0:00 családi háttér, Iregszemcsén született, édesanyja helyi lány volt, édesapja pedig egy lengyel katonatiszt volt, aki 1939-ben menekülni volt kénytelen a szovjet-német invázió elől, 1942-ben házasodtak össze a szülei 4:03 az iskoláit ott végezte el, a középiskolát pedig Pécsett, egyetemet pedig Keszthelyen végzett 5:09 a háború után egy ideig a földet művelték, édesapja pedig egy műhelyt tartott fent 8:17 a beszolgáltatásokat nem lehetett teljesíteni, ekkor voltak a padlássöprések 10:03 35 hold nagyságú földjük volt, és emiatt kuláknak számítottak, ezért a rendszer ellenségeinek tekintették őket, az iskolai énekkarral kivonultak heti egy-két alkalommal kiénekelni a kulákokat 14:42 az ötvenes években a téeszesítés erőszakos eszközökkel történt, egészen 1953-ig 17:00 ők a földjeiket már az ötvenes évek elején elvesztették 18:41 mesél az 1956-os eseményekről, a bátyja Pécsett maradt, és sokáig nem hallottak róla, Iregszemcsén egy gyűlés volt, ő szavalta el a Nemzeti Dalt 21:10 a hatvanas évek elejére fejeződött be a kollektivizálás, eleinte nagy tőkehiánnyal küszködtek a TSZ-ek, ő is egy TSZ-hez került, ahol hiányoztak a termelés és a gazdálkodás feltételei 25:39 az 1968-as földtörvényről beszél, a falu lakosságának nagy része a városba távozott, a földtulajdon viszont ott maradt, amit a szövetkezet köteles volt megváltani, a szövetkezetben maradóknak pedig részarany tulajdonuk maradt 28:51 a TSZ-ben eltöltött időről mesél, a helyi paraszti társadalom nem fogadta be könnyen, mivel sok sérelem élt bennük 32:21 1974-ben összevonták a két TSZ-t, akkoriban ugyanis a jól és rosszul működő TSZ-eket összevonták, a TSZ veszteséges volt, mert a vezetők a maguk számára használták a TSZ erőforrásait, mikor szó tették ezt, áthelyezték őket 39:34 a rendszerváltoztatásra emlékezik vissza, 1990-ben ki lehetett válni egy szövetkezetből, és egy másikat alapítani, ő pedig élt ezzel a lehetőséggel 43:12 eleinte az új szövetkezettel sem volt könnyű, de a szövetkezet azóta is létezik

0:00 családi háttér, Székelyudvarhelyen született, 1937-ben azonban egy 50 kilós csomaggal átküldték őket a határon 1:35 16 évesen kerül be a Magyar Királyi Egyetemi Rohamzászlóaljba, csak kézifegyvereik voltak, Budán az ostrom idején őrzött egy lövészgödröt 7:23 felidézi Budapest ostromának napjait, amit katonaként élt át 11:02 felmentik őket az esküjük alól, mert a 600 fős alakulatból alig 50-en maradtak meg, ezért a kitörés idején már nem volt katona, mikor eljutott Újpestre, a mozi már működött 14:36 az önkéntes zászlóaljat azért találták ki, mert az egyetemistákat kivitték Németországba 16:13 a zászlóaljban volt három-négy zsidó, de nem adták ki őket a nyilasoknak 19:41 a gimnáziumban folytatta a tanulmányait, nem derült ki az, hogy a rohamzászlóaljban szolgált, egykori parancsnokával a kilencvenes években találkozott ismét 24:11 egy alkalommal egy láb nélküli lány kérte meg őket, hogy lője le inkább 25:30 tovább járt a gimnáziumba, elindult a MADISZ, a cserkészparancsnokuk azonban a Független Ifjúság nevű kisgazda ifjúsági szervezetbe invitálta őket 1945-ben, ott ifjúsági titkár lett 27:12 korengedménnyel felveszik a Kisgazda Pártba, amely akkor sem a német, sem pedig a szovjet orientációval nem értettek egyet 30:02 1950-ben behívták katonának három évre, először tüzérnek, majd a sportszázadba kosárlabdázott 30:51 felidézi 1956-os tapasztalatait, Újpesten szervezte a Kisgazdapástot, akkor jelentkezett nála Torgyán József is, de ő volt a gyár munkástanácsának titkára 33:32 megúszta átmenetileg 1956-ot, de később kirúgták az állásából és rendőri megfigyelés alá került 36:15 a rendszerváltoztatás idején elkezdte szervezni a kisgazdapártot, de 1989-ben kizárják, mert polgári tagozatot akart szervezni, de később rehabilitálták, 1998-ban pedig a budapesti listáról bekerült képviselőnek 39:28 volt a honvédelmi bizottság elnöke, felidézi ezt az időszakot 42:28 mesél a kosárlabdázásról és a teniszről, a sportokról, amiket űzött

0:00 családi háttér, gyermekkor 1944-ben települtek át Romániából Magyarországra 2:20 Garán a szellemi és testi fogyatékosok intézetében dolgozott 5:50 a három nemzetiségnek három iskolája volt, (magyar, német, bunyevác), mesél a gyermekkori játékokról 10:02 mesél a téeszesítésről, eleinte nagyon nehéz volt, mert nem hittek a közös gazdálkodásban 16:28 később egyre több gépet tudtak használni, mesél az agitálásról 19:01 Ő nem a TSZ-ben dolgozott, hanem a közeli szociális intézményben 21:53 a TSZ-korszak előtt be kellett szolgáltatni a saját állatokból, pl. a disznóvágásból