Interjú
Gyűjteményhez ad
Hegedűs Józsefné emlékei
2340 megtekintés
Hossz: 00:28:00
Leírás:
Elmeséli 1933-as születésének és gyermekkorának a körülményeit a nagy gazdasági válság alatt Abaligeten. Katolikus népiskolába járt, ahol csak egy tanterem volt, a tanító házaspár egyben a kántorok is voltak. (02:10) Édesapja katona lett, a világháború után a családot sváb származása miatt 1947-ben kitelepítették. A Hortobágyra akarták telepíteni őket, de egy rokoni család szállást adott nekik, míg később bérelni tudtak egy lakást. (04:44) Az időrendet felborítva elmondja a korábbi szovjet megszállás menetét, amely sok halottat követelt. (08:12) Nagyapját, mivel jól tudott oroszul, a szovjetek magukkal vitték tolmácsnak, közben a katonák molesztálták a nőket és részegeskedtek. (09:44) Elmondja a pengő hiperinflációját, az emiatt kialakult cserekereskedelmet és a rossz körülményeket. (11:40) A forint bevezetésével rendeződött a család anyagi helyzete is. (12:52) Újra elmondja, hogy az első kitelepítésből csak kilakoltatás lett, majd 1948-ban Németországba akarták kitelepíteni a családot. Végül, mivel magyar érzelműek voltak, maradhattak, de az édesanya nem kaphatott állandó munkát. (15:20) Az akkor 14 éves interjúalany, hogy segíthesse a családját, a helyi orvosnál dolgozott. Először a gyermekeire vigyázott, majd házimunkát is végzett (16:00) 1950-ben ment férjhez, ekkor öt évre elköltözött a faluból. Két gyermeke született, majd visszajöttek Abaligetre, ekkor említi meg, hogy édesapja meghalt a fronton a II. világháborúban. Elkezdtek gazdálkodni. (18:06) Elmondja a családi életet és a konfliktusokat, az akkori társadalmi kapcsolatokat, gyermekeinek iskoláztatását. 1962-ben beköltözött a család Pécsre. (20:10) Számára a Kádár-korszak biztonságot adott, mivel volt munkája és ezért nyugodtan vehetett fel kölcsönöket (29-et) a kiadások fedezésére. (22:46) 1962-66-ig a férje építőipari vállalatnál volt raktárvezető, az intrerjúalany ugyanott villamossági raktáros. Elmondja munkája menetét. A vállalat megszűnése után gépállomáson dolgoztak nyugdíjazásukig. (25:40) Káros hatásai ellenére pozitívan értékeli a Kádár-korszakot. (27:04)
Említett időszakok, témák
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve:
Hegedűs Józsefné
Interjúalany lakhelye:
Pécs
Interjúalany született:
Abaliget,
1933
Interjúalany foglalkozása:
nyugdíjas
Felvétel időpontja:
2011. április 18.
Felvétel helyszíne:
Komló
Interjút készítette:
Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola, Pécs
Kapcsolódó interjúk
Egy Felvidékről kitelepített család
Hossz: 00:44:00
Az alany mesél családi emlékanyagáról, Hitlerrel való találkozásukról (felvidék megszállása) (02:00-tól), a felvidéki etnikumokról és egymáshoz való rossz viszonyukról, németesítésről.
A Horty rendszer nyújtotta lehetőségről a Magyarországon, magyarul tanulásra (06:00-tól) és a vele való találkozásról.
A második világháborúról (8:30-tól), a front és a civilek ide-oda utazásáról, a menekülők uszályának és Krems bombázásáról.
Visszatérésükről és az új Csehszlovákiáról (14:00-tól), a magyar nyelv használatának büntetéséről, a magukat partizánoknak vallók vagyonszerzéséről.
A Benes-dekrétumokról és a kitelepítésről, a reszlovakizációról, Benes politizálásáról és haláláról, az ellenvonattal és a cseretulajdonosokkal való találkozásról, a Délvidékre száműzöttségről, az ottani sváb tulajdonossal ápolt jó kapcsolatról.
Beszél a beilleszkedésről az új környezetbe és iskolába (26:30-tól), osztályidegenségről, munkáról távírászként és a kényszerű besorozásról a taszári reptérre.
1956-tal kapcsolatban beszél a repülőtér szovjet megszállásáról, a szökésről a hadifogság elől, a hazafele megtett kalandos útról, mecseki nemzetőrökről, csellel Mohácsra jutásról.
Beszél az öccséről, aki fegyvertelen forradalmárként nem disszidált, végül az ő elviteléről, megkínzásáról és félholtra veretéséről, majd deportálásáról.
Interjúalany: Grossmann Jenő
Felvétel időpontja: 2011. január 07.
Készítette: Kodály Zoltán Gimnázium, Pécs
Hadifogságból a Hortobágyra
Hossz: 00:32:00
Az interjúalany mesél II. világháborús katonaemlékeiről, a hortobágyi munkatáborról, az itteni körülményekről, illetve az itt végzett munkáról, végül pedig a hazatérést követő további sorsáról.
0:29--hogyan, milyen körülmények között hurcolták el 1950-ben a Hortobágyra, a Borzas-tanyára;
7:25--milyen körülmények fogadták őket a tanyán a megérkezésük után, milyen munkákat kezdtek végezni itt;
15:16--hogyan szállították ki őket a munkahelyükre, milyen épületekben laktak;
17:33--kiket vittek el a táborba;
18:21--katonai szolgálata a II. világháború alatt;
25:58--mikor és hogyan szabadult a Hortobágyról;
27:0--mi történt vele a szabadulás után, hogyan talált munkát;
31:15--milyen kárpótlást kapott az elhurcolásért
Interjúalany: Schleining Károly
Felvétel időpontja: 2010. november 29.
Interjú Almássy Antallal
Hossz: 00:34:00
Almássy Antal: az interjú rövid összefoglalása.
Rövid bemutatkozás után (0.29-ig) először apja II. világháború alatti halálra ítéléséről, majd a család kitelepítéséről beszél, majd rátér az emigrálásra, az újrakezdés nehézségeire és a másodszori családalapításra (3.57-től). Többször kitér az arisztokrácia, illetve a mindenkori elit közösség iránti anyagi felelősségre, pl. 18.14-től a pásztói kórház alapítása kapcsán. 25.44-tő beszél arról, hogy hogyan tudott a család kapcsolatot tartani az itthon maradt családtagokkal, majd elmeséli hazatelepülésének körülményeit.
Interjúalany: Almássy Antal
