Interjú

Gyűjteményhez ad
Gulág - Málenkij robot
katonaság
kényszerlakhely
1956
kárpótlás
Szovjetúnió
láger
át- és kitelepítések
Valksbund

Mindig a Szűzanyát kértem

2635 megtekintés

Hossz: 00:26:00
Témakörök: GULAG/GUPVI
Leírás: Az interjúalany beszél arról, hogy a háború után málenkij robotra szállították (0:51). Beszámol a bevagonírozásról és a vonatútról (3:04), arról, hogy milyen munkát végeztek a lágerban, milyen körülmények uralkodtak (6:11), milyen volt a kényszerlakhely (11:28), hogyan jöhettek haza (16:57). Mesél arról, hogy édesapját 1944-ben a németek besorozták az SS-be (18:57), valamint arról, hogy az interjúalany élete hogyan alakult hazatérése után (21:48). Kitér arra, hogy felvidékieket telepítettek be a kitelepített svábok helyére (23:16), végül pedig beszél a rendszerváltoztatás utáni kárpótlásról (24:50).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
Interjúalany neve: Tepper Teréz
Interjúalany lakhelye: Somberek
Interjúalany született: Szellő, 1927
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. április 10.
Felvétel helyszíne: Pécsvárad

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:28:00
Az interjúalany beszél oktatásáról, évvesztességéről, és arról, hogy minden osztály legfiatalabb és ambíciózusabb tagja volt (0:18). Szól Kiskunfélegyházára költözésükről, az úttörőéletről, az örsökről, tisztségekről és táborokról (2:20). Szól az állategészségügyi szakközépiskoláról, a TSZ-ekkel való tanulási együttműködésről (6:30). Beszél a KISZ-ről, a vele járó előnyökről, a közösségi élet szervezéséről, a szőlőkapáló építőtáborról (10:38). Beszél arról, hogy középiskola után kezdetben sokat kellett tanulnia, de első év végére megint a legjobbak között volt (15:40). Szól katonai szolgálatáról, arról, hogy a tanulatlan tisztek szerettek az egyetemistákkal feladatokat végeztetni, valamint arról, hogyan szervezte ott is a közösségi életet (19:40). Végül az agráregyetemről szól (25:22), a tanításról, és arról, hogy mi volt jobb a Kádár-korszakban (26:32).
Interjúalany: Rózsa Pál Csaba
Felvétel időpontja: 2011. január 21.

Hossz: 00:28:00
Elmeséli 1933-as születésének és gyermekkorának a körülményeit a nagy gazdasági válság alatt Abaligeten. Katolikus népiskolába járt, ahol csak egy tanterem volt, a tanító házaspár egyben a kántorok is voltak. (02:10) Édesapja katona lett, a világháború után a családot sváb származása miatt 1947-ben kitelepítették. A Hortobágyra akarták telepíteni őket, de egy rokoni család szállást adott nekik, míg később bérelni tudtak egy lakást. (04:44) Az időrendet felborítva elmondja a korábbi szovjet megszállás menetét, amely sok halottat követelt. (08:12) Nagyapját, mivel jól tudott oroszul, a szovjetek magukkal vitték tolmácsnak, közben a katonák molesztálták a nőket és részegeskedtek. (09:44) Elmondja a pengő hiperinflációját, az emiatt kialakult cserekereskedelmet és a rossz körülményeket. (11:40) A forint bevezetésével rendeződött a család anyagi helyzete is. (12:52) Újra elmondja, hogy az első kitelepítésből csak kilakoltatás lett, majd 1948-ban Németországba akarták kitelepíteni a családot. Végül, mivel magyar érzelműek voltak, maradhattak, de az édesanya nem kaphatott állandó munkát. (15:20) Az akkor 14 éves interjúalany, hogy segíthesse a családját, a helyi orvosnál dolgozott. Először a gyermekeire vigyázott, majd házimunkát is végzett (16:00) 1950-ben ment férjhez, ekkor öt évre elköltözött a faluból. Két gyermeke született, majd visszajöttek Abaligetre, ekkor említi meg, hogy édesapja meghalt a fronton a II. világháborúban. Elkezdtek gazdálkodni. (18:06) Elmondja a családi életet és a konfliktusokat, az akkori társadalmi kapcsolatokat, gyermekeinek iskoláztatását. 1962-ben beköltözött a család Pécsre. (20:10) Számára a Kádár-korszak biztonságot adott, mivel volt munkája és ezért nyugodtan vehetett fel kölcsönöket (29-et) a kiadások fedezésére. (22:46) 1962-66-ig a férje építőipari vállalatnál volt raktárvezető, az intrerjúalany ugyanott villamossági raktáros. Elmondja munkája menetét. A vállalat megszűnése után gépállomáson dolgoztak nyugdíjazásukig. (25:40) Káros hatásai ellenére pozitívan értékeli a Kádár-korszakot. (27:04)
Interjúalany: Hegedűs Józsefné
Felvétel időpontja: 2011. április 18.

Hossz: 00:41:00
Tárgy: '50-es évek, 1956
0:00 1944-ben egy bombázás idején született a Kútvölgyi-kórházban, családi háttér, gyermekkor 3:00 az ötvenes éveket gyerekként élte meg, az iskola még nem volt koedukált, mesél az iskolai évekről 6:10 minden iskolai nap úgy kezdődött, hogy felsorakozott az iskola, és friss virágot kellett vinni Rákosi-szobrához, az iskolában viszont kisebbek voltak a társadalmi különbségek 8:50 az iskola alsó tagozatában nem volt sok politika, de pl. Sztálin 60. születésnapjára dolgozatot kellett írni arról, hogy születésnapi ajándékul miben fognak megváltozni, Sztálin halálakor minden házra fekete lobogót kellett kitűzni 11:35 az iskolában nem volt egyenruha, egyedül a piros nyakkendőt kellett viselni ötödiktől 13:39 a pedagógus szerepe teljesen más volt, adhatott pofont vagy körmöst 14:38 1956 megváltoztatta ezt a világot, harcok folytak, halottak napján a Kerepesi temetőben elvesztek, így keveredtek a Köztársaság térre, ahol ostrom folyt, disszidáló csoporttal is találkozott 18:12 a Moszkva téren a Fény utcai piacnál látott frissen hantolt sírokat; lövöldözést is játszottak gyerekként, ki is jött értük egy őrjárat 20:59 az iskola februárban indult, és ekkor már politizálás zajlott az iskolában, ekkor lett ellenforradalom 1956 24:13 a kommunista szombat a hatvanas évek közepétől jött be 25:22 a cenzúra abban volt megfogható, hogy az újságban csak dicsőségrovatok voltak 27:43 az ÁVH volt a korabeli politikai rendőrség, elmeséli a nagybátyja esetét; a besúgásokat a körzeti megbízottak végezték 31:44 felidézi gyermekkori csínytevéseit 33:39 a sztahanovisták voltak az „élmunkások”, akik túlteljesítették a tervet, ők a kulákok elleni csasztuskákért kaptak egy üveg Bambit 37:00 a mai fiatalok számára a családi közösség nagyon hiányzik
Interjúalany: Dr Bilkei Pál
Felvétel időpontja: 2011. május 26.