Interjú
Gyűjteményhez ad
Ifjúság a szocializmusban
2703 megtekintés
Hossz: 00:39:00
Leírás:
Az interjúalany 1956-ban született Abán (Fejér megye). Elmondja a szüleitől, nagyszüleitől hallott történeteket a II. világháborúról. Egyik nagyapja elesett a Don-kanyarban, másik 1953-ig volt hadifogoly a Szovjetunióban. A család otthon maradt tagjai menekültek a front elől. (02:12) Szintén családjától hallott a Rákosi-korszakról, a beszolgáltatásokról, padlássöprésekről. (05:12) Az interjúalany apja hivatásos katona volt, anyja háztartásbeli. Négyen voltak testvérek. Kötelezően volt kisdobos, majd úttörő. Károsnak tartja, hogy a gyerekeket kommunista ideológiai nevelésben részesítették, de pozitív volt, hogy a gyerekek közösségbe kerültek. (07:56) Beszél a TSZ-ek működéséről. Már 12 évesen ott dolgozott nyaranta. (10:08) Kitanulta a festő-mázoló szakmát, sokat tudott maszekolni. Kötelező volt belépni a KISZ-be. Barátaival autóstoppal bejárta Lengyelországot. (10:02) Közveszélyes munkakerülésért félreértésből majdnem letartóztatták. Mint később kiderült, egyik barátja besúgó volt. (15:34) Beszél a fiatalok szórakozási lehetőségeiről, a rendőri intézkedésekről. A '70-es években kezdett lazulni a rendszer. (21:48) A KISZ- és párttitkárok a saját "területükön" kiskirályok voltak. (22:58) Beszél külföldi utazásairól, csencseléseiről. Kijevben látta a hatalmas szegénységet. (29:30) Beszél arról, hogyan próbálták elnyomni az egyházakat, a vallási életet. Az interjúalany apja katona volt, így tilos lett volna a család számára minden vallási tevékenység, de titokban gyakorolták hitüket. A '70-es évektől már nem üldözték olyan keményen a vallást, "megtűrt" lett az egyház. (32:58) Az interjúalany is hivatásos katona lett 1984-ben (lakhatási okokból). 1985-ben MSZMP tag lett, de semmilyen politikai munkát nem végzett. A rendszerváltoztatás idején a politikai tisztek voltak az elsők, akik "átálltak" az ellenzék oldalára. Az emberek többsége azonnali javulást várt, nem gondolták, hogy sokáig tart majd az átmenet. (36:02) A rendszerváltoztatás után rendőr lett, itt tapasztalta a társadalmi változás minden hátulütőjét. Az interjúalany is jobb életet várt, gyors életszínvonal-növekedést. (39:08)
Említett időszakok, témák
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- A Kádár-korszak válságjelenségeiről
- A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve:
Csonka Tibor
Interjúalany lakhelye:
Székesfehérvár
Interjúalany született:
Aba,
1956
Interjúalany foglalkozása:
nyugdíjas rendőr, rendőr, festő-mázoló
Felvétel időpontja:
2011. február 09.
Felvétel helyszíne:
Székesfehérvár
Kapcsolódó interjúk
Kovács Antalné életútja
Hossz: 00:23:00
Az interjúalany beszél családjáról, életkörülményeikről a két világháború között. Beszél II. világháborús emlékeiről, például az esküvőjéről, ami egybeesett az oroszok bejövetelével (5:28). Beszél továbbá az újjáépítés éveiről (11:15), és a mezőgazdaság átalakításáról is (13:47). Végül a Kádár-korszak alatti viszonylagos jólétről beszélt (16:08).
Interjúalany: Kovács Antalné
Felvétel időpontja: 2010. június 29.
Mégis itt vagyunk
Hossz: 00:37:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, családjáról, munkás szüleiről (0:12), majd rátér arra, hogy gyerekként milyen játékokat játszottak, hol aludtak (5:00). Beszél az ünnepekről, a karácsony megünnepléséről (8:20). Szól II. világháborús emlékeiről, a bombázásokról, valamint arról, hogy kiszedették a fülbevalókat a lányok füléből, nehogy a szovjetek kitépjék (10:57). Szól a svábok kitelepítéséről Solymárról. A listáról az utosló pillanatban vették le őket, mert édesapja foglalkozására szükség volt, de sok rokonukat kitelepítették (13:18). Szól arról, hogy sokan elásták az értékeiket abban a reményben, hogy még visszatérhetnek. Szól az első és második transzportról, valamint arról, hogy Karlsruhe környékén barakkokban szállásolták el a kitelepítetteket (17:00). Egyik kitelepített sógora 1954-ben egy felhívás hatására Ausztráliába települt, ahonnan még ma is levelezik a két család (21:00). Megemlíti az 56-os forradalmat (22:48), majd rátér arra, hogy a kitelepítés után nem volt tanítás sokáig, ő pedig dolgozni kezdett. Először az óvodában segített be, majd kitanulta az esztergályos szakmát (23:40). Később irodai munkára került, békekölcsönt kellett váltania, majd végül a faiparban kezdett dolgozni. Itt ismerte meg a férjét is, aki később iparengedélyt váltott ki (27:10). Arról is szól, hogy sokan félelemből magyarosították a nevüket (31:50). Végül a Kádár-korszak jobb életkörülményeiről szól, a rengeteg munkáról, ami az ország újjáépítéséhez kellett. A fejlődést jól jelzi, hogy nem kellett annyi gyermekkoporsót készíteni, mert a gyermekhalandóság nagyban csökkent. Szól arról is, hogyan élénkült meg a németországi rokonokkal való kapcsolattartás 1956 után (32:30).
Interjúalany: Kővári Mátyásné Anna
Felvétel időpontja: 2011. október 26.
Megmaradás és otthonkeresés
Hossz: 00:30:00
Az interjúalany beszél 1919-es születéséről és a trianoni békeszerződésről (0:15), majd oktatásáról és a férjével való megismerkedéséről (4:22). Szól arról, hogy a visszacsatolásokkal hogyan került Magyarország a németek hálójába (9:00), majd arról, hogy a magyarok nem tehettek semmit a németek őrültségei ellen (10:00). Szól férje katonai szolgálatáról, illetve a magyarok szerepléséről a világháborúban (11:25). Rátér a földkérdés trükkös rendezésére (14:45), majd a Rákosi-rendszer működésének elemzésére (17:15). Szól az 1956-os forradalomról (19:00). Beszél a zsidók deportálásáról, az őket sújtó intézkedésekről és azokról, akik segítették őket. Azt mondta egy sárgacsillagot viselő zsidó fiúnak, hogy ne szégyellje magát, inkább legyen büszke (21:55). Végül arról szól, mennyit lehet a zsidóságtól tanulni (29:30).
Interjúalany: Ölbey Árpádné
Felvétel időpontja: 2011. január 27.
