0:00 családi háttér, gyermekkor, iskolák, felidézi az első konferansziéi munkáját, amely után ajánlották a televíziónak 2:25 ebben az időben tanított gyógypedagógiát fogyatékkal élőknek, mesél arról, hogy hogyan került a Magyar Televízióba 5:54 felvették bemondó-tanulónak, a rádióban kellett jelentkeznie beszédtechnika-órára, oda egy évig jártak 8:26 ezután kameragyakorlatra jártak a szabadság-hegyi stúdióba 10:13 1963. január 23.-án került először élő adásba, ő hétköznap és vasárnap délelőttönként volt bemondó, miközben Budafokon tanított 12:40 elküldik, mert nem volt protekciója, és mást vettek fel helyette, később külsősként a zenei osztályra visszavették, majd a Híradóhoz került 15:40 felidézi a híradós éveket 21:34 a tiszai árvízről szóló munkáját Nívó-díjjal jutalmazták, külsős munkatársként ő volt az első, nemsokára pedig megkapta a státuszt is, akkor búcsúzott el a budafoki iskolától, ahol tanított 24:30 forgattak Bagdadban is, felidézi a bagdadi élményeiket 36:20 hazajőve Váncsa István lehúzta a dokumentumfilmjüket 38:32 Mexikóban is forgattak, mesél a mexikói forgatás körüli kalandokról

0:00 a cserkészet eredetéről mesél, és arról, hogy hogyan került be a cserkészmozgalomba, különböző túléléshez szükséges dolgokat tanulnak, sokat túráztak 3:18 a háború után 1948-ig megmaradt a cserkészet, akkoriban nem voltak edényeik, vagy sátraik, mert a háború elvitte őket 4:09 az édesapja harcolt az első világháborúban, orosz katona volt, és a hadifogság után Magyarországon telepedett lett 6:21 1945-ben, mikor elfoglalták Gyöngyöst, az édesapja után az orosz állampolgárságot is elvállalhatná, de nem teszi, nem éri emiatt retorzió, édesapja a világháborúban tolmácsként dolgozott 11:20 a szovjet katonák nem nagyon tisztelték a törvényt, sok volt az atrocitás, dugdosták előlük a lányokat, mesél a Gyöngyös körüli harcokról is 15:11 a német megszállást alig vették észre, a szovjet megszállásnak sokkalt több nyoma maradt, ugyanakkor a zsidók, akik ott laktak, sárga csillagot viseltek 17:40 a zsidókat azonban 1944 május elején kiköltöztették, az édesanyja zsidó házakhoz járt mosni, de ezt szintén megtiltotta egy rendelet 20:58 a közelben volt a gettó, mesél arról, hogy sorrendben hogyan történt a zsidóság ellehetetlenítése, a gettóba bejárt dolgozni, de titokban 24:19 1944-ben felkerült Pestre, a nagynénjéhez vitt élelmet, átélt Budapesten is bombázást is, ami sokkal erősebb volt, mint a gyöngyösi 29:59 a háború után alig volt élelem 31:15 a Rákosi-korszakban a kinevezett emberek üldözték el a korábbi szakembereket, Gyöngyösön a hatalom a keresztény egyesületeket üldözte, Kis Szalézt és a KEDIM nevű egyesületet gyilkossággal vádolták meg 37:59 1956-ra emlékezik vissza 40:32 a megtorlás idején összeszedték az embereket, elvitték őket, gyakran csak a rosszakaróik feljelentése miatt

Az interjúalany beszél II. világháborús katonai szolgálatáról, sebesüléséről a Don-kanyarnál (0:31), hadbírósági tárgyalásáról és Magyarországra szökéséről (16:22), illetve Magyarország szovjet megszállásáról és az orosz katonákról (23:22). Szól még továbbá a TSZ-ekről (5:25), a megélhetési körülményekről (12:00), és a munkaviszonyokról (22:20).