Interjú

Gyűjteményhez ad
egyház
Gulág - Málenkij robot
kommunista diktatúra
1956
rendszerváltoztatás
Rákosi-korszak
'50-es évek
Kádár-korszak
infláció
II. világháború
recski kényszermunkatábor
taxisblokád
cigányság

A rendszerváltás hatásai

3654 megtekintés

Hossz: 00:38:00
Témakörök: rendszerváltoztatás
Leírás: Az interjúalany beszél a rendszerváltoztatásról, a taxisblokádról (0:06), arról, hogy mit tanultak az 1956-os forradalomról a Kádár-rendszerben (2:49), arról, hogy az egyházak visszakapták tulajdonaikat, és sokkal nagyobb szabadságot élveztek a rendszerváltoztatás után (4:32), a társadalmi egyenlőtlenségek azonban kiéleződtek (8:00). Mesél nagyapja első világháborúval, őszirózsás forradalommal kapcsolatos emlékeiről (11:00), annak kommunista múltjáról, második világháborús élményeiről (14:55), a Gulagról (18:06), a Rákosi-korszakbeli kötelező beszolgáltatásokról (20:04), az egészségügy rendszerváltoztatás előtti és utáni helyzetéről (21:47), nagymamája politikai tevékenységéről (23:10), majd ismét rátér a rendszerváltoztatás óta eltelt időszak kérdéseire (25:45), kifejti a romákkal kapcsolatos álláspontját (27:27), végül beszél a kínai ruhák megjelenéséről, a Kádár-kori olcsó utazásról és nagyobb közbiztonságról (31:15).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Olasz Gyuláné
Interjúalany lakhelye: Királyhegyes
Interjúalany született: Királyhegyes, 1963
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. április 09.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:43:00
Az interjúalany beszél arról, hogy hogyan élték meg Gyömrőn a II. világháborút és az oroszok bevonulását. Ezt követően beszél az 1956-os szegedi és gyömrői eseményekkel kapcsolatos élményeiről is. 0:26--család, szülők, hogy nézett ki a korabeli Gyömrő 5:5--iskolás évei és a II. világháborúról őrzött emlékei (bombázások, oroszok bevonulása) 20:21--milyen portrékat készít az édesapja az oroszoknak 23:20--apja összetűzése az orosz katonákkal 28:50--1956-os élményei szegedi kollégistaként, hogyan bontakozott ki az egyetemisták mozgalma, részvétele a helyi eseményekben 39:8--mit történt 1956-ban Gyömrőn, hogyan döntötték le az apja által készített szovjet emlékművet
Interjúalany: Pál Mihály
Felvétel időpontja: 2010. október 29.

Hossz: 00:35:00
Tárgy: oktatás
Az interjúalany beszél a családi hátteréről, tanulmányairól, az egyházi iskola államosításáról, melyben tanult, és az átalakult oktatási rendszerről (0:40). Beszámol pedagógusi pályája kezdetéről, majd a diákotthon megszületéséről, az iskolakörzetesítésről, és az ezzel szemben kibontakozó szülői ellenállásról (5:31). Kitér a tanyasi világ jellegzetességeire (12:55), majd a diákotthon mindennapjairól számol be (15:54), végül beszél a diákotthonok és a kollégiumok közötti különbségekről, valamint a tanyasi gyerekek városiakkal és falusiakkal szemben fennálló hátrányos helyzetéről (28:18).
Interjúalany: Borsodi Antalné
Felvétel időpontja: 2010. december 28.

Hossz: 00:27:00
Az interjúalany 1943-ban született Miskolcon. Beszél családjáról, gyermekkoráról. Kiköltöztek Diósgyőrbe, a háború alatt itt élték át a bombázásokat. (01:30) Diósgyőrben járt Óvodába és általános iskolába is. (02:44) Elmondja emlékeit az 1956-os forradalomról. (03:52) Beszél gimnáziumi éveiről. (05:00) Apja református kántor volt mellékállásban, ezért a családot háttérbe szorították. Az interjúalany kitűnőre érettségizett, vallásossága miatt azonban nem vették fel egyetemre. Könyvelőként kezdett dolgozni, közben 1966-ban férjhez ment, családot alapított. (06:14) Később a helyi tanácsnál kezdett dolgozni (1972-1982). Szövetkezeti lakásépítésekkel és vásárlásokkal foglalkozott. Egy lakásra 5-6 évet kellett várniuk az igénylőknek. (08:22) Férje 1984-ben elhunyt, hogy több időt tölthessen fiával, általános iskolában vállalt élelmezésvezetőként munkát. Másodállásban lottózóban dolgozott. Később főállásban vállalta ezt a munkát nyugdíjazásáig. Összességében boldog eddigi életével (16:40). Beszél a Kádár-korszak lakáskörülményeiről, az igénylések menetéről (tanács-, szövetkezeti-, OTP lakások). (27:32)
Interjúalany: Kovács Lászlóné
Felvétel időpontja: 2011. április 03.