Interjú
Gyűjteményhez ad
Ifjúság a szocializmusban
2714 megtekintés
Hossz: 00:39:00
Leírás:
Az interjúalany 1956-ban született Abán (Fejér megye). Elmondja a szüleitől, nagyszüleitől hallott történeteket a II. világháborúról. Egyik nagyapja elesett a Don-kanyarban, másik 1953-ig volt hadifogoly a Szovjetunióban. A család otthon maradt tagjai menekültek a front elől. (02:12) Szintén családjától hallott a Rákosi-korszakról, a beszolgáltatásokról, padlássöprésekről. (05:12) Az interjúalany apja hivatásos katona volt, anyja háztartásbeli. Négyen voltak testvérek. Kötelezően volt kisdobos, majd úttörő. Károsnak tartja, hogy a gyerekeket kommunista ideológiai nevelésben részesítették, de pozitív volt, hogy a gyerekek közösségbe kerültek. (07:56) Beszél a TSZ-ek működéséről. Már 12 évesen ott dolgozott nyaranta. (10:08) Kitanulta a festő-mázoló szakmát, sokat tudott maszekolni. Kötelező volt belépni a KISZ-be. Barátaival autóstoppal bejárta Lengyelországot. (10:02) Közveszélyes munkakerülésért félreértésből majdnem letartóztatták. Mint később kiderült, egyik barátja besúgó volt. (15:34) Beszél a fiatalok szórakozási lehetőségeiről, a rendőri intézkedésekről. A '70-es években kezdett lazulni a rendszer. (21:48) A KISZ- és párttitkárok a saját "területükön" kiskirályok voltak. (22:58) Beszél külföldi utazásairól, csencseléseiről. Kijevben látta a hatalmas szegénységet. (29:30) Beszél arról, hogyan próbálták elnyomni az egyházakat, a vallási életet. Az interjúalany apja katona volt, így tilos lett volna a család számára minden vallási tevékenység, de titokban gyakorolták hitüket. A '70-es évektől már nem üldözték olyan keményen a vallást, "megtűrt" lett az egyház. (32:58) Az interjúalany is hivatásos katona lett 1984-ben (lakhatási okokból). 1985-ben MSZMP tag lett, de semmilyen politikai munkát nem végzett. A rendszerváltoztatás idején a politikai tisztek voltak az elsők, akik "átálltak" az ellenzék oldalára. Az emberek többsége azonnali javulást várt, nem gondolták, hogy sokáig tart majd az átmenet. (36:02) A rendszerváltoztatás után rendőr lett, itt tapasztalta a társadalmi változás minden hátulütőjét. Az interjúalany is jobb életet várt, gyors életszínvonal-növekedést. (39:08)
Említett időszakok, témák
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- A Kádár-korszak válságjelenségeiről
- A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve:
Csonka Tibor
Interjúalany lakhelye:
Székesfehérvár
Interjúalany született:
Aba,
1956
Interjúalany foglalkozása:
nyugdíjas rendőr, rendőr, festő-mázoló
Felvétel időpontja:
2011. február 09.
Felvétel helyszíne:
Székesfehérvár
Kapcsolódó interjúk
Egy nehéz korszak emlékképei
Hossz: 00:47:00
00:27-00:23 - személyes adatok, gyermekkor, 01:26-01:56 - apa elvitele, 01:57-02:31 - háborús emlékek, 02:32-03:43 - bombázás, 03:44-04:44 - kisebbségek, 04:45-07:39 - élelmiszer ellátás, életkörülmények, 07:40-10:24 - oktatás, 10:25-16:22 - háború utáni évek, apa visszatérése, 16:23-21:10 iskola, oktatás, 21:14-23:10 családi állapot, ruházat, 23:11-23:43 - TSZ, földhelyzet, 23:44-25:38 - háztartás, kultúra, 25:39-28:04 - földművelés, munka, mindennapok, 28:05-29:09 - beszolgáltatás, 29:10-35:57 - oroszok hatása, 35:58 - 36:47 - vallás, 36:48-44:37 - ünnepek, forradalom következményei, szórakozás, 44:38-46:46 - agitátorok
Interjúalany: Varga Imréné
Felvétel időpontja: 2010. december 01.
Készítette: József Attila Gimnázium, Makó
Út a Nemzeti Parasztpártba
Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél családjáról, a Horthy-korszak visszásságairól, és a földkérdésről (0:30), majd rátér arra, hogy milyen nehézségeket okozott nagyapja temetésének költségei, és arról, hogyan próbált mások könyvéből tanulni az iskolában (5:20). Szól arról, hogy milyen nehéz volt elhelyezkednie (9:18), valamint arról, hogyan segített neki a tanító munkát kapni az Egyesült Izzónál (14:00). Arról is szól, hogyan járt a Tungsram könyvtárába olvasni, és miként ismerkedett meg Andréka úrral, aki illegális kommunista volt, és aki a népi írók felé terelte (18:16). A gyári munka során a zsidókkal és nyilasokkal való megismerkedésről is szól (23:05). Szól arról, hogy felvették középiskolába, de be kellett vonulnia a hadseregbe. Később dezertált, alig kerülte ki a csendőröket, de végül nem kapták el (25:20). Szól arról, hogy az oroszok is elvitték dolgozni, miután megszállták az országot, megpróbált elszökni, de nem sikerült (31:20). A Nemzeti Parasztpártban irodalmi példaképei ültek, így belépett, bár nem szerette a pártpolitikát. A legfontosabb kérdés a földreform volt, amit pártja dolgozott ki (32:32). 1947-ben a legfontosabb kérdés a szövetkezetek kérdése volt, erről Erdei Ferenccel közösen tartott gyűlést (35:20). A fordulat éve az NPP-t is felszámolta, sőt, a tagok az állambiztonság látókörébe kerültek (40:30), majd 1956-ban Veres Péter ki is jelentette, hogy többé senki balekja nem lesz (42:30).
Interjúalany: Kővári Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. május 13.
Készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő
Majdnem színész
Hossz: 00:25:00
Tárgy:
Mindennapi élet
Az interjúalany beszél szülőhelyéről, a Horthy-korszak oktatásáról, diákcsínyeikről és munkáikról (0:00), majd rátér a tanítóira (3:50). Szól a leventemozgalomról, a kiképzésekről (6:45), valamint a II. világháború kitöréséről (10:58). Beszél Sopron többszöri bombázásáról, és arról, hogy az emberek először nem akarták elhinni, hogy bombázzák őket (13:00). Elmeséli, hogyan élt át egy légitámadást a celldömölki úton, és hogy látta a pusztítást és a sok holttestet, amit hátrahagyott (15:14). Beszél Horthy sikertelen kiugrási kísérletéről, a nyilas hatalomátvételről, valamint a Hunyadi SS-ről és az ott uralkodó agresszív légkörről (15:50). Szól arról, hogy Graz környékén megpróbáltak nyugati hadifogságba esni, de végül az oroszok kapták el őket, valamint arról, hogy fiatal koruk miatt nem vitték el őket hadifogságba (17:55). Végül elhelyezkedéséről szól, valamint színészi felvételijéről (19:28).
Interjúalany: Baán Jenő
Felvétel időpontja: 2010. december 16.
Készítette: Széchenyi István Gimnázium, Sopron
