Az interjúalany Budapesten született, édesapja a doni hadsereg repülősparancsnoka, de a katasztrófa után leváltották a németek(0:13).A háború után Székesfehérvár reptérparancsnoka lett. A Rajk ügy előtt szerencséesen nyugdíjba vonult, így nem volt kitéve a későbbi koncepciós pereknek(1:16).Édesanyja polgári családból származott, Sopronból(2:30).Sárándra járt iskolába 1950-től. A sárándi évekre nagyon jól vissza tud emlékezni, így megemlíti az '50-es évek nyomorúságos mindennapjait is. Itt földművelésből éltek, mivel más lehetőségük nem volt: édesapját a "nép ellensége" címszóval bélyegezték meg, édesanyját kulákká minősítették(3:16).1956-ban édesapját felkérték a helyi forradalmi tanács elnöki posztjára, de ő nem fogadta el 3 gyerekére, feleségére és a rossz nemzetközi helyzetre hivatkozva. Az interjúalany erről és más 1956-os eseményekről mesél(8:35).Az interjúalany kiváló tanuló volt, Debrecenbe járt gimnáziumba. Erről szól pár mondatot(12:56).Deliné Fráter Katalin a KISZ-ről és akkori politikai atmoszféráról adja elő személyes történetét(14:10).Az egyetemre való bekreülése nem volt könnyű, mivel a személyes múltja, megbélyegzése még 1956 után is kísértette. Erről a szól az interjúalany(21:49).1963-ban ment férjhez, aki agrármérnökként dolgozott. Esküvőjükről és házasságuk kezdeti éveiről hallhatunk pár történetet(24:24).Édesapja 1964-ben halt meg(26:18).A Kádár-korszakban a külföldre való utazás korlátozott volt, de az interjúalany személyes kapcsolatai révén kiterjedtebb utazási szabadságot élvezett. Ennek hátteréről mesél(28:05).Deliné Fráter Katalin itt a nagyszüleiről, azok származásáról, foglalkozásáról, életviteléről szól(32:44).Szót ejt a békekölcsönről is(38:08).A Rákosi és a Kádár korszakban is rendszeresen megfigyelték a családját. Különösképpen az édesapját és az édesanyját. Ehhez kapcsolódó történeteket hallhatunk(40:20).

0:00 családi háttér, Iregszemcsén született, édesanyja helyi lány volt, édesapja pedig egy lengyel katonatiszt volt, aki 1939-ben menekülni volt kénytelen a szovjet-német invázió elől, 1942-ben házasodtak össze a szülei 4:03 az iskoláit ott végezte el, a középiskolát pedig Pécsett, egyetemet pedig Keszthelyen végzett 5:09 a háború után egy ideig a földet művelték, édesapja pedig egy műhelyt tartott fent 8:17 a beszolgáltatásokat nem lehetett teljesíteni, ekkor voltak a padlássöprések 10:03 35 hold nagyságú földjük volt, és emiatt kuláknak számítottak, ezért a rendszer ellenségeinek tekintették őket, az iskolai énekkarral kivonultak heti egy-két alkalommal kiénekelni a kulákokat 14:42 az ötvenes években a téeszesítés erőszakos eszközökkel történt, egészen 1953-ig 17:00 ők a földjeiket már az ötvenes évek elején elvesztették 18:41 mesél az 1956-os eseményekről, a bátyja Pécsett maradt, és sokáig nem hallottak róla, Iregszemcsén egy gyűlés volt, ő szavalta el a Nemzeti Dalt 21:10 a hatvanas évek elejére fejeződött be a kollektivizálás, eleinte nagy tőkehiánnyal küszködtek a TSZ-ek, ő is egy TSZ-hez került, ahol hiányoztak a termelés és a gazdálkodás feltételei 25:39 az 1968-as földtörvényről beszél, a falu lakosságának nagy része a városba távozott, a földtulajdon viszont ott maradt, amit a szövetkezet köteles volt megváltani, a szövetkezetben maradóknak pedig részarany tulajdonuk maradt 28:51 a TSZ-ben eltöltött időről mesél, a helyi paraszti társadalom nem fogadta be könnyen, mivel sok sérelem élt bennük 32:21 1974-ben összevonták a két TSZ-t, akkoriban ugyanis a jól és rosszul működő TSZ-eket összevonták, a TSZ veszteséges volt, mert a vezetők a maguk számára használták a TSZ erőforrásait, mikor szó tették ezt, áthelyezték őket 39:34 a rendszerváltoztatásra emlékezik vissza, 1990-ben ki lehetett válni egy szövetkezetből, és egy másikat alapítani, ő pedig élt ezzel a lehetőséggel 43:12 eleinte az új szövetkezettel sem volt könnyű, de a szövetkezet azóta is létezik

0:00 családi háttér, gyermekkor 4:52 a Képző-, és Iparművészeti Gimnáziumba járt középiskolába, mesél az itt töltött diákévekről 9:45 a középiskola után először dolgozott, mert nem vették fel egyből, először az esti tagozatra, majd 1961-ben a nappali főiskolába vették fel 11:27 a három T akkoriban is működött, voltak pályázati lehetőségek, de ő nem nyert el egyet sem; mesél a korabeli politikai-kultúrpolitikai vonatkozásokról 15:35 1987-ben kapott egy ajánlatot, hogy három hónap erejéig tanítson a Kisképzőben, de a hónapokból végül évek lettek 16:46 a politika a nyolcvanas évek végén már kevesebb befolyást gyakorolt 18:01 1940-ben született, de édesanyja 1942-ben elhunyt, édesapját pedig behívták katonának, gyermekként szerencsére bombázásokat nem élt át, de a háború utáni élelmiszerhiányról már vannak emlékei 24:12 az ötvenes évek mindennapjaira és családi hangulatára emlékezik vissza 26:20 1956-ban 16 éves volt, csatlakoztak a Bem téri tömeghez, és a Kossuth térre is eljutott, de onnan hazajöttek, mert kollégiumban laktak 32:31 felvetődött a disszidálás gondolata is, de ő itthon maradt 34:12 a kiutazás nyugatra nem volt szabad, először 1971-ben utazott ki Párizsba