0:00 családi háttér, tanyán laktak, édesapja gazdálkodó volt, Kiszomborba majd Hódmezővásárhelyre járt iskolába, utóbbit nem tudta elkezdeni, mert jött a front 2:10 a front eléri Kiszombort, elfoglalják a szovjetek, ők a pincében vészelik át, rekvirálják a vagyonuk egy részét, ott szállásolják el a katonákat 6:48 beszél a kolhozosításról, édesapját kuláknak nyilvánítják, beszolgáltatások voltak, nem volt szabad sertést vágni, a téeszesítés erőszakkal folyt 11:19 az egyházellenes agitációról beszél, mesél a hódmezővásárhelyi apácaiskola államosításáról, az emberek féltek templomba járni, mert figyelték őket 15:13 kiköltöztetik őket otthonról, kézicsomagokkal bevagonírozták őket, és egy kietlen pusztába költöztetik őket 18:57 beszél a tábori élet kezdeteiről, állami gazdaságokban dolgoztatták őket, az élelmezés nagyon silány volt, orvosi ellátás nem volt 29:39 maguknak vert vályogból építettek házat, éjszaka is voltak riadók és névsorolvasások, a gyerekek nem jártak iskolába, ő rizsföldeken, gátaknál, csatornáknál kubikolt, vagy aratáson dolgozott 34:30 hallják a Nagy Imre beszédet, Sztálin meghalt, a táborok felszámolását ígérik, végül szabadulnak, de a faluba nem mehettek vissza, Makóba mennek a nagyszülőkhöz

Az interjúalany beszél a II. világháborúról, amit gyermekként élt meg, majd gimnáziumi éveiről és első munkahelyéről. Ezt követően arról mesél, hogy hogyan élte meg az 1956-os eseményeket Sopronban. 0:40--születés, gyeremekkor, II. világháborúval kapcsolatos emlékei, a németek bevonulása a településre 14:50--az oroszok bevonulása a településre 17:24--iskolás évek, milyen nehézségei voltak apja régi munkája miatt a gimnáziumi továbbtanulás során, milyenek voltak a líceumi évek 28:20--hogyan szórakoztak az '50-es években a diákok 32:30--első munkahelye 35:55--az 1956-os eseményekről őrzött emlékei, a soproni események a forradalom idején

Az interjúalany beszél arról, hogy honnan hallott a Páneurópai Piknikről, ahol operatőrként dolgozott (0:23), beszél felszereléséről (2:30), a Piknikkel kapcsolatos emlékeiről, érdekesebb eseményekről (4:53), kitüntetéséről (8:10), arról, hogy a Duna Televízió leadta a filmet a huszadik évfordulón (10:01). Párhuzamot von 1956 és 1989 között (11:17), majd mesél arról, hogy a határőrök nem sokkal az esemény után kérdőre vonták, de sikerült végül átadnia az osztrák tévéseknek az anyagot (13:04). Beszámol az esemény külföldi visszhangjáról, a külföldi tévétársaságok érdeklődéséről (15:47), a film Magyarországon való nyilvánosságra hozataláról (17:59), a felvétel kezdeteiről (20:49), a határátlépéssel kapcsolatos félelmekről (21:40), az első vetítésről (23:56), a film két legfontosabb momentumáról (26:05), végül a felvételnek köszönhető országos ismertségről (27:48).