Interjú

Gyűjteményhez ad
oktatás
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
'50-es évek
Hortobágy
pengő
Kádár-korszak
II. világháború
80-as évek
60-as évek
át- és kitelepítések
Valksbund
'70-es évek
'40-es évek

Hegedűs Józsefné emlékei

2367 megtekintés

Hossz: 00:28:00
Témakörök: kettős megszállás, Át- és kitelepítések
Leírás: Elmeséli 1933-as születésének és gyermekkorának a körülményeit a nagy gazdasági válság alatt Abaligeten. Katolikus népiskolába járt, ahol csak egy tanterem volt, a tanító házaspár egyben a kántorok is voltak. (02:10) Édesapja katona lett, a világháború után a családot sváb származása miatt 1947-ben kitelepítették. A Hortobágyra akarták telepíteni őket, de egy rokoni család szállást adott nekik, míg később bérelni tudtak egy lakást. (04:44) Az időrendet felborítva elmondja a korábbi szovjet megszállás menetét, amely sok halottat követelt. (08:12) Nagyapját, mivel jól tudott oroszul, a szovjetek magukkal vitték tolmácsnak, közben a katonák molesztálták a nőket és részegeskedtek. (09:44) Elmondja a pengő hiperinflációját, az emiatt kialakult cserekereskedelmet és a rossz körülményeket. (11:40) A forint bevezetésével rendeződött a család anyagi helyzete is. (12:52) Újra elmondja, hogy az első kitelepítésből csak kilakoltatás lett, majd 1948-ban Németországba akarták kitelepíteni a családot. Végül, mivel magyar érzelműek voltak, maradhattak, de az édesanya nem kaphatott állandó munkát. (15:20) Az akkor 14 éves interjúalany, hogy segíthesse a családját, a helyi orvosnál dolgozott. Először a gyermekeire vigyázott, majd házimunkát is végzett (16:00) 1950-ben ment férjhez, ekkor öt évre elköltözött a faluból. Két gyermeke született, majd visszajöttek Abaligetre, ekkor említi meg, hogy édesapja meghalt a fronton a II. világháborúban. Elkezdtek gazdálkodni. (18:06) Elmondja a családi életet és a konfliktusokat, az akkori társadalmi kapcsolatokat, gyermekeinek iskoláztatását. 1962-ben beköltözött a család Pécsre. (20:10) Számára a Kádár-korszak biztonságot adott, mivel volt munkája és ezért nyugodtan vehetett fel kölcsönöket (29-et) a kiadások fedezésére. (22:46) 1962-66-ig a férje építőipari vállalatnál volt raktárvezető, az intrerjúalany ugyanott villamossági raktáros. Elmondja munkája menetét. A vállalat megszűnése után gépállomáson dolgoztak nyugdíjazásukig. (25:40) Káros hatásai ellenére pozitívan értékeli a Kádár-korszakot. (27:04)
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Hegedűs Józsefné
Interjúalany lakhelye: Pécs
Interjúalany született: Abaliget, 1933
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. április 18.
Felvétel helyszíne: Komló
Interjút készítette: Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola, Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:58:00
Tárgy: kettős megszállás, Hétköznapi szocializmus, 1956
Nagypilit községben született. 6 elemi elvégzése után a a tanító tovább szerette volna taníttatni az interjúalanyt, de az apja nem engedte, mert a munkáskézre nagyobb szükség volt. Erről és a házimunkákról mesélt(0:07).Ő és bátyja elhatározták, hogy továbbtanulnak - így kerültek Pápára(4:47).A bátyja műtrágyagyárban kapott állást, az interjúalany pedig fuvarozó lett - innen Diósgyőrbe mentek munka után (közben pedig tanulnia kellett)(6:05).Amikor a háború elérte Miskolcot, bezáratták a gyárat, ahol dolgozott. Ezzel és a háborús helyzettel kapcsolatban meséli személyes élményeit(11:24).A háborút szerencsésen és leleményesen élte túl, utaná igyekezett egyből munkát keresni. Ennek a történetét is elmeséli(28:14).Nagyon jól keresett a munkahelyein, mivel nagyon jól is dolgozott - az elsők között kpata meg az élmunkáskitüntetést. Hogy ezt nem véletlenül érdemelte ki, azt a személyes történeteivel támasztja alá(37:38).
Interjúalany: Csatári Ernő
Felvétel időpontja: 2011. február 17.
Készítette: Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc

Hossz: 00:21:00
Tárgy: kettős megszállás, Át- és kitelepítések, Mindennapi élet
Az interjúalany beszél az 1919-es román megszállásról (1:44), pilóta öccséről, akit Olaszországban képeztek ki (9:20), mesél az állomás bombázásáról, az óvóhelyről (11:37), a rekvirálásokról (15:15), arról, hogy a háború után a Felvidéken nemkívánatos személynek nyilvánították őket (16:14).
Interjúalany: Mágyel Istvánné
Felvétel időpontja: 2011. február 18.
Készítette: Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Tatabánya

Hossz: 00:42:00
Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, szovjet megszállás
0:00 1944-ben bevonult katonának, és a Keleti-Kárpátokba vitték őket, ott védelmi vonalat építettek ki, de a románok átállása miatt hazavezényelték őket, kilenc napig gyalog jöttek, ebben az időben élték meg a kiugrási kísérletet is 3:50 feleskették őket Szálasira, majd elindultak Németország felé, Szombathely közeléből gyalog mentek Bécsújhelyre, ott bevagonírozták őket három zászlóaljjal, Prágán és Drezdán keresztül vonatoztak, és fokozatosan lekapcsolták a különböző századokat, ők viszont Frankfurt közelébe kerültek 6:24 elmesél egy légiriadót, ami ott érte őket Németországban, a várost gyújtóbombákkal bombázták 9:11 elhatározták, hogy megadják magukat akkor, amikor az ellenség jön nyugatról, elfogásuk után Trierbe viszik őket, majd onnan is tovább, elbeszéli a hadifogoly-tábor felépítését 11:52 az amerikaiak aránylag jól táplálták őket, viszont pokrócot és ágyat sokáig nem kaptak 12:53 1945 augusztusában a hadifogoly-tábor francia kezelésbe került, az élelemellátás nagyon leromlik, de át is helyezik őket a tenger partjára, négyszemélyes katonai sátrakban helyezik el, azonban nagyon sokan meghalnak ott a rossz ellátás, és a rossz körülmények miatt 17:08 1945 októberében jött végül hozzájuk az amerikai Vöröskereszt, adomány is érkezett velük a táborba, az ellátás egyből feljavul 21:25 vonattal szállítják őket haza, májusban indítják őket haza, Strasbourgon keresztül 28:05 este jött haza május 27.-én, elmeséli, hogy mi fogadta őt otthon, az oroszok betörtek a lakásukba, a nővére segítségére siető édesapját, és testvéreit a szovjetek agyonlőtték, a nővérét agyonverték
Interjúalany: Mészáros Antal
Felvétel időpontja: 2010. augusztus 27.
Készítette: Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium, Sopron