Interjú
Gyűjteményhez ad
1956 testközelből
2825 megtekintés
Hossz: 00:41:51
Témakörök:
1956
Leírás:
Az interjúalany beszél az 1956-os forradalomról, amelyet egy budapesti laktanyában katonaként élt át.
0:15--születés, családja;
0.50--emlékei a II. világháborúról;
1:57--iskolái, hogy kerül a városi iskolába, különbség a városi és a tanyasi iskola között, iskolai fenyítések, taneszközök;
6:45--emlékei az 1956-os események előzményeiről, díszőrség Rajk László újratemetésekor, hogyan készült a honvédség az eseményre, hogyan zajlott az esemény, egyéb rehabilitáltak újratemetései;
11:43--október 23. előzményei a laktanyában, hogyan értesültek az október 23-i eseményekről;
19:50--a lövöldözések kezdete, hogyan élik ezt meg a laktanyában;
24:55--bajtársai, akik elestek az októberi események alatt;
30:55--1956. november 4. eseményei, Maléter Pál tevékenysége, hogyan tették le a fegyvert;
35:33--leszerelése az akkor még titkosan működő magyar rakétás egységtől, az ellene indított fegyelmi eljárás;
38:8--munkái a leszerelése után;
38:55--összegző véleménye 1956-ról, győzhetett volna-e a forradalom, ha a szovjetek nem avatkoznak be;
41:20--magánélete
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
- A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
- A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve:
Bálint János
Interjúalany lakhelye:
Makó
Interjúalany született:
Hódmezővásárhely,
1937
Interjúalany foglalkozása:
katona
Felvétel időpontja:
2011. március 18.
Felvétel helyszíne:
Interjút készítette:
Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium, Makó
Kapcsolódó interjúk
Egy kántortanító viszontagságai
Hossz: 00:42:00
Az interjúalany beszél családjának lengyel származásáról (1:15-ig). Édesapja szolgált az I. világháborúban, hadifogoly lett (2:14-ig). Beszél arról, hogyan lett kántortanító (4:03-ig), majd az iskolaévekről az egri Érseki Tanítóképzőben (6:25-ig). Kitér a pályakezdés éveire, összehasonlítja a kántori és a tanítói fizetését. 7.00-tól: beszél a katonai szolgálatról a II. világháború előtt és alatt. 11:45-től: a leszerelése utáni, de még a háború alatti időszakról beszél, amit a Borsod megyei Arlóban kántortanítóként töltött. 15:08: A nyilas uralom alatt ismét katona, Linzig vonultak, ahol amerikai fogságba estek. 22:35-től: a hazatérés után igazolni kellett magát, majd hazatért Arlóra, ahonnan politikai nyomásra áthelyezték volna, de ő ezt elutasítva Pinkamindszentre ment kántortanítónak (25:05-től). Beszél az 1947-es választásokról (26:08-tól), a TSZ megalakulásáról (27:40-től), a falusi életről (28:56-tól). Beszél 1956 helyi eseményeiről (30:46-tól) és elbocsátásáról 1957-ben. (37:15-től) a MUK-ról és internálásáról beszél.
Interjúalany: Kömlői Sándor
Felvétel időpontja: 2011. február 27.
Készítette: Janus Pannonius Gimnázium, Pécs
Interjú Hadházy Józseffel
Hossz: 00:46:00
Az interjúalany bemutatja gyerekkorát, családi hátterét (0:10), röviden megemlíti a német megszállást és következményeit(2:20), részletesen beszél a marosvásárhelyi hadapród iskolai évekről és a II. világháborús részvételéről (4:30). Rátér a háború utáni évekre, tanulmányai folytatására, a család sorsának alakulására (31:30), majd beszél az 1950-es évekről (38:30), végül az 1956-os forradalomról (39:20).
Interjúalany: Hadházy József
Felvétel időpontja: 2010. december 10.
Készítette: Vetési Albert Gimnázium, Veszprém
Dr. Bőzsöny Ferenc
Hossz: 00:39:34
Az interjúalany beszél a II. világháborúval kapcsolatos élményeiről, és az ostrom utáni Budapestről. Elmondja, hogy a kiépülő új rendszer miatt miért nem sikerült elvégeznie a papi szemináriumot, illetve, hogy a katonai szolgálatát követően hogyan került a rádióhoz bemondónak. Végül mesél az 1956-os eseményekről, amelyeket a rádió bemondójaként élt át.
0:6--születése, családja, szülei;
5:6--középiskolai tanulmányai;
7:19--emlékei a II. világháborúról, amit Budapeseten és Pécsen vészelt át, milyenek voltak az orosz katonák;
13:21--hogyan nézett ki az ostrom után Budapest, milyenek voltak a háború utáni idők, miért lépett egyházi pályára;
17:20--édesapja disszidálása, családjának további sorsa;
19:10--hogyan lett belőle kispap, a veszprémi szeminárium feloszlatása, katonai szolgálata és bemondói pályájának kezdete;
26:29--hogyan élte meg rádiósként az 1956-os eseményeket, a rádió ostromát és a forradalom leverését;
37:40--a forradalom utáni események, rádióbemondói pályafutásának további alakulása
Interjúalany: Dr. Bőzsöny Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. január 22.
