Interjú

Gyűjteményhez ad
katonaság
Néphadsereg
oktatás
rendszerváltoztatás
'50-es évek
párttagság
Kádár-korszak

Szakmunkásból a tanárig

3004 megtekintés

Hossz: 00:40:00
Témakörök: Propaganda
Leírás: 0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja „Nyugat-imádó” volt, ezért inkább hitt a neki, mint az oktatásban tanított rohadó kapitalizmusnak 2:45 az ötvenes években nem nélkülöztek, édesapja vasesztergályos volt, és ő csak egyedüli gyerek, így nem okozott gondot a nevelése 5:50 Szegeden járt középiskolába; mesél arról, hogy édesapja miért nem lépett be a kommunista pártba, a Gulagokról is feleleveníti a szerzett ismeretanyagát 15:30 itthon Magyarországon erről beszélni nem lehetett 19:15 édesapja halála miatt nem ment főiskolára, így villanyszerelő lett 21:10 a díszszázadban volt katona, mesél a katonaévekről 28:24 a katonaság után az állami gazdasághoz ment vissza dolgozni, de hamar munkahelyet váltott, és a szakmunkásképzőben lett karbantartó 31:30 tíz év után átsorolták oktatónak, viszont nem volt felsőfokú végzettsége, ezért a rendszerváltozás után leépítették azokat, akiknek nem volt, de őt szerencsére nem 36:15 összehasonlítja a rendszerváltoztatás előtti és utáni szakképzést
Említett időszakok, témák
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Kovács József
Interjúalany lakhelye: Mezőhegyes
Interjúalany született: Mezőhegyes, 1946
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. február 21.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:59:00
Az interjúalany beszél családjáról gyermekkoráról (0:08), arról, hogy ez éppen az a korszak volt, mikor az országot a vas és acél országává akarták tenni. Egy rokona fontos tisztséget töltött be a vasútnál, és a csak számára nyitott borítékokból világossá vált, hogy mennyi nyersanyagot lopnak ki az oroszok az országból (3:30). Szól arról, hogy milyen volt a mindennapi élet az 1950-es években, például arra, hogy kenyeret akkor kaptak, ha lisztet vittek a péknek (9:10). Szól 1956 előzményeiről, arról, hogy nagyapja világvevő rádiója révén értesültek sok mindenről, valamint arról, hogy mik történtek Makón a forradalom során, mi volt a vasasok szerepe, és hogyan érintette a várost a megtorlás (15:40). Szól szakképzéséről, későbbi tanulmányairól, nyári munkáiról, valamint arról, hogy felvették a kertészeti egyetemre az ötszörös túljelentkezés ellenére is. Szól katonai szolgálatáról is, a jogosítványszerzésről, és a katonai szolgálat során tanultakról (29:10). Beszél a mezőgazdaság akkori és mostani problémáiról, lehetőségeiről, majd arról, hogy házassága miatt átment levelező szakra és elkezdett dolgozni. Elmeséli, hogyan vették rá, hogy belépjen az MSZMP-be (44:30). Szól arról, hogy vidéken csak kevésbé lehetett érezni a kádári politika válságát, de a mezőgazdaság hanyatlása már egyértelmű volt az 1980-as években. Szól a rendszerváltoztatás eseményeiről és viszonylagos zökkenőmentességéről is (51:30).
Interjúalany: Gál Sándor
Felvétel időpontja: 2011. április 10.

Hossz: 00:43:00
Az interjúalany mesél gyermekkoráról, majd az esztergályosként a Weiss Manféd gyárban és egyéb helyeken végzett munkájáról. Elmondja, hogy hogyan került ki a Szovjetunióba málenkij robotra és hogyan sikerült hazakerülnie onnan. Beszél arról is, hogy milyen módon vett részt a háború utáni magyar fegyvergyártás újraélesztésében, és milyen más üzemekben végzett még munkát. 0:35--szülők, gyermekkora a tanyán, milyen oktatásban részesült, mit dolgozik mellette; 8:21--hogyan érte el a háború a Weiss Manfréd gyárat, milyen emlékei vannak a bombázásokról; 9:42--hogyan kerül el Málenkij robotra, milyenek voltak itt a körülmények; 12:54--hogyan került végül haza; 14:31--hova helyezkedett el a háború után, milyen módon vett részt a fegyvergyártás újraindításában; 17:42--hogyan került át a hadiüzemből az építőiparba, sportlövői tevékenysége; 19:40--hogy lesz a tiszti iskolában testnevelő, milyen betegségei voltak; 23:8--hogyan sikerült hazakerülnie a fogságból; 24:7--hogyan tudott a tanulás mellett dolgozni a fegyvergyárban fiatalkorában; 26.25--testvérei sorsa, testvére katonai szolgálata a II. világháború alatt; 28:58--hogyan élték meg Miskolcon a forradalmat; 31:17--eredményei bicikliversenyzőként; 34:35--testvérei oktatása, nevelőapja; 37:43--hogyan ismerkedett meg a feleségével; 40:49--milyen szórakozási lehetőségek voltak akkoriban, hova utaztak külföldre
Interjúalany: Veress István
Felvétel időpontja: 2011. június 19.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél családjáról, és arról, hogy a front kellős közepén született 1944-ben (0:48). Szól oktatásáról és családjáról (2:00), majd rátér arra, hogyan határozta meg a családi nevelés és a sport a későbbi előmenetelét (4:28). Beszél édesapjáról, Szikszóra költözéséről (6:51). Szól oktatásáról és a sport szerepéről (10:35), majd orvosi hivatástudatának kialakulásáról, a versenyszerű sportról, annak társdalami támogatottságáról az 1950-es években (15:55). Szól arról, hogy a szocialista gazdaság mellett is minden nyáron dolgozva kellett fenntartania magát (20:52). Beszél Trianon hatásáról, a szomszédos országokban élő magyarság kisebbségi helyzetéről (24:30). Beszél Kiskunmajsa szociális és gazdasági helyzetének fejlődéséről, a tanyavilág háttérbe szorulásáról, valamint a cigányság egészségügyi és társadalmi helyzetéről (27:30). Szól az 1970-es, 80-as évek gyakori betegségeiről, és arról, mennyire másak napjaink problémái (29:30). Szól hitéletéről és a vallás fontosságáról (29:30), majd politikusi hivatásáról és a rendszerváltoztatásról (36:30). Végül elmeséli, hogy egyszer egy súlyos balesetet szenvedett orosz katonát kellett volna ellátnia, de az orosz bürokrácia nem hagyta, hogy magyar orvos lássa el a sebesültet (39:17).
Interjúalany: Dr. Kiss Imre Tibor
Felvétel időpontja: 2011. május 19.