Az interjúalany az interjú során elsősorban az Aszódi Evangélikus Gimnáziumban töltött éveiről mesél, és ennek kapcsán kitér a német és orosz megszállásra, a kommunista ifjúságpolitikára, a háború utáni újjáépítésre valamint az iskola államosítására is. 0:49--iskolai évek, családban bekövetkezett változások 08:55--II. világháború hatása a személyes életére 10:14-- leventemozgalom, cserkészet 16:00--orosz és német bevonulás 18:03-- orosz bevonulás hatása a gimnáziumra 22:00--kényszermunka 36:00--az iskola államosítása 39:13--a korabeli érettségi menete 43:00--pályaválasztás nehézségei

Vajda István 1935-ben született az Alföldön, a Viharsarokban. Édesapja a Blaskovits-uradalom gépésze volt, a fiú azonban már Szegeden vegyészmérnöknek tanult, ahonnan 1954-ben a Salgótarjáni Szénbányákhoz került dolgozni. Az interjú két részre tagolódik Az első rész a második világháború Battonya-Csanádpalota térségében 1944 őszén zajló harcainak elbeszélése. A második rész az Alföld paraszti világáról ad leírást. Az interjú első felében Vajda István elmeséli édesapja eltűnését a Don-kanyarban, beszámol arról a három évről, amikor nap mint nap kiment bátyjával az érkező vonatok elé, hogy a hazatérő hadifoglyoktól apja után érdeklődjék. Beszél 1944 őszének harcairól, a Vörös Hadsereg és a magyar-német erők hetekig tartó küzdelmeiről. Kitér az oroszok és a németek civil lakossággal szembeni viselkedésére, a halott katonák temetésére. A második tematikai egység a paraszti élet leírása, mely során a gépesített nagybirtok és a tradicionális kisparaszti gazdálkodás kerül szembe egymással. Betekintést nyerhetünk az uradalmi cselédek, illetve a napszámosok mindennapjaiba, munkájába, illetve szórakozásába is. 0:14--születés, gyermekkor, szülők; 1:18--hogyan került ki apja a frontra és hogyan tűnt el a Don-kanyarban; 3:30--az orosz csapatok bevonulása, hogyan élték meg a környéken dúló harcokat; 6:42--a világháborút követő időszak, a foglyok hazatérése; 8:11--a szovjet katonák viselkedése; 10:55--a háborút követő újrakezdés, gyermekként végzett napszámosmunka, a továbbtanulás; 13:56--milyenek voltak ebben az időszakban a mezőgazdasági munkák, illetve a falusi élet; 22:38--a korabeli szórakozási lehetőségek falun

A 91 éves Palásthy úr Kassán született. Beszél arról, hogyan fogadták Csehszlovákiában élő magyarként a bécsi döntést (0:00), majd rátér az ottani oktatás leírására (4:35), különös tekintettel a nyelvtanulásra (9::02) és a szórakozásra, művelődésre (12:30). Beszél második világháborús katonai szolgálatáról és ausztriai brit hadifogságáról (17:45). Ottani esküvőjéről (23:40) is szól, valamint a hazatérés nehézségeiről (26:20). Szól a Benes-dekrétumokról és a többnemzetiségű Csehszlovákia felépítéséről (28:15). Rátér a szlovák nacionalizmusra és a csehszlovák-magyar lakosságcserére (32:35). Magyarországon a szegedi tanítóképzőben helyezkedett el, ahol meglepte az ottani osztálytagozódás a felvidéki egyenlőség után (36:12). Beszél a szovjet rendszer kilépüléséről, a szaktudás hiányáról, és bátyja koncepciós peréről (39:03). Szól arról, miként figyelték őt is, mikor tanárcsere programon vett részt Szabadkán (44:24). Szemét operáltatni Svájcba szeretett volna utazni, ezért előtte és utána el kellett mennie az ÁVH-ra (47:38). Beszél arról, hogyan kérték fel később az ávósok, hogy legyen a csapatuk edzője (49:20).