után teológiát tanultak, majd a kispapok felétől megváltak, őt 1953-ban szentelték pappá 14:52 egy dolgozata miatt áthelyezték Érsekvadkertre, elmeséli az ottani plébános élettörténetét és meghurcolását az ötvenes években 20:06 néhány hónap után áthelyezik Nógrádmegyerre, mesél az 1956-os eseményekről 24:45 a következő helye egy budapesti plébániára volt, ott nagyon sokan jártak hittanra, az 1956-os forradalom leverése elleni tiltakozásul 27:08 1961-ben beidézi az ÁVH, megvádolták államellenes szervezkedéssel, ennek a végeredménye az lett, hogy három évre eltiltják a papi működéstől 30:50 egy rádió-televízió szervízhez ment el dolgozni, de ez sem ment könnyen, szereznie kellett papírt, hogy politikailag megbízható 40:55 1964-ben a Vatikán és az állam közötti részleges megállapodás után enyhült a szigor, ezért visszamehetett papnak, közben levizsgázik rádióműszerészetből 49:15 mesél a megfigyelésekről 54:25 1976-ban már tartott három lelkigyakorlatot, ezért ősszel felrendelték, és áthelyezték a budai Szent Imre-plébániára 1:00:40 a Kádár-rendszer válságát nem érezték, még 1983-ban is egy hittan óráját a rendőrség megpróbálta megakadályozni 1:07:35 1986-ban egy spanyol kirándulásról hazaérve hallották, hogy Lékai bíboros meghalt, aki állami temetést kapott, az örökfogadalmat pedig csak 1989-ben tehette le
Interjúalany: Kállay Emil
Felvétel időpontja: 2011. február 26.
Készítette: Dugonics András Piarista Gimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium, Szeged