Interjú

Gyűjteményhez ad
ÁVO/ÁVH
állambiztonság
disszidálás
egyház
határőrség
oktatás
szakszervezet
1956
rendszerváltoztatás
Kultúra
külföldi utazás
Kádár-korszak
Páneurópai Piknik
Evangélikus Egyház

Egy németajkú, evangélikus idegenvezető emlékei a Kádár-rendszerről

3085 megtekintés

Hossz: 00:53:00
Leírás: Az interjúalany beszél családja német származásáról és evangélikus vallásáról illetve ennek vállalásáról 1945 utáni időkben. Hallhatunk az IBUSZ-nál töltött munkaéveiről, a szocialista évek mindennapjairól: névadó-ünnepély, szocialista brigád, lakáshoz jutás lehetőségei. Mesél a szocializmus turisztikai jellemzőiről, disszidálásokról, csempészetről. 0:10--szülők, szülők foglalkozása, családi háttér 4:21--kitelepítések, ennek körülményei, megpróbáltatlások 11:24--hogyan jött haza a nagyanyja a Németországból, hogyan fogadják, egyéb rokonok hazalátogatásai 16:17--a hitélet és a templombajárás a kommunizmus alatt 18:00--személyes emlékei az 1956-os események helyi történéseiről 20:00--iskolái 21:10--munkája idegenvezetőként a határon, az IBUSZ alkalmazásában 23:10--hogyan zajlott az utazás külföldre a Kádár-korszak alatt, milyenek voltak a társasutak 26:00--hogyan jut ki ő külföldre először; konfrontáció a kitelepítettek és az otthonmaradottak között 30:00--határáttörés, csempészések 32:30--hogyan próbálják beszervezni a pártba, hogyan működött a titkosszolgálat az IBUSZ-ban 34:35--hogyan zajlott a névadóünnepség (a keresztelés helyett), egyéb ünnepségek, szórakozás, munkahelyi ünnepségek 30:35--a szakszervezeti bizalmi feladatköre 40:30--hogyan tesznek szert a különböző fogyasztási cikkekre, lakásra az emberek, ők hogyan építettek lakást maguknak, a vállalatok hogyan próbálják a dolgozóikat lakáshoz cserélni 46:13--a "Burda"; a Páneurópai piknik 49:45--a rendszerváltoztatás, hatása; hatása a kiutazásra
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Puhr Lujza
Interjúalany lakhelye: Sopron
Interjúalany született: Sopron, 1948
Interjúalany foglalkozása: valutapénztáros, idegenvezető
Felvétel időpontja: 2011. január 20.
Felvétel helyszíne: Sopron

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél magáról (0:20), a második világháborús évekről (0:47), az általános iskoláról (10:38), a földosztásról (11:17), lakáskörülményeikről (12:42), majd visszatér tanulmányaira, és kitér arra, hogyan tanult meg úszni (14:06). Mesél a beszolgáltatásokról, a kulákokról (24:05), a TSZ-ekről (27:02), autószerelő végzettségéről, elhelyezkedéséről (31:26), és katonai élményeiről (34:22).
Interjúalany: Nagy Sándor
Felvétel időpontja: 2010. december 10.

Hossz: 00:41:00
00:00-01:07 - gyermekkor, 02:30-09:31 - katonaság, 11:26-16:43 - frontok, 16:45-30:28 - fogság, 30:30-34:15, orvosi karrier, 34:20-3:32 - párt, besúgók, internálás, egyházüldözés
Interjúalany: Birta Mátyás
Felvétel időpontja: 2010. november 19.

Hossz: 00:38:00
1936-ban született, anyai nagyszülei földműveléssel, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Apai nagyszüleit az interjúalany nem ismerte. Az ő vagyonosodásukról és házasodásairól mesél Abonyi Ferencné(0:23).Gyerekkori ismerősei mind tanyán laktak, hivatalos ügyeiket intézni, terményeiket eladni Kiskunfélegyházára jártak(6:33).Akkoriban és ott nem nagyon számított a nemzetiség, szinte mindenki katolikus volt és ez volt a mérvadó(7:14).A tanyasi életforma velejárója volt, hogy a gyerekek már 4-5 évesen mentek dolgozni a határba(8:24).A nagyszülei, szülei is végigjárták az elemi iskolát, az interjúalany 9 testvére közül csak kettő nem tette ezt meg(10:00). Az interjúalany 7 éves korában került iskolába, a 4-ik osztályt meg kellett ismételnie. Az iskolás gyermekévei nyomorát mutatja be az interjúalany(11:54). A második világháborúból a csendőrökről őrzi a legélénkebb emléket. Róluk mesél(13:31).A német és a szovjet katonák is a környékükön ásták be magukat. Bár a harci eseményektől nagyon féltek, de mint gyerek, a katonáktól nem félt(15:08). Az interjúalany kijárta a kunszállási 8 általános iskolát, majd onnan az óvónőképzőbe került(19:13).A képző után biztosítva volt számára munkahely, így 1955-ben Rácalmásra került óvónőnek. Az interjúalany a munkaköréről, munkakörülményeiről mesél(20:25).1956 után beindult a TSZ-esítés, ennek a körülményeit meséli el az interjúalany(22:57).1956 októberében Bicskére került, itt érte a forradalom. Az interjúalany a forradalom fogadtatásáról, reményeiről és a lerombolt Budapestről mesél(27:10).Az erőszakos eseményeknek nem volt szemtanúja, szovjet katonákat is csak Bicskén látott(30:00).Az interjúalany a férjével 1958-ban házasodott össze. Férje szintén kunszállási születésű volt. Róla és házasságukról mesél(31:10).Bicskén albérletben laktak 11 évig, közben az interjúalany férjének több munkahelye is volt, de végülis sörfőző lett a Kőbányai sörgyárban(33:06).1969-ban szereztek lakást, előtte semmilyen komolyabb ingatlanuk, ingóságuk nem volt. A '70-es évektől kezdve más külföldre is jártak kirándulni, persze a szocialista táboron belül(35:50).37 évig volt óvónő, 1991-ben ment nyugdíjba(37:21).
Interjúalany: Abonyi Ferencné
Felvétel időpontja: 2011. június 07.