Interjú

Gyűjteményhez ad
nyilasok
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
hadifogság
légitámadás
óvóhely
II. világháború
kiugrás

Hadifogság Franciaországban

2957 megtekintés

Hossz: 00:42:00
Leírás: 0:00 1944-ben bevonult katonának, és a Keleti-Kárpátokba vitték őket, ott védelmi vonalat építettek ki, de a románok átállása miatt hazavezényelték őket, kilenc napig gyalog jöttek, ebben az időben élték meg a kiugrási kísérletet is 3:50 feleskették őket Szálasira, majd elindultak Németország felé, Szombathely közeléből gyalog mentek Bécsújhelyre, ott bevagonírozták őket három zászlóaljjal, Prágán és Drezdán keresztül vonatoztak, és fokozatosan lekapcsolták a különböző századokat, ők viszont Frankfurt közelébe kerültek 6:24 elmesél egy légiriadót, ami ott érte őket Németországban, a várost gyújtóbombákkal bombázták 9:11 elhatározták, hogy megadják magukat akkor, amikor az ellenség jön nyugatról, elfogásuk után Trierbe viszik őket, majd onnan is tovább, elbeszéli a hadifogoly-tábor felépítését 11:52 az amerikaiak aránylag jól táplálták őket, viszont pokrócot és ágyat sokáig nem kaptak 12:53 1945 augusztusában a hadifogoly-tábor francia kezelésbe került, az élelemellátás nagyon leromlik, de át is helyezik őket a tenger partjára, négyszemélyes katonai sátrakban helyezik el, azonban nagyon sokan meghalnak ott a rossz ellátás, és a rossz körülmények miatt 17:08 1945 októberében jött végül hozzájuk az amerikai Vöröskereszt, adomány is érkezett velük a táborba, az ellátás egyből feljavul 21:25 vonattal szállítják őket haza, májusban indítják őket haza, Strasbourgon keresztül 28:05 este jött haza május 27.-én, elmeséli, hogy mi fogadta őt otthon, az oroszok betörtek a lakásukba, a nővére segítségére siető édesapját, és testvéreit a szovjetek agyonlőtték, a nővérét agyonverték
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
Interjúalany neve: Mészáros Antal
Interjúalany lakhelye: Sopronhorpács
Interjúalany született: Sopronhorpács, 1929
Interjúalany foglalkozása: mezőgazdasági dolgozó
Felvétel időpontja: 2010. augusztus 27.
Felvétel helyszíne: Sopronhorpács

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:16:00
Az interjúalany beszél második világháborús emlékeiről, kitelepítésükről (0:42), a háború utáni újrakezdésről, cserekereskedelemről (5:56), az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről (8:48), a kulákok meghurcolásáról (10:02), a TSZ-ekről (10:50), a faluban lelőtt emberekről (11:35), a Kádár-korszakról, munkájáról (12:39), az ünnepségekről, megemlékezésekről (14:13).
Interjúalany: Dr. Szigethy Gyuláné
Felvétel időpontja: 2011. április 21.

Hossz: 00:34:00
Az interjúalany beszél családjáról, gyermekkoráról, arról, hogyan segített otthon a szüleinek (1:00), majd rátér arra, hogy a negyvenes évek végén rengetegszer feljelentették a férjét, és bár mindig tisztázták, rendszeres látogató volt a rendőr (4:06). Szól az államosításokról, a megélhetésért folytatott küzdelemről, férje fuvarosi munkáiról (7:50). Beszél arról, hogyan költöztek el és kezdtek gazdálkodni (9:26). Szól arról, hogy biztonságosabb és jobb az életük, mikortól férje lett a TSZ főkönyvelője (11:10), valamint arról, hogy az erdő mellett lakva nagyon féltek (14:38). Szól arról, hogyan kezdték el a vendéglátást és a turisztikát, és hogyan kezdtek el gyarapodni (15:40). Szól a német megszállásról, vendéglőjük lefoglalásáról és a tisztekre való főzésről (18:35). Az oroszok bejövetele az Esterházy birtokon érte őket, ahol a cselédek fogadták be őket. Több lánnyal együtt az oroszok őt is kiválasztották, de elengedték. Később egy-két alkalommal elvitték őket munkára, de mindig hazaengedték (20:30). Szól arról, hogyan fosztották ki a családját, amiért kuláknak nyilvánították (28:20). Öccsét kitették az egyetemről, majd 1956-ban disszidált (29:27). Végül az államosítás szörnyűségeiről és a kárpótlásról szól (31:50).
Interjúalany: Barcza Dezsőné
Felvétel időpontja: 2011. február 26.

Hossz: 00:33:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, Budapesten dolgozva ismerkedett meg a férjével, egy zsidó családnál volt háztartásbeli 2:43 1943-ban költöztek Lentibe, a helyi uradalomban dolgoztak, a gyermeke korán meghalt 5:25 mesél a háború idejéről 9:46 a szovjet hadsereg tüzérséggel támadta a környéket, ezért mély óvóhelyet kellett ásniuk, de a javaik elégtek a házukat elpusztító tűzben 15:46 ruhájuk híján minden nap ugyanazt viselték egy ideig, úgy gyűjtötték össze a különböző ruhadarabokat, felidézi a háború utáni élelemhiányt 27:27 a fia temetésekor a sírásó nem fogadta el a pénzt, mert az nem ért semmit, felidézi a különböző nációjú katonák érkezését
Interjúalany: Tóth Ferencné
Felvétel időpontja: 2011. július 12.